Hatályos Hajózási szabályzat — 2003 A:link { COLOR: black; TEXT-DECORATION: none } A:visited { COLOR: black; TEXT-DECORATION: none } A:active { COLOR: black; TEXT-DECORATION: none } TABLE { COLOR: black } P { COLOR: black } TD.t1 { FONT-SIZE: 10pt; COLOR: black; FONT-FAMILY: Times } P.p1 { FONT-SIZE: 10pt; COLOR: black; FONT-FAMILY: Times } P.p2 { FONT-SIZE: 9pt; COLOR: black; FONT-FAMILY: Times } P.p3 { FONT-SIZE: 12pt; COLOR: black; FONT-FAMILY: Times } Naprakész jogszabály a CompLex Kiadó jogi adatbázisából.
A jel a legutoljára megváltozott bekezdést jelöli.

39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet

a vízi közlekedés rendjéről

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § A vízi közlekedés rendjét az e rendelet mellékleteként közzétett Hajózási szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) állapítja meg.

2. § A Szabályzat alkalmazási köre a belföldön, valamint a Duna teljes szakaszán és - amennyiben erről nemzetközi szerződés rendelkezik - a Duna és a Tisza mellékfolyóinak külföldi szakaszain magyar lobogó alatt közlekedő, illetve üzemeltetett úszó létesítményekre, továbbá a Magyar Köztársaság területén idegen lobogó alatt közlekedő, illetve üzemeltetett úszó létesítményekre terjed ki.

3. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2003. október 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

a) a vízi közlekedés rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet,

b) az egyes hajózási jogszabályok módosításáról szóló 30/1999. (X. 6.) KHVM rendelet,

c) a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 7. §-ának (2) és (4) bekezdése,

d) az egyes hajózási jogszabályok módosításáról szóló 25/2002. (V. 18.) KöViM rendelet.

(2) A Szabályzat I. része 4.04 cikkének 3. bekezdése és 8.01 cikke, továbbá II. része 2.05 cikke 3. bekezdésének első mondata 2004. január 1-jén lép hatályba.

4. §

5. §

6. § (1)

(2)

(3)

(4)

7. § (1) A veszélyes árut szállító hajókat a Szabályzat I. része 3.14 cikkének 2. és 3. bekezdésében, illetve 3.32 cikkének 2. és 3. bekezdésében előírt két, illetve három kék fénnyel, továbbá két, illetve három kék kúppal legkésőbb 2004. január 1. napjáig kell ellátni.

(2) A Szabályzat I-7. mellékletében meghatározott E 5.6, illetve E 5.7 jelzést a két vagy három kék fényt, illetve két vagy három kék kúpot viselő veszélyes árut szállító hajókat fogadó veszteglőhely üzemeltetője a vízi közlekedés rendjének szabályozási tervében jóváhagyott időpontig, de legkésőbb 2004. január 1. napjáig köteles kihelyezni.

(3) A két vagy három kék fényt, illetve két vagy három kék kúpot viselő veszélyes árut szállító hajók a Szabályzat I-7. mellékletében meghatározott E 5.6, illetve E 5.7 jelzés kihelyezéséig a vörös fényt, illetve vörös kúpot viselő hajóknak kijelölt veszteglőhelyeket vehetik igénybe.

Melléklet a 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelethez

HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS BELVÍZI HAJÓZÁSI SZABÁLYOK

1. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.01 cikk - Fogalom-meghatározások

E Szabályzat alkalmazásában:

a) hajó - belvízi hajó, beleértve a kishajót és kompot, továbbá az úszó munkagépet és a tengeri hajót;

b) géphajó - saját gépi berendezéssel hajtott hajó;

c) vitorlás hajó - vitorlával haladó hajó (a vitorlával haladó és egyidejűleg saját gépi hajtóberendezését is használó hajót géphajónak kell tekinteni);

d) kishajó - az a hajó, amelynek hajótesten mért hossza 20 m-t nem éri el, kivéve

- a kishajónak nem tekinthető hajók vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban továbbítására épített vagy felszerelt hajót,

- azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték, továbbá

- a kompot;

e) úszó munkagép - gépi berendezéssel ellátott, vízi úton és egyéb vízen, illetve kikötőben való munkavégzésre szolgáló úszó létesítmény (pl. szívókotró, vedersoros kotró, elevátor, cölöpverő, úszódaru);

f) úszómű - helyváltoztatásra általában nem szolgáló úszó létesítmény (pl. fürdőhajó, úszódokk, kikötőponton, csónakház);

g) úszóanyagok köteléke - tutaj, továbbá helyváltoztatásra szolgáló és hajónak, illetve úszóműnek nem tekinthető egyéb létesítmény, kötelék vagy eszköz;

h) komp - vízi úton való átkelésre szolgáló olyan hajó, amelyet az illetékes hatóság kompnak minősített;

i) tolt bárka - tolva történő továbbításra tervezett vagy erre külön felszerelt hajó;

j) hajón szállítható bárka - a tengeri hajó fedélzetén való szállításra és belvízi hajózásra szolgáló tolt bárka;

k) kötelék - a vontatott vagy tolt kötelék, továbbá mellévett alakzat;

l) vontatott kötelék - az egy vagy több hajóból, úszóműből vagy úszóanyagok kötelékéből összeállított, egy vagy több géphajó által vontatott kötelék. Az utóbbiak a kötelék részét képezik;

m) tolt kötelék - olyan merev kötelék, amelyben található hajók közül legalább egy a köteléket továbbító géphajó (tolóhajó) előtt helyezkedik el;

n) mellévett alakzat - olyan egymáshoz oldalukkal csatolt hajókból álló merev kötelék, amelyek közül egyik sem helyezkedik el az alakzatot továbbító géphajó előtt;

o) veszteglő - az a hajó, úszóanyagok köteléke vagy úszómű, amely közvetlenül vagy közvetve horgonyon vagy a parthoz kikötve áll;

p) menetben levő - az a hajó, úszóanyagok köteléke vagy úszómű, amely nem áll közvetlenül vagy közvetve horgonyon vagy a parthoz kikötve, illetve nincs zátonyon fennakadva.

A menetben levő hajó, úszóanyagok köteléke vagy az úszómű tekintetében a „megáll” kifejezés, a parthoz viszonyított megállást jelenti;

q) halászattal foglalkozó hajó - bármely műveletképességét korlátozó - kerítőhálóval, horogsorral, vonóhálóval vagy egyéb - halászeszközzel halászó hajó; kivéve az olyan hajót, amelyet a vontatott horogsor vagy egyéb halászeszköz műveletképességében nem akadályoz;

r) fehér fény,

vörös fény,

zöld fény,

sárga fény,

kék fény -

olyan fény, amelynek színe megfelel az e Szabályzat I-4. mellékletében foglalt előírásoknak;

s) erős fény,

közepesen erős fény,

szokásos fény -

az olyan fény, amelynek fényerőssége megfelel a Szabályzat I-5. mellékletében foglalt előírásoknak;

t) villogó fény - percenként 50-60-szor ritmikusan felvillanó fény;

u) rövid hang - kb. 1 másodperc időtartamú hang,

hosszú hang - kb. 4 másodperc időtartamú hang,

a két egymást követő hang közötti időtartam kb. 1 másodperc;

v) nagyon rövid hangok sorozata - a legalább hat, egyenként 1/4 másodperc időtartamú, kb. 1/4 másodperc időtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozat;

v-bis) harangkongatás - egy kettős harangütés;

w) háromtónusú hangjelzés - három, egymást követő, különböző magasságú, összesen kb. 2 másodperc időtartamú, háromszor ismétlődő jelzés.

A hangok frekvenciájának 165-297 Hz tartományban kell lennie, a legmagasabb és a legalacsonyabb hang közötti különbségnek pedig legalább két egész hangközt kell kitennie. Minden három hangból álló sorozatnak a legmélyebb hangon kell kezdődnie és a legmagasabb hangon kell befejeződnie;

x) éjszaka - a napnyugta és a napkelte közötti időszak;

y) nappal - a napkelte és a napnyugta közötti időszak;

z) biztonságos sebesség - olyan sebesség, amelynél a hajó, kötelék vagy mellévett alakzat vezetője az adott körülmények és viszonyok között kellően és hatékonyan intézkedhet, a szükséges távolságon belüli megállással az összeütközést elkerülheti;

z-bis1 korlátozott látási viszonyok - a köd, homály, hóesés, zápor vagy egyéb ok által korlátozott láthatóság;

z-bis2 hajóút - a vízi útnak az adott vízállásnál hajózásra használt és jelzésekkel kitűzött része;

z-bis3 kimerült állapot - nem kielégítő pihenés vagy betegség miatt fellépő, a magatartási normától való eltérésben és a reakcióidő növekedésében megnyilvánuló állapot;

z-bis4 bódult állapot - alkohol, kábítószer, illetve gyógyszer vagy más hasonló anyag fogyasztásának következtében fellépő és laboratóriumi vizsgálatokkal vagy a klinikai tünetek alapján külön jogszabályban meghatározottak szerint megállapítandó állapot;

z-bis5 motoros vízi sporteszköz - olyan kishajó, amely saját gépi hajtással rendelkezik, alkalmas egy vagy több személlyel közlekedni és vízen siklásra, sportolásra szolgál (pl. waterbob, waterscooter, jetbike, jetski stb.).

1.02 cikk - A hajó vezetője

1. A hajót, illetve úszóanyagok kötelékét, kivéve

- a tolt kötelékben továbbított hajókat, továbbá

- az 1.08 cikkben említett egyéb hajókat,

de beleértve a tolt köteléket továbbító tolóhajót, ehhez szükséges képesítéssel rendelkező személynek kell vezetnie. Ez a személy a továbbiakban: a hajó vezetője.

2. A köteléket az ehhez szükséges képesítéssel rendelkező vezetőnek kell vezetnie. A vezető személyének meghatározása az alábbiak szerint történik:

a) ha a kötelékben csak egy géphajó van, a kötelék vezetője a géphajó vezetője;

b) ha a vontatott kötelék élén két vagy több géphajó nyomdokvonalban halad, a kötelék vezetője az elöl haladó géphajó vezetője;

c) ha a vontatott kötelék élén két vagy több géphajó nem nyomdokvonalban halad és közülük az egyik biztosítja az egész kötelék kormányzását, a kötelék vezetője az egész kötelék kormányzását biztosító géphajónak a vezetője;

d) egyéb esetekben a kötelék vagy a mellévett alakzat vezetőjét kellő időben kell meghatározni.

3. A hajó vezetőjének a hajózás ideje alatt a hajón, továbbá az úszó munkagép vezetőjének a munkavégzés ideje alatt is az úszó munkagépen kell tartózkodnia.

4. A hajón, a kötelékben vagy az úszóanyagok kötelékén az e Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartásáért a vezető felel. A kötelékben levő vontatott hajók vezetői kötelesek a kötelék vezetőjének utasításait végrehajtani, azonban ilyen utasítások nélkül is meg kell tenniük hajóik biztonságos vezetése érdekében a körülmények által megkívánt valamennyi szükséges intézkedést. Ugyanezek az előírások vonatkoznak a mellévett alakzat hajóinak azokra a vezetőire, akik a mellévett alakzatnak nem vezetői.

5. Minden úszóművet erre kiképzett személy felügyelete alatt kell tartani. Ez a személy felel a Szabályzat rendelkezéseinek az adott úszóművön történő megtartásáért.

6. A hajó vezetése közben a vezető kimerült vagy bódult állapotban nem lehet.

1.03 cikk - A személyzet és a hajón tartózkodó más személyek kötelezettségei

1. A személyzet tagjai kötelesek végrehajtani a hajó vezetőjének - hatáskörében adott - utasításait, elő kell segíteniük a Szabályzat és más vonatkozó rendelkezések megtartását.

2. A hajón tartózkodó minden más személy is köteles végrehajtani a hajó vezetőjének a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adott utasításait.

3. A személyzet tagjai és a hajón tartózkodó más olyan személyek, akik ideiglenesen maguk határozzák meg a hajó menetirányát és sebességét, az e Szabályzat előírásainak megtartásáért ugyancsak felelősséget viselnek.

4. A személyzet szolgálatban lévő tagjai, továbbá a hajón tartózkodó más, a hajó vezetésében ideiglenesen részt vevő személyek, kimerült vagy bódult állapotban nem lehetnek.

1.04 cikk - Kötelező gondosság

1. A hajó vezetőjének a Szabályzat külön rendelkezése hiányában is meg kell tenniük a kötelező gondosságból és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi óvó intézkedést, hogy elkerülje különösen:

- az emberéletet fenyegető veszélyt,

- a hajókban vagy úszóanyagok kötelékeiben, partban és a hajóútban vagy annak közvetlen közelében levő bármilyen műtárgyban, illetve berendezésben okozott kárt,

- a hajózási akadályok előidézését;

- lehetőség szerint a környezet szennyezését.

2. A fenti rendelkezések arra a személyre is vonatkoznak, akire az úszómű felügyeletét bízták.

1.05 cikk - A hajó vezetése rendkívüli körülmények között

A hajó vezetője a közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében köteles minden - a körülmények által megkövetelt - intézkedést megtenni még akkor is, ha emiatt az e Szabályzatban foglaltaktól el kell térnie.

1.06 cikk - A vízi út használata

A hajó, kötelék és úszóanyagok köteléke hosszának, szélességének, tetőpont (fixpont) magasságának, merülésének és sebességének meg kell felelnie a vízi út és a műtárgyak műszaki jellemzőinek.

1.07 cikk - Legnagyobb terhelés, megengedett utaslétszám

1. A hajót nem szabad úgy terhelni, hogy a merülésvonal a merülési jel alsó éle felett legyen.

2. A rakomány elhelyezése nem veszélyeztetheti a hajó stabilitását és nem zavarhatja a kilátást a kormányállásból.

A menetben lévő hajó, illetve kötelék rakománya a hajó, illetve a kötelék előtt a közvetlen vagy közvetett kilátást 350 méternél kisebbre nem korlátozhatja.

3. A személyhajón az utasok száma nem haladhatja meg az illetékes hatóság által engedélyezett létszámot.

4. Ezen túlmenően a konténereket szállító hajó stabilitását indulás előtt ellenőrizni kell, ha:

a) a hajó szélessége 9,5 m-t nem éri el és a konténereket egynél több szintben rakták;

b) a hajó szélessége 9,5 m vagy azt meghaladja, és a konténereket kettőnél több szintben rakták;

c) a hajó szélessége 11 m vagy azt meghaladja, és a konténereket háromnál több szintben vagy keresztirányban több mint hármasával rakták;

d) a hajó szélessége 15 m vagy azt meghaladja és a konténereket háromnál több szintben rakták

1.08 cikk - A hajó szerkezete, felszerelése és személyzete

1. A hajó és az úszóanyagok köteléke szerkezetének és felszerelésének biztosítania kell a rajtuk tartózkodó személyek és a hajózás biztonságát, továbbá a Szabályzatban foglalt követelmények megtartását.

2. A hajónak és az úszóanyagok kötelékének - kivéve a tolt kötelékben levő hajót, de beleértve a tolt köteléket továbbító tolóhajót - a hajón tartózkodó személyek, valamint a hajózás biztonságához elegendő számú és képesített személyzettel kell rendelkeznie. A gép nélküli, egymás mellé csatolt hajókon és a merev csatolásban vontatott hajókon a személyzettől el lehet tekinteni, ha az egymás mellé csatolt vagy mereven csatolt kötelék elegendő számú és képesített személyzettel rendelkezik a hajón tartózkodó személyek, továbbá a hajózás biztonságához.

1.09 cikk - A hajó vezetése

1. Menetben lévő hajón a kormányrudat, illetve kormánykereket legalább egy 16 éves kort betöltött képesített személynek kell kezelnie.

2. A hajó vezetéséhez a kormányos részére biztosítani kell, hogy a kormányállásba érkező vagy onnan kiinduló minden információt és parancsot megkaphasson, illetve továbbadhasson. Ehhez elegendően széles sávban közvetlen kilátással kell rendelkeznie valamennyi irányba, és számára a hangjelzéseknek hallhatóaknak kell lenniük. Ha a megfelelő közvetlen kilátás nem valósítható meg, a kormányos számára biztosítani kell éles és torzításmentes, kellő látómezejű optikai berendezés használatának lehetőségét.

3. Rendkívüli körülmények esetén a hajó vezetőjének tájékoztatására a hajón külön figyelőállást vagy hangjelzés vételére szolgáló állást kell létesíteni.

1.10 cikk - Hajóokmányok

1. A hajónak - a tengeri hajó kivételével - a következő okmányokkal kell rendelkeznie:

a) hajóbizonyítvány;

b) köbözési bizonyítvány (csak az áruszállításra szolgáló hajó részére);

c) személyzeti jegyzék (kivéve azt a hajót, amelyiken nincs személyzet) ;

d) hajónapló (csak a géphajók részére), továbbá a nemzetközi szerződések, illetve megállapodások alapján megkövetelt, hajózásra vonatkozó egyéb okmányok.

2. A kishajónak a fenti bekezdéstől eltérően nem kötelező a b) és d) pontokban foglalt okmányokkal rendelkeznie, továbbá nem szükséges a kedvtelési célú kishajón a c) pontban foglalt okmány, az a) pont szerinti okmányt pedig a hajózásra jogosító nemzeti okmány helyettesítheti.

3. Az úszóanyagok kötelékének hajózásra jogosító nemzeti okmánnyal kell rendelkeznie.

4. A Szabályzat, illetve más vonatkozó előírások alapján a hajón tartandó okmányokat az illetékes hatóságok képviselőinek felszólítására be kell mutatni.

5. Azon a tolt bárkán, amelyet az alábbi adatokat tartalmazó fémtáblával láttak el, nem kötelező a hajón tartani a hajóbizonyítványt és a köbözési bizonyítványt:

Lajstromozási szám: .......................................................................................................................

Hajóbizonyítvány száma: ...............................................................................................................

Illetékes hatóság: ............................................................................................................................

Érvényes: ...................................................................................................................................-ig

Ezeket az adatokat jól olvashatóan kell begravírozni vagy beütni a táblába úgy, hogy a betűk és a számok magassága legalább 6 mm legyen. A fémtábla szélessége legalább 60 mm, hosszúsága legalább 120 mm legyen, azt a bárka jobb oldalán a far közelében, jól látható helyen, szilárdan kell rögzíteni.

A fémtáblán feltüntetett és a bárka hajóbizonyítványában levő adatok azonosságát az illetékes hatóság a táblába beütött bélyegével igazolja. A hajóbizonyítványt és a köbözési bizonyítványt a bárka tulajdonosánál kell őrizni.

1.11 cikk - Hajózási szabályzatok

A Szabályzat, továbbá a vízi út adott szakaszán hatályos helyi szabályzat és az 1.22 cikk szerinti átmeneti rendelkezések egy-egy példányának - a kishajó és a személyzet nélküli hajó kivételével - valamennyi hajón rendelkezésre kell állnia.

1.12 cikk - Veszélyt jelentő tárgy a hajón, tárgy elvesztése, akadály

1. Tilos a hajó és az úszóanyagok köteléke oldalán túlnyúló olyan tárgy elhelyezése, amely más hajó, úszóanyagok köteléke, úszómű és a vízi úton vagy annak közvetlen közelében lévő létesítmény számára veszélyt jelenthet.

2. A horgony felhúzott állapotban nem nyúlhat a hajó fenéksíkja, gerincvonala vagy az úszóanyagok kötelékének alsó síkja alá.

3. Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke olyan tárgyat veszít el, amely a hajózás számára akadályt vagy veszélyt jelenthet, a hajó vezetőjének haladéktalanul értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot, a lehető legpontosabban megjelölve a tárgy elvesztésének helyét, köteles továbbá lehetőség szerint ezt a helyet megjelölni.

4. Ha a hajó a vízi utat elzáró ismeretlen akadályt észlel, vezetőjének ezt haladéktalanul be kell jelentenie a legközelebbi illetékes hatóságnál, a lehető legpontosabban megjelölve az akadály észlelésének helyét.

1.13 cikk - A vízi út jeleinek védelme

1. Tilos a vízi út jeleit (pl. táblát, úszótalpat, úszót, bóját) hajó vagy úszóanyagok köteléke kikötésére, illetve műveletezésre igénybe venni, e jeleket megrongálni, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná tenni.

2. Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke a vízi út jelzőrendszerének részét képező tárgyat, illetve berendezést elmozdított vagy megrongált, a hajó vezetője köteles erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.

3. A hajó vezetője köteles haladéktalanul bejelenteni a legközelebbi illetékes hatóságnál a jelzőberendezéseket érintő minden eseményt vagy rendellenességet (pl. nem világító fényjelzés, úszójel elmozdulása, jel sérülése).

1.14 cikk - Műtárgy megrongálása

Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke műtárgyat (pl. zsilip, híd) rongál meg, vezetője köteles erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.

1.15 cikk - A vízi útba dobás tilalma

1. Tilos a vízi útba dobni, ejteni, önteni vagy folyatni olyan tárgyat, illetve anyagot, amely a hajózás, illetőleg a vízi út egyéb használói számára akadályt vagy veszélyt jelenthet.

2. Különösen tilos bármely formában a vízi útba dobni, önteni vagy folyatni olajat és olajhulladékot, illetve ezek vízzel képzett elegyét.

3. Az 1. vagy a 2. pontban említett anyag véletlen kidobásakor vagy kidobásának veszélye esetén a hajó vezetője köteles haladéktalanul értesíteni a legközelebbi illetékes hatóságot és a lehető legpontosabban megjelölni a kidobás jellegét és helyét.

1.16 cikk - Mentés és segítségnyújtás

1. A hajón tartózkodó személyek biztonságát fenyegető balesetnél a hajó vezetőjének minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia e személyek mentése érdekében.

2. Az emberéletet veszélyeztető vagy a hajóút elzárásának veszélyével fenyegető balesetet szenvedett hajó vagy úszóanyagok köteléke közelében tartózkodó minden hajó vezetője köteles a saját hajójának biztonsága által megengedett mértékben haladéktalanul segítséget nyújtani.

1.17 cikk - Fennakadt vagy elsüllyedt hajó

1. A fennakadt vagy elsüllyedt hajó, illetve a fennakadt vagy szétszakadt úszóanyagok köteléke vezetőjének az eseményről a legrövidebb időn belül értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot. A fennakadt vagy elsüllyedt hajó vezetője vagy a személyzetének egy tagja köteles mindaddig a hajón vagy a káreset helyének közelében maradni, amíg az illetékes hatóságok engedélyt nem adnak a helyszín elhagyására.

2. Ha a hajó, illetve az úszóanyagok köteléke a hajóútban vagy annak közelében akadt fenn zátonyon vagy süllyedt el, a fennakadt hajó vagy úszóanyagok kötelékének vezetője köteles - kivéve, ha erre nyilvánvalóan nincs szükség - a legrövidebb időn belül a 3.27 és 3.41 cikkben foglalt jelzések elhelyezésének kötelezettsége mellett, a legmegfelelőbb helyeken és a baleset helyétől kellő távolságban figyelmeztetni a közeledő hajókat és az úszóanyagok kötelékeit, hogy azok a szükséges intézkedéseket kellő időben megtehessék.

3. Ha a baleset zsilipen való áthaladáskor történt, a hajó vezetője köteles a történteket a zsilip kezelőszemélyzetének haladéktalanul bejelenteni.

4. Ha az e cikk 1. és 2. bekezdésében említett hajó, kötelék vagy mellévett alakzat része, a fenti pontokban foglalt kötelezettségek a kötelék, illetve a mellévett alakzat vezetőjét terhelik.

1.18 cikk - A hajóút felszabadítására vonatkozó kötelezettség

1. Ha a fennakadt vagy elsüllyedt hajó, a fennakadt úszóanyagok köteléke, illetve a hajó vagy úszóanyagok köteléke által elvesztett tárgy a hajóút teljes vagy részleges elzárását idézi elő, illetve ilyen veszély fennáll, a hajó vagy úszóanyagok kötelékének vezetője köteles minden intézkedést megtenni, hogy a hajóutat a legrövidebb időn belül felszabadítsa.

2. Ugyanez a kötelezettség terheli a süllyedéssel fenyegetett vagy műveletképtelenné vált hajó vezetőjét is.

3. Ha az e cikk 1. és 2. bekezdésében említett hajó, kötelék vagy mellévett alakzat része, a fenti pontokban foglalt kötelezettségek a kötelék, illetve a mellévett alakzat vezetőjét terhelik.

1.19 cikk - Különleges rendelkezések

1. A hajó vezetője, továbbá az úszómű felügyeletével megbízott személy köteles végrehajtani az illetékes hatóságoknak a hajózás biztonsága vagy a hajózás rendje érdekében kiadott rendelkezéseit.

2. Az illetékes hatóságok külön rendelkezéssel megtilthatják a hajó indulását, amennyiben

a) a hajó nem rendelkezik hajóbizonyítvánnyal, illetve hajózásra jogosító nemzeti okmánnyal, vagy ha ezek az okmányok érvénytelenek;

b) a hajó nem felel meg az 1.07 cikkben foglalt rendelkezéseknek;

c) a hajó személyzete vagy felszerelése nem felel meg az 1.08 cikkben foglalt rendelkezéseknek.

1.20 cikk - Ellenőrzés

A hajó vezetőjének, továbbá az úszóművek felügyeletével megbízott személynek biztosítania kell az illetékes hatóságok képviselői számára azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy meggyőződhessenek a Szabályzat és az egyéb vonatkozó rendelkezések megtartásáról, továbbá elő kell segítenie, hogy az illetékes hatóságok képviselői haladéktalanul a fedélzetre léphessenek.

1.21 cikk - Különleges szállítások

1. Különleges szállításnak minősül a vízi úton való bármely helyváltoztatás

a) az 1.06 és az 1.08 cikkben foglalt előírásoknak meg nem felelő hajóval, illetve kötelékkel;

b) úszóművel, illetve az úszóanyagok kötelékével, amennyiben azok helyváltoztatása a hajózásra veszélyt vagy akadályt nem jelent, illetve a műtárgyakat nem veszélyezteti.

2. Különleges szállítás csak az ilyen szállításokkal érintett vízi útszakaszon illetékes hatóság által kiállított külön engedély alapján végezhető.

3. A különleges szállítás során be kell tartani az illetékes hatóság által esetenként megállapított feltételeket.

4. Minden különleges szállításra az 1.02 cikk rendelkezéseinek figyelembevételével vezetőt kell kijelölni.

1.22 cikk - Különleges átmeneti rendelkezések

A hajó vezetőjének meg kell tartania az illetékes hatóságok által rendkívüli esetekben a hajózás biztonsága, valamint rendje érdekében hozott és közzétett átmeneti rendelkezéseit is.

1.23 cikk - Sport- és egyéb rendezvények

Az a sportrendezvény, vízi ünnepély és egyéb rendezvény, amely a hajózás biztonságát és rendjét befolyásolhatja, az illetékes hatóságok engedélyével történhet.

1.24 cikk - Veszélyes anyagok szállítására vonatkozó rendelkezések

A veszélyes árut szállító hajó vezetője köteles a személyzet és a hajózás biztonságát szolgáló különleges óvó rendszabályokat megtartani.

1.25 cikk - Menedékhely és telelés

Ha az időjárási viszonyok nem teszik lehetővé a további hajózást, az illetékes hatóság által az adott kikötőre vagy menedékhelyre előírt külön rendelkezések, továbbá a be- és kirakodási műveletekre vonatkozó helyi feltételek megtartásával a hajó vezetője kikötőt, illetve menedékhelyet vehet igénybe.

1.26 cikk - A Szabályzat alkalmazási területe

1. E Szabályzatot a Duna hajózható szakaszán, továbbá a kikötők, illetve menedékhelyek és rakodóhelyek vízterületén kell alkalmazni, megtartva az illetékes hatóságoknak az ezekre a kikötőkre, menedékhelyekre, rakodóhelyekre vonatkozó különleges rendelkezéseit, továbbá a be- és kirakodási műveletekre megállapított feltételeket.

2. A Dunán közlekedő hajók vezetői, továbbá az e Szabályzatban említett egyéb személyek kötelesek a Duna menti államok, illetve a különleges folyami igazgatóságok által az adott folyamszakaszra előírt helyi szabályokat is megtartani.

2. Fejezet

MERÜLÉSI JELEK ÉS MÉRCÉK, A HAJÓK KÖBÖZÉSE

2.01 cikk - A hajók azonosító jelei a kishajók kivételével

1. A hajónak - a kishajók kivételével - a hajótesten vagy szilárdan rögzített táblákon, illetve lemezeken a következő azonosító jeleket kell viselnie:

a) Név, szám-, illetve betűjel.

A hajó nevét (szám-, illetve betűjelét, a továbbiakban: a hajó neve) a hajó mindkét oldalán és hátulról is láthatóan kell feltüntetni. Amennyiben mellévett alakzatban vagy tolt kötelékben a géphajó nevét feltüntető feliratok közül egy vagy több takarásba kerül, a nevet meg kell ismételni oly módon elhelyezett táblán, hogy a név - a más hajó által takart irányból is - látható legyen. A táblán fel kell tüntetni a hajó tulajdonosának nevét (vagy szokásos rövidítését) is. Ha a hajónak nincs neve, a hajón fel kell tüntetni számát vagy a lajstromozási számot és az anyakikötő vagy a lajstromozás helye szerinti ország betűjelét vagy betűjeleit az I-1. mellékletben foglaltak szerint.

b) Anyakikötő, illetve a lajstromozás helye.

Az anyakikötő nevét, illetve a lajstromozás helyét és az anyakikötő vagy lajstromozás helye szerinti ország részére rendszeresített betűjelet vagy betűjeleket a hajó mindkét oldalán vagy a farán kell feltüntetni.

2. Fel kell tüntetni továbbá - a kishajók kivételével -:

a) az áruszállításra szolgáló hajón a hajó tonnában kifejezett hordképességét a hajó mindkét oldalán a hajótesten vagy szilárdan rögzített táblán;

b) a személyszállításra szolgáló hajón az engedélyezett legnagyobb utaslétszámot. Ezt a hajón jól látható helyen kell feltüntetni.

3. Az azonosító jeleket latin betűkkel, jól olvashatóan és letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Letörölhetetlennek tekinthető az olajfestékkel készített felirat. A hajó nevét feltüntető felirat betűmagassága legalább 20 cm, az egyéb feliratoké legalább 15 cm, a betűk szélessége és vonalvastagsága pedig magasságukkal arányos legyen. A betűket sötét alapon világos színnel, világos alapon sötét színnel kell felvinni.

4. A fenti azonosító jelek a nemzeti ABC írásjegyeivel megismételhetők.

5. A fenti pontokban foglaltaktól eltérően a tengeri hajó megőrizheti saját azonosító jeleit.

6. A személyzettel rendelkező menetben levő hajók nappal kötelesek a hajó farrészén nemzeti lobogójukat viselni

2.02 cikk - A kishajók azonosító jelei

1. A kishajó hivatalos nyilvántartási jelét köteles viselni. Ha ilyen jel nincs előírva, a következő jellel kell ellátni:

a) név vagy szám-, illetve betűjel;

b) a hajó tulajdonosának neve és lakhelye.

2. Az 1. a) pontban megadott nyilvántartási és azonosító jeleket a hajó külső részén, jól olvasható, letörölhetetlen, legalább 10 cm magasságú latin betűkkel kell feltüntetni, amikor letörölhetetlennek tekinthető az olajfestékkel készített felirat. Ha a hajónak nincs neve, szám-, illetve betűjele, a hajón fel kell tüntetni tulajdonosának nevét (vagy szokásos rövidítését) és ezt szükség szerint a számjel követi.

3. A hajó tulajdonosának nevét és lakhelyét jól látható helyen, a hajó belső vagy külső részén kell feltüntetni.

4. A hajó csónakjának belső vagy külső oldalán csak a hajó nevét kell feltüntetni, kiegészítve szükség szerint a tulajdonos azonosítását lehetővé tevő egyéb adatokkal.

2.03 cikk - A hajó köbözése

Minden áruszállításra szolgáló belvízi hajót, a kishajók kivételével, köbözni kell.

2.04 cikk - Merülési jelek és mércék

1. Minden hajót, a kishajók kivételével, el kell látni a legnagyobb merülés síkját feltüntető jelekkel. A belvízi hajók legnagyobb merülésének meghatározására vonatkozó eljárást és a merülési jelek elhelyezésének feltételeit e Szabályzat I-2. melléklete tartalmazza. Tengeri hajónál a merülési jeleket a nyári édesvízi merülésvonal helyettesíti.

2. Minden olyan hajót, amelynek merülése elérheti az 1 m-t, merülési mércékkel kell ellátni. A belvízi hajók merülési mércéinek felvitelének feltételeit az I-2. melléklet tartalmazza.

2.05 cikk - A horgony azonosító jelei

1. A hajók horgonyait letörölhetetlen azonosító jelekkel kell ellátni. Ha a horgonyt ugyanaz a hajótulajdonos másik hajóján használja, az eredeti jelzések megtarthatók.

2. Az 1. bekezdésben foglalt követelmény a tengeri hajók és a kishajók horgonyaira nem vonatkozik.

3. Fejezet

A HAJÓ LÁTHATÓ JELZÉSEI

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3.01 cikk - Alkalmazás és fogalom-meghatározások

1. Az éjszakai menetre a 3.08-3.19 cikk, a veszteglésre a 3.20-3.28 cikk vonatkozik.

A nappali menetre a 3.29-3.36 cikk, a veszteglésre a 3.36-bis-3.42 cikk vonatkozik.

A 3.21, 3.25, 3.28, 3.37 és a 3.42 cikk vonatkozik továbbá a fennakadt hajókra, úszóanyagok kötelékeire és úszóművekre is.

2. Ha a látási viszonyok ezt megkövetelik, az éjszakára előírt jelzéseket nappal is viselni kell.

3. E fejezet alkalmazásában azt a tolt köteléket, amelyeknek legnagyobb hossza nem haladja meg a 110 m-t, illetve legnagyobb szélessége a 12 m-t, továbbá azt a mellévett alakzatot, amelynek legnagyobb hossza nem haladja meg a 110 m-t, illetve legnagyobb szélessége a 23 m-t, azonos méretű magányos géphajónak kell tekinteni.

4. Az e fejezetben előírt jelzések ábráit az I-3. melléklet tartalmazza.

5. E fejezet alkalmazásában:

a) árbocfény - olyan 225° látószögű, folyamatosan világító erős fehér fény, amely a hajó orra felől nézve a középsíkra merőleges síktól hátrafelé legfeljebb 22°30’ szögben látható;

b) oldalfények - a jobb oldalon egy olyan közepesen erős zöld fény és a bal oldalon egy olyan közepesen erős vörös fény, amelyek folyamatosan világítanak és 112°30’ látószögűek, a hajó orra felől nézve a középsíkra merőleges síktól hátrafelé legfeljebb 22°30’ szögben láthatók;

c) farfény - olyan 135° látószögű, folyamatosan világító közepesen erős vagy szokásos fehér vagy sárga színű fény, amely a hajó fara felől nézve mindkét oldal felé 67°30’ szögben látható;

d) minden oldalról látható fény - 360° látószögben megszakítás nélkül kibocsátott fény;

e) magasság - a merülési jelek síkja feletti magasság, illetve merülési jelekkel nem rendelkező hajóknál a legnagyobb merülésnek megfelelő vízvonal feletti magasság.

3.02 cikk - Jelzőfény

Eltérő rendelkezés hiányában a Szabályzatban előírt jelzőfényeknek folyamatos és egyenletes fényt kell kibocsátaniuk.

3.03 cikk - Táblák, lobogók és lengők

1. Eltérő rendelkezés hiányában a Szabályzatban előírt tábla és lobogó téglalap alakú.

2. A tábla, lobogó és a lengő színezése nem lehet sem fakult, sem szennyezett.

3. A tábla, lobogó és lengő méreteinek elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a jó láthatóságot. Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha

a) a tábla és lobogó hossza, illetve szélessége legalább 1 m, kishajóknál pedig 0,6 m;

b) a lengő hossza legalább 1 m és szélessége az alapnál legalább 0,50 m.

3.04 cikk - Henger, gömb, kúp és kettőskúp

1. A Szabályzatban előírt henger, gömb, kúp és kettőskúp távolról azonos alakot mutató szerkezettel helyettesíthető.

2. A jel színezése nem lehet fakult sem szennyezett.

3. A jel méreteinek elegendőknek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a jó láthatóságot. Ez a feltétel minden esetben teljesítettnek tekinthető, ha

a) a henger magassága legalább 0,8 m és átmérője legalább 0,5 m;

b) a gömb átmérője legalább 0,6 m;

c) a kúp magassága legalább 0,6 m és alapátmérője legalább 0,6 m;

d) a kettőskúp magassága legalább 0,8 m és alapátmérője legalább 0,5 m.

3.05 cikk - Tiltott jelzőfény és jelzés

1. Tilos a Szabályzatban előírt jelzőfényen és jelzésen kívül más fényt és jelzést használni, vagy azokat a Szabályzatban előírt vagy engedélyezett feltételektől eltérően alkalmazni.

2. A hajók vagy a hajó és a part közötti összeköttetésre más jelzőfény és jelzés is használható azzal a feltétellel, hogy azok nem téveszthetők össze a Szabályzatban meghatározott jelzőfényekkel vagy jelzésekkel.

3.06 cikk - Tartalék jelzőfény

Ha a Szabályzatban előírt jelzőfény nem működik, azt haladéktalanul tartalék jelzőfénnyel kell helyettesíteni. Amennyiben az előírt jelzőfény erős, akkor a tartalék jelzőfény közepesen erős lehet, amikor pedig az előírt jelzőfény közepesen erős, akkor a tartalék jelzőfény szokásos lehet. A meghibásodott jelzőfény kijavítását a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.

3.07 cikk - Világító berendezés, fényszóró, tábla, lobogó stb. használatának tilalma

1. Tilos világító berendezést, fényszórót, továbbá táblát, lobogót vagy más tárgyat használni, ha az tévesen a Szabályzatban előírt jelzőfényként, jelzésként értelmezhető, vagy csökkentheti az ilyen jelzőfények láthatóságát, illetve nehezíti helyes felismerését.

2. Tilos világító berendezést vagy fényszórót használni, ha azok a hajózást vagy a szárazföldi közlekedést veszélyeztető vagy zavaró vakítást okozhatnak.

II. ÉJSZAKAI JELZÉSEK

II.A. ÉJSZAKAI JELZÉSEK MENETBEN

3.08 cikk - Menetben levő magányos géphajó éjszakai jelzései

1. A magányos géphajóknak viselniük kell:

a) egy árbocfényt a hajó mellső részén, a hajó hossztengelyében, legalább 6 m magasságban. Ez a magasság 4 m-re csökkenthető, ha a hajó hossza nem haladja meg a 40 m-t;

b) oldalfényeket azonos magasságban, a hajó hossztengelyére merőleges azonos síkban, az árbocfény mögött és az alatt legalább 1 m-rel. Ezeket a jelzőfényeket a hajó belső oldala felől úgy kell takarni, hogy a zöld fény bal oldalról, a vörös fény jobb oldalról ne legyen látható;

c) egy farfényt a hajó hátsó részén, a hajó hossztengelyében, olyan magasságban, hogy az a mögötte haladó hajóról jól látható legyen.

2. A magányos géphajó viselhet továbbá egy második árbocfényt is, amely a hajó hossztengelyében a mellső árbocfény mögött és legalább 3 m-rel felette oly módon helyezkedik el, hogy a két fény között vízszintesen mért távolság legalább háromszorosa legyen a függőleges távolságnak.

3. Az ideiglenesen kisegítő géphajó (előfogat) után haladó magányos géphajónak meg kell tartania az 1. és 2. bekezdésben előírt jelzőfényeket.

4. Az állandó híd, illetve a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor a hajó az akadálytalan áthaladás érdekében az 1. és 2. bekezdésben előírt árbocfényeket kisebb magasságban viselheti.

5. E cikkben foglalt rendelkezések a kishajóra és a kompra nem vonatkoznak.

3.09 cikk - Menetben levő vontatott kötelék éjszakai jelzései

1. A vontatott kötelék élén haladó géphajónak, továbbá a másik géphajó, a tolt kötelék vagy a mellévett alakzat előtt előfogatként haladó géphajónak viselnie kell:

a) két árbocfényt egymás felett egymástól kb. 1 m távolságban a hajó mellső részén, a hajó hossztengelyében; a felső jelzőfényt a 3.08 cikk 1. a) pontja szerint, az alsó fényt pedig az oldalfények felett lehetőleg 1 m-rel magasan kell elhelyezni;

b) a 3.08 cikk 1. b) pontja szerinti oldalfényeket;

c) a fehér farfény helyett a hajó hossztengelyében és ahhoz elegendő magasságban levő sárga farfényt, hogy az jól látható legyen a hajót követő vontatott kötelékről, illetve arról a géphajóról, tolt kötelékről vagy mellévett alakzatról, amely előtt az előfogatot adó hajó halad.

2. Ha a kötelék élén több géphajó halad, vagy ha a géphajó, tolt kötelék vagy mellévett alakzat előtt egymás mellett több előfogatot adó hajó halad egymással összecsatolva vagy egymástól függetlenül, akkor e hajók mindegyikének viselnie kell:

Az 1. a) pontban előírt árbocfények helyett három, egymás felett kb. 1 m távolságban, a hajó mellső részén, a hajó hossztengelyében elhelyezett árbocfényt; a felső és alsó jelzőfényeket az 1. a) pontban előírt jelzőfényekkel azonos magasságban kell elhelyezni.

Abban az esetben, amikor a hajó, az úszóanyagok köteléke vagy az úszómű mozgatása több géphajóval történik, ezt az előírást azok mindegyikére alkalmazni kell.

3. A vontatott kötelék végén elhelyezkedő hajónak, illetve hajóknak viselniük kell a 3.08 cikk 1. c) pontja szerinti farfényt.

Ha a kötelék utolsó sorában kettőnél több hajó van egymáshoz csatolva, csak az e sorban haladó két szélső hajónak kell ezt a jelzőfényt viselnie. Ha a kötelék végén kishajók haladnak, azokat e pont követelményei tekintetében figyelmen kívül kell hagyni.

4. Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor a vontatott kötelék hajói az 1. a) és 2. pontban előírt jelzőfényeket az akadálytalan áthaladás érdekében kisebb magasságban viselhetik.

5. Az e cikkben foglalt rendelkezések a kizárólag kishajót vontató kishajóra, továbbá a vontatott kishajóra nem vonatkoznak.

3.10 cikk - Menetben levő tolt kötelék éjszakai jelzései

1. A tolt köteléknek viselnie kell:

a) három árbocfényt a kötelék élén levő hajó mellső részén. Ezeket a jelzőfényeket

- a kötelék hossztengelyére merőleges síkban levő vízszintes alapú, egyenlő oldalú háromszög alakban,

- a kötelék hossztengelyéhez közel levő hajón a kötelék hossztengelyére merőlegesen,

- a felső jelzőfény esetében legalább 6 m magasságban; a két alsó jelzőfényt kb. 1,10 m-rel a felső jelzőfény alatt, egymástól kb. 1,25 m távolságra

kell elhelyezni.

Az ezeket a jelzőfényeket hordozó árbocoknak annak a hajónak a hossztengelyében kell lennie, amelyen azokat elhelyezik;

b) a 3.08 cikk 1. b) pontja szerinti oldalfényeket, amelyeket a kötelék legszélesebb helyén, a tolóhajóhoz a lehető legközelebb kell elhelyezni, a kötelék széleitől legfeljebb 1 m távolságra és legalább 2 m magasságban;

c) a tolóhajón a 3.08 cikk 1. c) pontja szerinti három farfényt a hossztengelyre merőleges vízszintes vonalon, egymástól kb. 1,25 m távolságra, olyan magasságban, hogy azokat a kötelék egyik hajója se takarhassa.

2. A fenti 1. bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a tolt kötelékre akkor is, ha az egy vagy több előfogatot adó géphajó mögött halad.

3. Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor a tolt kötelék az akadálytalan áthaladás érdekében az 1. a) pontban előírt árbocfényeket kisebb magasságban viselheti.

3.11 cikk - Menetben levő mellévett alakzat éjszakai jelzései

1. A mellévett alakzatnak viselnie kell:

a) a 3.08 cikk 1. a) pontjában előírt árbocfényt minden géphajón;

b) a 3.08 cikk 1. b) pontjában előírt oldalfényeket. Ezeket az alakzat külső oldalán, lehetőleg azonos magasságban és a legalacsonyabban levő árbocfény alatt legalább 1 m-rel kell elhelyezni;

c) a 3.08 cikk 1. c) pontjában előírt farfényt, minden hajón.

2. A fenti 1. bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azokra a mellévett alakzatokra is, amelyek egy vagy több előfogatot adó géphajó után haladnak.

3. Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor a hajó az akadálytalan áthaladás érdekében az 1. a) pontban előírt jelzőfényeket kisebb magasságban viselheti.

4. Az e cikkben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak sem a csak kishajót mellévett alakzatban továbbító kishajóra, sem pedig a mellévett alakzatban haladó kishajókra.

3.12 cikk - Menetben levő vitorlás hajó éjszakai jelzései

1. A vitorlás hajónak viselnie kell:

a) a 3.08 cikk 1. b) pontjában előírt oldalfényeket, azonban ezek a jelzőfények közepesen erős fények helyett szokásos fények lehetnek;

b) a 3.08 cikk 1. c) pontjában előírt farfényt.

2. Az 1. bekezdésben említett jelzőfényeken kívül a vitorlás hajó viselhet: két egymás felett elhelyezkedő, minden oldalról látható szokásos vagy közepesen erős fényt. A felső jelzőfény vörös, az alsó zöld. Ezeket a jelzőfényeket megfelelő helyen, az árboccsúcson vagy az árboc felső részén, egymástól legalább 1 m távolságban kell elhelyezni.

3. Az e cikkben foglalt rendelkezések a kishajóra nem vonatkoznak.

3.13 cikk - Menetben levő kishajó éjszakai jelzései

1. A magányosan haladó kísgéphajónak viselnie kell

a) egy árbocfényt a hajó hossztengelyében, legalább: 1 m-rel az oldalfények felett. Szükség esetén megengedett az árbocfénynek az oldalfényekkel azonos magasságban való elhelyezése is. Az árbocfény ne erős, hanem közepesen erős legyen;

b) oldalfényeket, amelyek közepesen erős helyett szokásosak lehetnek. Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy:

(i) feleljenek meg a 3.08 cikk 1. b) pontjában foglalt előírásoknak, vagy

(ii) egymás mellett vagy közös lámpatestben, a hajó hossztengelyében, a hajó orrán vagy annak közelében legyenek;

c) a 3.08 cikk 1. c) pontjában előírt farfényt. Ez a jelzőfény elhagyható, azonban ebben az esetben az a) pontban említett árbocfényt minden oldalról látható, közepesen erős fehér fénnyel kell helyettesíteni.

2. A 7 m-nél rövidebb kisgéphajók az 1. bekezdésben előírt jelzőfények helyett a megfelelő helyen és magasságban elhelyezett minden oldalról látható szokásos fehér fényt viselhetnek.

3. Ha a kishajó kizárólag kishajót vontat vagy mellévett alakzatban továbbít, az 1. bekezdésben előírt jelzőfényeket kell viselnie.

4. A vontatott vagy mellévett alakzatban továbbított kishajónak egy minden oldalról látható, szokásos fehér fényt kell viselnie. Ez a követelmény a hajók csónakjára nem vonatkozik.

5. A vitorlás kishajónak viselnie kell:

- oldalfényeket és farfényt; ilyen esetben az oldalfényeket egymás mellett vagy egy közös lámpatestben kell a hajó hossztengelyében a hajó orrán vagy annak közelében, a farfényt pedig a hajó hátsó részén kell elhelyezni; ezek a fények szokásos fények lehetnek, vagy

- egy közös lámpatestben elhelyezett oldalfényeket és farfényt az árboccsúcson vagy az árboc felső részén megfelelő helyen; ezek a fények szokásos fények lehetnek, vagy

- ha a hajó hossza a 7 m-t nem éri el, egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt; más hajó közeledtekor az ilyen hajónak egy második szokásos fehér fényt is kell mutatnia.

6. Annak a magányosan haladó kishajónak, amely nem tekinthető kisgéphajónak vagy vitorlás kishajónak, viselnie kell egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt.

A hajó csónakjának ugyanezen körülmények között ezt a fényt csak más hajó közeledtekor kell mutatnia.

7. Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor az akadálytalan áthaladás érdekében az e cikkben előírt árbocfények kisebb magasságban is elhelyezhetők.

3.14 cikk - Menetben levő, egyes veszélyes árukat szállító hajó kiegészítő éjszakai jelzései

1. A veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzat (a továbbiakban: ADN Szabályzat) 3.2 „A” táblázatában felsorolt veszélyes árukat szállító hajó a Szabályzat más rendelkezései által előírt fényeken kívül a 3.2 „A” táblázat 12. oszlopában előírt számú kék fényt köteles viselni.

2. Ezt a fényt, illetve ezeket a fényeket, alkalmas helyen és olyan magasságban kell elhelyezni, hogy minden oldalról látható legyen.

3. Amennyiben a tolt kötelék vagy a mellévett alakzat egy vagy több, az 1. bekezdésben feltüntetett hajóból áll, a fenti 1. bekezdésben előírt fényt, illetve fényeket a köteléket vagy mellévett alakzatot továbbító hajónak kell viselnie.

4. A többféle, 1. bekezdésben feltüntetett veszélyes árut szállító hajónak, tolt köteléknek vagy mellévett alakzatnak, annak a veszélyes árunak megfelelő jelzést kell viselnie, amelyikhez a fenti 1. pont szerint a legtöbb kék fény szükséges.

5. Az e cikkben előírt fények fényerőssége legalább a szokásos kék fények fényerőssége legyen.

3.15 cikk - (tárgytalan)

3.16 cikk - Menetben levő komp éjszakai jelzései

1. A nem szabadon közlekedő kompnak viselnie kell:

a) egy közepesen erős, minden oldalról látható és legalább 5 m magasságban elhelyezett fehér fényt. Ez a magasság csökkenthető, ha a komp hossza a 20 m-t nem haladja meg;

b) egy közepesen erős, minden oldalról látható és az a) pontban előírt fény fölött kb. 1 m-re elhelyezett zöld fényt.

2. A szabadon közlekedő kompnak viselnie kell:

a) egy minden oldalról látható közepesen erős fehér fényt, az 1. a) pontban előírt módon;

b) egy minden oldalról látható közepesen erős zöld fényt, az 1. b) pontban előírt módon;

c) a 3.08 cikk 1. b) és c) pontjában előírt oldalfényeket és farfényt.

3. A szabadon közlekedő, áthaladási elsőbbséget élvező kompnak viselnie kell:

a) egy minden oldalról látható közepesen erős fehér fényt, az 1. a) pontban előírt módon;

b) egy minden oldalról látható közepesen erős zöld fényt, az 1. b) pontban előírt módon;

c) egy második, minden oldalról látható és a b) pontban előírt zöld fény felett kb. 1 m-rel elhelyezett közepesen erős zöld fényt;

d) a 3.08 cikk 1. b) és c) pont előírásainak megfelelő oldalfényeket és farfényt.

3.17 cikk - (tárgytalan)

3.18 cikk - Műveletképtelen hajó kiegészítő éjszakai jelzései

1. A műveletképtelen hajónak szükség esetén az e Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt fényeken kívül mutatnia kell egy lengetett vörös fényt, amely kishajón vörös helyett fehér is lehet.

2. Szükség esetén a műveletképtelen hajónak ezenkívül a meghatározott hangjelzéseket is adnia kell.

3.19 cikk - Menetben levő úszóanyagok köteléke és az úszómű éjszakai jelzései

Az 1.21 cikkben foglalt különleges előírásokat nem érintve, az úszóanyagokból álló köteléknek és az úszóműnek viselnie kell a körvonala felismeréséhez elegendő számú, minden oldalról látható, szokásos fehér fényt.

II.B. ÉJSZAKAI JELZÉSEK VESZTEGLÉSKOR

3.20 cikk - Veszteglő hajó éjszakai jelzései

1. A veszteglő magányos hajónak vagy egymás mellett veszteglő, illetve egymáshoz csatolt hajóknak a hajóút felőli oldalon, legalább 3 m magasságban elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt kell viselniük.

2. A nyílt helyen (a parttal közvetlen vagy közvetett összeköttetés nélkül) veszteglő tolt köteléknek, a hajóút felőli oldalán, a tolóhajón és a kötelék elején legalább 3 m magasan elhelyezett, két minden oldalról látható szokásos fehér fényt kell viselnie.

3. Veszteglő kishajó - a hajó szolgálati csónakjának kivételével - az 1. bekezdésben előírt fények helyett viselhet egy szokásos fehér fényt a megfelelő helyen és olyan magasságban elhelyezve, hogy az minden oldalról látható legyen.

4. Az e cikkben előírt jelzések viselése nem kötelező,

a) ha a hajó vagy a kötelék olyan vízi úton vesztegel, amelyen a hajózás ideiglenesen nem lehetséges vagy tilos;

b) ha a hajó vagy a kötelék a part mellett vesztegel és kellően meg van világítva;

c) ha a hajó vagy a kötelék nyilvánvalóan veszélytelen helyzetben, a hajóúton kívül vesztegel;

d) ha a kishajó a parthoz van kikötve.

5. E cikk rendelkezései a 3.23 és 3.27 cikkben említett hajókra nem vonatkoznak.

3.21 cikk - Egyes veszélyes árukat szállító, veszteglő hajó kiegészítő éjszakai jelzései

A 3.14 cikkben foglalt előírásokat az e cikkben említett hajókra akkor is alkalmazni kell, amikor azok vesztegelnek.

3.22 cikk - (tárgytalan)

3.23 cikk - Kikötőhelyen veszteglő komp éjszakai jelzései

1. A kikötőhelyén veszteglő, nem szabadon közlekedő kompnak viselnie kell a 3.16 cikk 1. bekezdésében előírt jelzőfényeket.

2. Az üzemelés alatt kikötőhelyén veszteglő, szabadon közlekedő kompnak viselnie kell a 3.16 cikk 1. bekezdésében előírt fényeket. A rövid idejű veszteglés közben a komp viselheti a 3.08 cikk 1. b) és c) pontjában előírt jelzőfényeket. A 3.16 cikk 1. b) pontjában előírt zöld fényt az üzemelés befejeztével ki kell kapcsolni.

3.24 cikk - (tárgytalan)

3.25 cikk - Veszteglő úszóanyagok köteléke és úszómű éjszakai jelzései

A veszteglő úszóanyagok köteléke és az úszómű, az 1.21 cikk alapján esetenként megállapított különleges rendelkezések megtartásával, körvonalának a hajóút felőli felismeréséhez elegendő számú, minden oldalról látható szokásos fehér fényt kell viselnie.

A 3.20 cikk 4. bekezdésében foglalt rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni kell.

3.26 cikk - Halászhajó hálóinak vagy egyéb halászeszközeinek éjszakai jelzései

Ha a halászhajó hálói vagy egyéb halászeszközei a hajóút közvetlen közelében vagy a vízi út más részén vannak kihelyezve és azok a hajózást zavarhatják, ezeket a hálókat vagy más egyéb halászeszközöket helyük felismeréséhez elegendő számú, minden oldalról látható szokásos fehér fénnyel kell megjelölni.

3.27 cikk - Munkát végző úszó munkagép és fennakadt vagy elsüllyedt hajó éjszakai jelzései

1. Munkát végző úszó munkagépnek és más, szondázást vagy mérést végző veszteglő hajónak viselniük kell:

a) két szokásos, vagy közepesen erős, egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezett zöld fényt azon az oldal(ak)on, amely felől a hajóút szabad, és

b) megfelelő esetekben azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad, egy szokásos vagy közepesen erős vörös fényt, az a) pontban előírt két zöld fény közül a felsővel azonos magasságban elhelyezve és azzal azonos fényerővel,

illetve abban az esetben, amikor ezek a hajók hullámzás elleni védelemre szorulnak

c) szokásos vagy közepesen erős vörös és fehér fényt egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezve úgy, hogy a vörös fény felül legyen azon az oldal(ak)on, amely felől a hajóút szabad;

d) egy vörös fényt azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad, amely a c) pontban előírt vörös fénnyel azonos magasságban van elhelyezve és azzal azonos fényerejű.

Ezeket a fényeket olyan magasságban kell elhelyezni, hogy azok minden oldalról láthatók legyenek.

2. A fennakadt vagy elsüllyedt hajónak az 1. pont c) és d) pontjaiban előírt fényeket kell viselnie. Ha az elsüllyedt hajó helyzete akadályozza a jelzések elhelyezését a hajón, akkor azokat csónakokon, bójákon vagy más alkalmas eszközön kell elhelyezni.

3. Az illetékes hatóságok az 1. pont a) és b) pontjában foglalt fényekre vonatkozó előírások megtartásának kötelezettsége alól felmentést adhatnak.

3.28 cikk - Hajózást veszélyeztető horgony éjszakai jelzései

1. Ha a 3.20 és a 3.25 cikkben meghatározott esetekben a hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómű horgonyai úgy vannak kihelyezve, hogy azok a hajózást veszélyeztethetik, az ilyen horgonyokhoz legközelebb levő veszteglést jelző fényt két minden oldalról látható, egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezett szokásos fehér fénnyel kell helyettesíteni.

2. A hajónak, az úszóanyagok kötelékének, az úszó munkagépnek és az úszóműnek minden olyan horgonyát, amely a hajózást veszélyeztetheti, minden oldalról látható szokásos fehér fényt viselő, radarreflektorral felszerelt úszóval kell megjelölni.

III. NAPPALI JELZÉSEK

III.A. NAPPALI JELZÉSEK MENETBEN

3.29 cikk - Menetben levő vontatott kötelék nappali jelzése

1. A vontatott kötelék élén haladó géphajónak és a géphajó, tolt kötelék vagy mellévett alakzat előtt haladó előfogatot adó géphajónak viselnie kell egy sárga hengert, két-két (fekete és fehér) sávval a felső és az alsó részén, ahol a fehér sávoknak a hengerpalást szélein kell lenniük.

Ezt a hengert a hajó elején függőlegesen kell elhelyezni, olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen.

2. Ha a kötelék élén több géphajó halad, vagy ha a géphajó, tolt kötelék, mellévett alakzat előtt több előfogatot adó géphajó halad összecsatolva vagy egymástól függetlenül, minden géphajónak viselnie kell az 1. bekezdésben előírt hengert.

Ha a hajó, az úszóanyagok köteléke vagy az úszómű továbbítása több géphajóval történik, ezt az előírást azok mindegyikére alkalmazni kell.

3. Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor az akadálytalan áthaladás érdekében az 1. és 2. bekezdésben előírt henger kisebb magasságban is elhelyezhető.

4. Az e cikkben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni sem a kishajóra, sem pedig csak a kishajóval vontatott kishajóra.

3.30. cikk - Menetben levő vitorlával haladó és egyidejűleg saját géperőt is használó hajó nappali jelzései

A vitorlával haladó és egyidejűleg saját géperőt is használó hajónak viselnie kell egy csúcsával lefelé álló fekete kúpot. Ezt a kúpot a lehető legmagasabban, a legjobban látható helyen kell elhelyezni.

3.31 cikk - A 12 főnél nagyobb engedélyezett utaslétszámú és 20 m-nél kisebb testhosszúságú hajó nappali jelzése

A 12 főnél nagyobb engedélyezett utaslétszámú és 20 m-nél kisebb testhosszúságú hajónak viselnie kell egy sárga kettőskúpot, alkalmas helyen és olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen.

3.32 cikk - Menetben levő, egyes veszélyes árut szállító hajó kiegészítő nappali jelzései

1. Az ADN Szabályzat 3.2 „A” táblázatában felsorolt veszélyes árukat szállító hajó a Szabályzat más rendelkezései által előírt jelzéseken kívül a 3.2 „A” táblázat 12. oszlopában előírt számú, csúcsával lefelé fordított kék kúpot köteles viselni.

2. Ezt a kúpot, illetve kúpokat, alkalmas helyen és olyan magasságban kell elhelyezni, hogy minden oldalról látható legyen.

3. Amennyiben a tolt kötelék vagy a mellévett alakzat egy vagy több, az 1. bekezdésben feltüntetett hajóból áll, a fenti 1. bekezdésben előírt jelzéseket a köteléket vagy mellévett alakzatot továbbító hajónak kell viselnie.

4. A többféle, az 1. bekezdésben feltüntetett, veszélyes árut szállító hajónak, tolt köteléknek vagy mellévett alakzatnak, annak a veszélyes árunak megfelelő jelzést kell viselnie, amelyikhez a fenti 1. pont szerint a legtöbb kék kúp szükséges.

3.33 cikk - (tárgytalan)

3.34 cikk - Menetben levő komp nappali jelzései

A kompnak viselnie kell egy legalább 6 m magasságban elhelyezett zöld gömböt. Ez a magasság csökkenthető, ha a komp hossza nem haladja meg a 20 m-t.

3.35 cikk - Műveletképtelen hajó kiegészítő nappali jelzései

1. A műveletképtelen hajónak szükség esetén a Szabályzat egyéb rendelkezései által előírt jelzéseken kívül egy lengetett vörös zászlót kell mutatnia.

2. Szükség esetén a műveletképtelen hajónak a meghatározott hangjelzéseket is kell adnia.

3.36 cikk - Áthaladási elsőbbséget élvező hajó kiegészítő nappali jelzései

Annak a hajónak, amelynek az illetékes hatóság áthaladási elsőbbséget biztosított, a Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt jelzéseken kívül a hajó elején - olyan magasságban, hogy az jól látható legyen - egy legalább 1 m hosszú vörös lengőt kell viselnie.

III.B. NAPPALI JELZÉSEK VESZTEGLÉS KÖZBEN

3.36-bis cikk - A veszteglő hajó nappali jelzései

1. A nyílt helyen (a parttal közvetlen vagy közvetett összeköttetés nélkül) magányosan vagy kötelékben veszteglő (horgonyzó) géphajónak - a kishajó kivételével - viselnie kell a hajó elején alkalmas helyen egy, olyan magasságban elhelyezett fekete gömböt, hogy az minden oldalról látható legyen.

2. Az e cikkben előírt jelzés viselése nem kötelező, ha

a) a hajó olyan vízi úton vesztegel, amelyen a hajózás ideiglenesen nem lehetséges vagy tilos;

b) a hajó a hajóúton kívül, nyilvánvalóan veszélytelen helyzetben vesztegel.

3. Az e cikkben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a 3.41 cikkben meghatározott hajókra.

3.37 cikk - Egyes veszélyes árukat szállító, veszteglő hajó nappali jelzései

A 3.32 cikkben foglalt előírásokat az e cikkben meghatározott hajókra akkor is alkalmazni kell, amikor azok vesztegelnek.

3.38 cikk - (tárgytalan)

3.39 cikk - (tárgytalan)

3.40 cikk - Halászhajó hálóinak vagy egyéb halászeszközeinek nappali jelzései

Ha a halászhajó hálói vagy egyéb halászeszközei a hajóútban vagy annak közvetlen közelében vannak kihelyezve és azok a hajózást zavarják, a hálókat vagy más egyéb halászeszközöket a helyük felismeréséhez elegendő számú sárga úszóval vagy sárga zászlóval kell megjelölni.

3.41 cikk - Munkát végző úszó munkagép, fennakadt vagy elsüllyedt hajó nappali jelzései

1. A munkát végző úszó munkagépnek és a szondázást vagy méréseket végző, veszteglő hajónak viselnie kell:

a) két zöld kettőskúpot egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezve azon az oldal(ak)on, amely felől a hajóút szabad,

b) megfelelő esetekben azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad, egy vörös gömböt az a) pontban előírt két zöld kettőskúp közül a felsővel azonos magasságban elhelyezve, vagy

abban az esetben, amikor ezek a hajók hullámzás elleni védelemre szorulnak:

c) azon az oldal(ak)on, amely felől a hajóút szabad, egy olyan lobogót, amelynek felső fele vörös, alsó fele fehér, vagy két egymás felett elhelyezett lobogót, illetve gömböt, amelyek közül a felső vörös, az alsó fehér;

d) azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad, egy vörös lobogót vagy gömböt az ellentétes oldalon elhelyezett vörös-fehér vagy vörös lobogóval azonos magasságban.

2. Az 1. pont a)-b) pontjában előírt jelzések az alábbi jelekkel helyettesíthetők:

a) azo(ko)n az oldal(ak)on, amely(ek) felől a hajóút szabad, áthaladást engedélyező E.1. jelzőtáblával (I-7. melléklet);

b) azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad, áthaladást tiltó A.1. jelzőtáblával (I-7. melléklet), olyan magasságban, mint az a) pont szerinti jelzés.

3. A jelzőtáblát, kettőskúpot, gömböt és lobogót olyan magasságban kell elhelyezni, hogy az minden oldalról látható legyen. A lobogó azonos színű jelzőtáblával helyettesíthető.

4. A fennakadt vagy elsüllyedt hajónak nappal az 1. pont c)-d) pontjában előírt jelzéseket kell viselnie. Ha az elsüllyedt hajó helyzete akadályozza a jelzések elhelyezését a hajón, azokat csónakokon, bójákon vagy más alkalmas eszközön kell elhelyezni.

5. Az illetékes hatóságok az 1. és 2. pont a)-b) pontjában foglalt jelzések használatának kötelezettsége alól felmentést adhatnak.

3.42 cikk - Hajózást veszélyeztető horgony nappali jelzése

Az a hajó, úszóanyagok köteléke és úszómű, amely úgy állt horgonyra, hogy horgonyai a hajózást veszélyeztethetik, mindegyik horgonyukat kötelesek radarreflektorral felszerelt sárga úszóval megjelölni.

IV. KÜLÖNLEGES JELZÉSEK

3.43 cikk - A hajóra lépést tiltó jelzés

1. Ha a hajóra lépést a személyzethez nem tartozó személynek rendelkezés tiltja, ezt a tilalmat fehér színű, kör alakú, vörössel szegélyezett, vörös vonallal átlósan áthúzott és fekete színű gyalogos alakját ábrázoló táblával kell jelezni.

Ezt a táblát szükség szerint a hajón vagy a járókon kell elhelyezni. A 3.03 cikk 3. bekezdésében foglaltaktól eltérően az átmérő kb. 0,6 m legyen.

2. A táblát szükség szerint meg kell világítani úgy, hogy az éjszaka jól látható legyen.

3.44 cikk - Dohányzást vagy nyílt láng használatát tiltó jelzés

1. Ha a hajón tilos a dohányzás vagy a nyílt láng használata, a tilalmat fehér színű, kör alakú, vörössel szegélyezett, vörös vonallal átlósan áthúzott és a közepén fekete színű füstölgő cigarettát ábrázoló táblával kell jelezni.

Ezt a táblát szükség szerint a hajón vagy a járó(ko)n kell elhelyezni.

A 3.03 cikk 3. bekezdésében foglaltaktól eltérően az átmérő kb. 0,6 m legyen.

2. A táblát szükség szerint meg kell világítani úgy, hogy az éjszaka jól látható legyen.

3.45 cikk - A folyamfelügyelet hajójának jelzései

A folyamfelügyeleti szolgálatot ellátó hajót mindkét oldalán az orr-részen, kékkel keretezett fehér, rombusz alakú megkülönböztető jelzéssel kell ellátni, továbbá viselnie kell:

a) nappal - az állami lobogót, valamint a megkülönböztető jelzést ábrázoló fehér lengőt;

b) nappal és éjszaka - ha a feladataik ellátásához szükséges - villogó kék fényt.

3.46 cikk - Vészjelzés

1. A segítséget kérő, veszélyben levő hajó a következő jelzéseket alkalmazhatja:

a) körkörösen mozgatott zászlót/lobogót vagy más alkalmas tárgyat;

b) lobogót, alatta vagy felette elhelyezett gömbbel vagy hasonló tárggyal;

c) körkörösen mozgatott fényt;

d) rövid időközönként vörös csillagrakétákat, illetve rakétákat vagy lövedékeket;

e) a morze ábécé szerinti ... _ _ _ ... (SOS) jelek együtteséből álló fényjelzést;

f) kátrány, olaj stb. égetésével keletkező lángot;

g) vörös színű ejtőernyős rakétát vagy kézilámpát;

h) kinyújtott karok felülről mindkét oldalról lefelé történő lassú mozgatását.

2. Ezek a jelzések a 4.01 cikk 4. bekezdésében foglalt hangjelzéseket helyettesíthetik, illetve kiegészíthetik.

3.47 cikk - Melléállást tiltó jelzés

1. Ha az illetékes hatóságok különleges rendelkezései, illetve előírásai (pl. rakományának jellege miatt), tiltják a hajó mellé állást, a hajónak a hossztengelyében, a fedélzeten egy fehér, négyzet alakú, alul háromszög alakú kiegészítő táblával ellátott táblát kell viselnie.

Ez a minden oldalán fehér, vörössel szegélyezett, a bal felső sarkától a jobb alsó sarkáig egy vörös átlós vonallal áthúzott, négyzet alakú tábla a közepén egy fekete „P” betűt ábrázol.

A háromszög alakú tábla mindkét oldalán fehér és a rajta levő fekete számok azt a távolságot jelzik, amelyen belül a veszteglés is tilos.

2. Éjszaka ezt a táblát meg kell világítani úgy, hogy az a hajó mindkét oldala felől látható legyen.

3. Ez a cikk a 3.21 és 3.37 cikkben meghatározott hajóra, tolt kötelékre és mellévett alakzatra nem vonatkozik.

3.48 cikk - Hullámzás elleni védelem kiegészítő jelzése

1. Az a menetben lévő vagy veszteglő hajó, úszóanyagok köteléke és úszómű (a 3.27 és 3.41 cikkben meghatározottak kivételével), amely más hajó vagy úszóanyagok köteléke elhaladása által keltett hullámzás elleni védelemre szorul, az e fejezetben foglalt egyéb jelzésekre vonatkozó rendelkezések megtartásával felmutathat

éjszaka: egy szokásos vagy közepesen erős vörös és fehér fényt, egymás felett kb. 1 m távolságra elhelyezve, amikor a vörös fényt a fehér felett úgy kell elhelyezni, hogy ezek a fények minden oldalról láthatók, és más fényekkel összetéveszthetetlenek legyenek;

nappal: egy felül vörös, alul fehér lobogót, olyan magasságban elhelyezve, hogy minden oldalról látható legyen. Ez a lobogó két egymás felett elhelyezett lobogóval helyettesíthető, a felső vörös az alsó fehér. Ezek a lobogók azonos színű táblákkal is helyettesíthetők.

2. A 3.27 és 3.41 cikk rendelkezéseinek megtartásával az 1. bekezdésben említett jelzést kizárólag

a) súlyosan sérült vagy mentési munkában részt vevő hajó, úszóanyagok köteléke és úszómű, továbbá a műveletképtelen hajó,

b) az illetékes hatóság írásbeli engedélyével rendelkező hajó, úszóanyagok köteléke és úszómű

viselheti.

3.49 cikk - Vízi úton munkát végző, menetben levő hajó kiegészítő jelzései

A vízi úton menetben levő szondázást vagy mérést végző hajó a Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt jelzésekre vonatkozó követelmények megtartásával felmutathat éjszaka és nappal közepesen erős vagy szokásos, minden oldalról látható, villogó sárga fényt.

Ezt a jelzést kizárólag az illetékes hatóság írásbeli engedélyével rendelkező hajó viselheti.

4. Fejezet

A HAJÓ HANGJELZÉSEI, RÁDIÓTELEFON, RADAR

4.01 cikk - Általános rendelkezések

1. Ha a Szabályzat vagy más vonatkozó rendelkezés a harangütéstől eltérő hangjelzést ír elő, ezeket a hangjelzéseket a következő módon kell adni:

a) géphajón - a b) pontban említett kishajó kivételével - kellő magasságban elhelyezett, mechanikus hangjelző készülékkel, amely előtt - és lehetőség szerint mögött - semmilyen akadály nem helyezkedhet el. Az ezzel a hangjelző készülékkel leadott hangjelzésnek meg kell felelnie a Szabályzat I-6. mellékletének I. fejezetében foglaltaknak;

b) gép nélküli hajón és olyan kisgéphajón, amely nem rendelkezik hangjelzés adására alkalmas eszközzel - dudával vagy kürttel - e hangjelzésnek meg kell felelnie a Szabályzat I-6. melléklete I. fejezetének 1. b) és 2. b) pontjában foglaltaknak.

2. A géphajó - kivéve a kisgéphajót - hangjelzését szinkronizált, minden oldalról látható közepesen erős sárga fényjellel kell kísérni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kishajóra, továbbá a radarral völgymenetben haladó hajó 6.32 cikk 4. a) pontjában foglalt jelzéseire és a harangütésre, illetve kongatásra.

3. Eltérő rendelkezés hiányában kötelékben a hangjelzéseket csak arról a hajóról kell adni, amelyen a kötelék vezetője tartózkodik.

4. Ha veszélyben levő hajó segítséget kér, ezt harangkongatással vagy ismételt hosszú hangjelekkel jelezheti. Ezek a hangjelek helyettesíthetik vagy kiegészíthetik a 3.46 cikkben előírt jelzéseket.

5. A hangjelek hallhatósága érdekében a súlyozott közepes hangnyomás a kormányállásban, a kormányos fejmagasságában, a hajó szokásos közlekedési viszonyai között nem haladhatja meg a 70 dB (A) értéket.

6. A harangkongatás időtartama legalább 4 másodperc. Ez helyettesíthető valamely fémtárgy fémtárgyhoz való azonos időtartamú sorozatos ütésével.

4.02 cikk - A hangjelzés használata

1. A Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával a hajónak - az e cikk 2. bekezdésében említett kishajó kivételével - szükség esetén használnia kell a Szabályzat I-6. melléklete III. fejezetében foglalt jelzéseket.

2. A magányosan haladó kishajó és a csak kishajót vontató vagy mellévett alakzatban továbbító kishajó szükség esetén használhatja a Szabályzat I-6. melléklete III.A. fejezetében előírt jelzéseket.

4.03 cikk - Tiltott hangjelzés

1. Tilos a Szabályzattól eltérő hangjelzést használni, illetve a jelzést a Szabályzatban előírt vagy megengedett feltételektől eltérően alkalmazni.

2. A hajók vagy a hajó és a part közötti összeköttetésre más hangjelzés is alkalmazható azzal a feltétellel, hogy az a Szabályzatban meghatározott jelzéssel nem téveszthető össze.

4.04 cikk - Rádiótelefon-összeköttetés

1. A hajón vagy úszóművön lévő valamennyi rádiótelefon-berendezésnek meg kell felelnie a hajózható belvízi utakon lévő rádiótelefon-szolgálatról szóló regionális megállapodás (Bázel, 2000.) és a Rádiószabályzat (a 2000. évi isztambuli módosításokkal) vonatkozó rendelkezéseinek.

2. Nemzetközi forgalomban a hajót el kell látni „A hajózható belvízi utak rádiótelefon-szolgálati útmutatója - Általános rész és Regionális (dunai) rész” című kiadvánnyal.

3. Géphajó - a kishajók, kompok és úszó munkagépek kivételével - csak abban az esetben közlekedhet, ha azt két üzembiztos rádiótelefon-berendezéssel szerelték fel. Menetben a rádiótelefon-berendezésnek állandóan képesnek kell lennie a „hajó-hajó” és a hajózási közlemények csatornáin a rádióközlemények adására és vételére. A hajózási közlemények csatornáját csak ideiglenesen, a más csatornákon való vétel, illetve adás idejére szabad kikapcsolni.

4. Komp és önjáró úszó munkagép csak abban az esetben közlekedhet, ha azt kifogástalan üzemi állapotban lévő rádiótelefon-berendezéssel szerelték fel. Menetben a „hajó-hajó” rádióforgalmazásra szolgáló csatornán működő rádiótelefon-berendezésnek információvétel és adás céljából állandóan készenléti üzemmódban kell lennie. Ezt a csatornát rövid időre csak a más csatornákon történő adás, illetve vétel céljából szabad kikapcsolni. Az e bekezdés első és második mondatában foglalt rendelkezéseket az üzemelés idejére is alkalmazni kell.

5. Minden rádiótelefon-berendezéssel felszerelt hajó a be nem látható szakaszokra, gázlókba, szabályozott forgalmú szakaszokra és a szűkületekbe való behajózás előtt köteles ott-tartózkodását a „hajó-hajó” rádióforgalmazásra kijelölt csatornán jelezni.

6. A B.11 jelzés (I-7. melléklet) arra utal, hogy az illetékes hatóságok megkövetelik a rádiótelefon használatát.

4.05 cikk - Radar

1. A hajó korlátozott látási viszonyok között abban az esetben tekinthető radarral közlekedőnek, ha

a) azt a belvízi utakon való hajózásra radarberendezéssel és fordulási szögsebességet jelző készülékkel szerelték fel. A készüléknek üzembiztos állapotban kell lennie és meg kell felelnie a sorozatgyártású berendezésnek az illetékes hatóság által a hajózásbiztonsági szempontok figyelembevételével jóváhagyott mintadarabjának.

A nem szabadon közlekedő kompot fordulási szögsebességet jelző készülékkel nem kell felszerelni;

b) azt az 1.01 cikk w) pontjában foglalt háromtónusú hangjelzés leadására alkalmas hangjelző készülékkel szerelték fel. Ez a rendelkezés a kishajókra és a nem szabadon közlekedő kompokra nem vonatkozik;

c) a hajón radarhajózásra feljogosító, a Duna Bizottság ajánlásainak megfelelő bizonyítvánnyal vagy más egyenértékű okmánnyal rendelkező személy tartózkodik.

Kishajót járulékosan üzembiztos „hajó-hajó” csatornán működő rádiótelefon-berendezéssel kell felszerelni.

2. Kötelék és mellévett alakzat esetében az 1. bekezdésben foglaltakat csak arra a hajóra kell alkalmazni, amelyen a kötelék vezetője tartózkodik.

5. Fejezet

A VÍZI ÚT JELEI ÉS KITŰZÉSE

5.01 cikk - Jelek

1. A vízi út tiltó, utasító, korlátozó, tájékoztató, továbbá kiegészítő jeleit, valamint azok jelentését a Szabályzat I-7. melléklete határozza meg.

2. A Szabályzat előírásait és más vonatkozó rendelkezést nem érintve, a hajó vezetőjének meg kell tartania a vízi úton vagy annak partján elhelyezett jelekkel - beleértve az 1.19. cikkben foglalt különleges rendelkezéseket - közölt utasítást, illetve figyelembe kell venniük a fenti 1. pont szerinti és a vízi úton elhelyezett jelekkel tudomásukra hozott ajánlást.

5.02 cikk - Kitűzés

1. A vízi úton a hajózás biztonsága érdekében elhelyezhető kitűző jeleket a Szabályzat I-8. melléklete állapítja meg, továbbá különösen pontosítja azt, hogy milyen feltételekkel lehet használni az egyes jeleket.

2. A hajózható folyószakaszokon a hajóút kitűzése a menetben levő hajó oldalaira vonatkoztatott laterális rendszerben történik. A Szabályzat a hajóút jobb és bal oldala, illetve a jobb és bal part fogalmát a völgymeneti hajó helyzetéből nézve alkalmazza.

6. Fejezet

HAJÓZÁSI SZABÁLYOK

A. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

6.01 cikk - Fogalom-meghatározások

1. Ebben a fejezetben a „hegymenet” a folyó forrásának irányába való haladást jelenti.

2. E fejezet alkalmazásában:

a) találkozás - amikor két hajó egymáshoz viszonyított ellentétes vagy közel ellentétes irányban halad,

b) előzés - amikor a hajó (előző hajó) más hajót (előzendő hajót) 22°30’ értéket meghaladó szögben hátulról megközelít és megelőz,

c) keresztezés - amikor két hajó az a) és b) pontban foglaltaktól eltérően közelíti meg egymást.

6.01-bis cikk - Gyorsjáratú hajó

A nagy sebességgel haladó gyorsjáratú hajónak (hordszárnyas hajó, légpárnás hajó stb.) valamennyi más hajó számára biztosítania kell annak menetiránya megtartásához és műveletei végzéséhez szükséges teret, illetőleg nem követelheti, hogy az neki kitérjen.

6.02 cikk - Kishajó

1. E fejezetben a „kishajó” kifejezés a kizárólag kishajókból álló kötelékre is vonatkozik.

2. Ha az e Fejezetben foglalt rendelkezések előírják, hogy az adott hajózási szabály nem alkalmazható a kishajóra más hajókkal szemben, e kishajónak azok számára - a 6.01-bis cikkben említett hajó kivételével - biztosítania kell a menetirányuk megtartásához és műveleteik végzéséhez szükséges teret, illetőleg nem követelhetik, hogy azok neki kitérjenek.

B. TALÁLKOZÁS, KERESZTEZÉS ÉS ELŐZÉS

6.03 cikk - Általános szabályok

1. A találkozás vagy az előzés csak akkor engedhető meg, ha a hajóút szélessége - valamennyi helyi körülményt és más hajók mozgását is figyelembe véve - kétséget kizáróan elegendő az egyidejű áthaladáshoz.

2. Az alábbi 6.04, 6.05 és 6.29 cikkben előírt jelzéseket a kötelékben annak a hajónak kell leadnia, amelyen a kötelék vezetője tartózkodik.

3. Találkozásnál vagy előzésnél az összeütközés minden veszélyét kizáró irányban haladó hajók nem változtathatják meg menetirányukat úgy, hogy ezzel az összeütközés veszélyét idézzék elő.

4. A keresztezés csak akkor megengedett, ha a hajó vezetője meggyőződött arról, hogy a keresztezés más hajók számára is biztonságos módon hajtható végre.

6.03-bis cikk - Keresztezés

1. Ha két egymást keresztező hajó olyan irányban halad, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre, az a hajó, amelyik a másik hajót a saját jobb oldala felől látja, köteles a másik hajó útjából kitérni, és ha a körülmények lehetővé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó előtt.

A hajóút menetirány szerinti jobb szélén haladó hajó nem változtathatja meg a menetirányát.

Ez a rendelkezés nem alkalmazható a kishajóra más hajók vonatkozásában.

2. Az e cikk 1. bekezdésében említett előírásokat a 6.13, 6.14 és 6.16 cikkben foglaltak esetében nem kell alkalmazni.

3. Az e cikk 1. bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha két különböző fajtájú kishajó oly módon halad egymást keresztező útvonalon, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre,

- a kisgéphajóknak ki kell térnie más olyan kishajó útjából, amely nem kisgéphajó,

- az olyan kishajónak, amely nem kisgéphajó és nem vitorlával haladó kishajó, ki kell térnie a vitorlás kishajók útjából.

Ugyanakkor az a hajó, amelyik a hajóút menetirány szerinti jobb szélén halad menetirányát nem változtathatja meg.

4. Az e cikk 1. bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha két vitorlás hajó olyan egymást keresztező útvonalon halad, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre, az egyiknek ki kell térnie az alábbiak szerint:

a) ha a hajók eltérő irányú oldalszéllel haladnak, a szelet balról kapó köteles a másik útjából kitérni,

b) ha a hajók azonos oldalszéllel haladnak, a szél felőli oldalon lévő köteles a szél alatt haladó útjából kitérni,

c) ha a szelet balról kapó hajó a másik hajót a szél felőli oldalon látja és nem tudja meghatározni, hogy az milyen széllel halad, köteles annak útjából kitérni.

Az a hajó, amelyik a hajóút menetirány szerinti jobb szélén halad, menetirányát nem változtathatja meg.

Az e cikkben foglalt rendelkezések a kishajóra más olyan hajók vonatkozásában, amelyek nem kishajók, nem alkalmazhatók.

6.04 cikk - A találkozás általános szabályai

1. Találkozáskor a hegymenetben haladó - a helyi viszonyokat és a többi hajó mozgását figyelembe véve - köteles szabaddá tenni az utat a völgymenetben haladó számára.

2. A hegymenetben haladó nem ad jelzést, ha a völgymenetben haladónak bal oldala felől enged utat.

3. Ha a hegymenetben haladó jobb oldala felől enged utat a völgymenetben haladónak, a jobb oldalán kellő időben köteles:

a) nappal:

- erős villogó fehér fényt mutatni, illetve világoskék zászlóval vagy táblával jelezni, vagy

- világoskék táblát egy közepesen erős villogó fehér fénnyel egyidejűleg mutatni;

b) éjjel: közepesen erős villogó fehér fényt mutatni; ezzel egyidejűleg egy világoskék táblával is jelezhetnek.

Ezeket a jelzéseket elölről és hátulról is láthatóan az elhaladás befejezéséig kell mutatni. Tilos ezeket a jelzéseket a szükséges időn túl mutatni, kivéve, ha a hajó azt jelzi, hogy kész a völgymenetben haladó hajókat jobb oldalon elengedni. A világoskék táblát legalább 0,05 m széles fehér kerettel kell ellátni; a keret karos szerkezete és a villogó fényt adó lámpatest sötét színű legyen.

4. Ha feltételezhető, hogy a hegymenetben haladó hajó szándékát a völgymenetben haladó hajó nem értette meg, a hegymenetben haladó hajó köteles a következő hangjelzéseket adni:

- egy rövid hangjelzést, ha az elhaladást a hajók bal, vagy

- két rövid hangjelzést, ha az elhaladást a hajók jobb

oldala felől kívánja végrehajtani.

5. A 6.05 cikkben foglalt rendelkezések megtartásával a völgymenetben haladó hajó köteles a fenti rendelkezéseknek megfelelően a hegymenetben haladó hajó által javasolt oldal felől elhaladni és a hegymenetben haladó hajó által adott, a 3. és 4. bekezdésben foglalt jelzéseket megismételni.

6. Az 1-5. bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajónak nem kishajókkal történő találkozásakor, illetve kishajók találkozásakor nem alkalmazhatók.

6.05 cikk - Eltérés a találkozás általános szabályaitól

1. Eltérően a 6.04 cikkben foglalt rendelkezésektől

a) a völgymenetben haladó menetrend szerint közlekedő személyhajó, ha annak megengedett legnagyobb utaslétszáma eléri az illetékes hatóság által megállapított értéket és azon a partoldalon akar kikötni, amely mentén hegymenetben levő hajó közlekedik;

b) völgymenetben haladó vontatott kötelék, ha a hegymenetbe forduláshoz meghatározott part mentén akar haladni

megkövetelheti, hogy a hegymenetben lévő hajó megváltoztassa a részére a 6.04 cikk rendelkezései szerint biztosított útirányt, ha ez az útirány neki nem alkalmas.

Ezt csak akkor követelheti meg, ha meggyőződött arról, hogy követelése kockázat nélkül teljesíthető.

2. Az 1. bekezdésben foglalt esetben a völgymenetben haladó kellő időben köteles a következő jelzéseket adni:

- ha a találkozást bal oldala felől tervezi, egy rövid hangjelet,

- ha a találkozást jobb oldala felől tervezi, két rövid hangjelet, továbbá a 6.04 cikk 3. bekezdésében előírt látható jelzést.

3. A hegymenetben haladó ebben az esetben köteles a völgymenetben haladó követelését teljesíteni és azt a következők szerint visszaigazolni:

- ha a találkozást bal oldala felől hajtja végre, egy rövid hangjelzéssel,

- ha a találkozást jobb oldala felől hajtja végre, két rövid hangjelzéssel és a 6.04 cikk 3. bekezdésében előírt látható jelzéssel.

4. Ha kétség merül fel annak tekintetében, hogy a völgymenetben haladó szándékát a hegymenetben haladó megértette-e, a völgymenetben haladó köteles az e cikk 3. bekezdésében előírt hangjelzést megismételni.

5. Ha a hegymenetben haladó a völgymenetben haladó által követelt találkozási módot nem tartja alkalmasnak, és fennáll az összeütközés veszélye, köteles egy nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot adni. Ebben az esetben a hajók vezetői kötelesek minden lehetséges intézkedést megtenni a veszélyhelyzet elhárítására.

6. Az 1-5. bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajónak olyan hajóval történő találkozásakor, amely nem kishajó, illetve kishajók találkozásakor nem alkalmazhatók.

6.06 cikk - Találkozás partról vontatott hajóval

Partról vontatott hajó és más módon haladó hajó találkozásakor, az utóbbinak - a 6.04 és 6.05 cikkben foglaltaktól eltérően - mindenkor át kell engednie azt az oldalt, amely felől a vontatást végzik.

6.07 cikk - Találkozás hajóútszűkületekben

1. Az olyan szakaszon vagy helyen való találkozás lehetőségének elkerülésére, ahol a hajóút szélessége nem elegendő az egymás melletti elhaladáshoz (hajóútszűkület), a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) minden hajó köteles a lehető legrövidebb idő alatt áthaladni a hajóútszűkületen;

b) ha a látótávolság korlátozott, a hajóknak a hajóútszűkületbe való behajózás előtt egy hosszú hangjelzést kell leadniuk; szükség esetén, különösen a hosszú hajóútszűkületekben, a jelzést az áthaladás folyamán ismételni kell;

c) ha a hegymenetben haladó hajó azt észleli, hogy völgymenetben haladó hajó a hajóútszűkületbe hajózik be, a hajóútszűkület előtt meg kell állnia és mindaddig várakoznia, amíg a völgymenetben haladó hajó a hajóútszűkületen áthalad;

d) ha a hegymenetben haladó kötelék már behajózott a hajóútszűkületbe, a völgymenetben haladó hajó köteles - amennyiben ez lehetséges - a hajóútszűkület felett megállni és mindaddig várakozni, amíg a hegymenetben haladó kötelék a hajóútszűkületen áthalad; a völgymenetben haladó magányos hajó a hegymenetben haladó magányos hajóval szemben ugyanígy köteles eljárni.

2. Ha a hajóútszűkületben a találkozás elkerülhetetlen, a hajók kötelesek minden lehetséges intézkedést megtenni, hogy az a legkevésbé veszélyes helyen és feltételekkel történjen. Ha a hajó vezetője összeütközés veszélyét észleli, egy, nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot kell adnia.

6.08 cikk - Találkozás tiltása a vízi út jelzéseivel

1. Az A.4. tiltó jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszhoz közeledve a hegymenetben levő hajó völgymenetben levő hajó közeledtekor köteles a szakasz előtt megállni és várakozni, amíg a völgymenetben levő hajó ezen át nem halad.

2. Ha az illetékes hatóság a találkozás elkerülésére váltakozó irányú áthaladást ír elő,

- az áthaladási tilalmat az A.1. általános tiltó jelzéssel (I-7. melléklet),

- az áthaladás engedélyezését az E.1. általános figyelmeztető jelzéssel (I-7. melléklet)

jelzi.

A helyi viszonyoktól függően az áthaladási tilalmat jelző tábla előtt a B.8. jelzőtábla (I-7. melléklet) is elhelyezhető.

3. Ha a jelzőállomás valamilyen okból nem mutatja a 2. bekezdésben előírt jelzéseket, a hajónak meg kell állnia, és meg kell várnia az illetékes hatóság rádiótelefonon vagy jelzésekkel adott engedélyét.

6.09 cikk - Az előzés általános szabályai

1. Az előzés akkor kezdhető meg, ha az előző meggyőződött az előzés veszélytelenségéről.

2. Az előzendő köteles szükség és lehetőség szerint az előzést megkönnyíteni. Köteles sebességét csökkenteni, ha ez szükséges ahhoz, hogy az előzés biztonságos körülmények között és elegendően gyorsan menjen végbe ahhoz, hogy más hajó haladását ne zavarja.

Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a kishajó nem kishajót előz.

6.10 cikk - Előzés

1. Ha az előzés nyilvánvalóan veszélytelen, az előzést végző az előzött hajó bármelyik oldala felől elhaladhat.

2. Ha vitorlás hajó más vitorlás hajót előz, az előző hajónak általában az előzött hajó szélirány felőli oldalán kell elhaladnia. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vitorlás kishajót más fajtájú vitorlás hajó előzi.

Ha valamely hajót vitorlás hajó előz, az előzött hajó köteles megkönnyíteni az előző hajónak a szélirány felőli oldalon történő elhaladását. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a kishajó olyan hajót előz, amely nem kishajó.

3. Ha az előzés az előzött sebességének és menetirányának megváltoztatása nélkül megvalósítható, az előző hajónak nem kell hangjelzést adnia.

4. Ha az előzésnek csak azzal a feltétellel lehet helye, hogy az előzendő hajónak meg kell változtatnia menetirányát, vagy kétség merül fel annak tekintetében, hogy az megértette-e az előző hajó szándékát és ez az összeütközés veszélyéhez vezethet, az előző hajó köteles a következő hangjelzéseket adni:

a) két hosszú és két rövid hangjelet, ha az előzendő hajót balról,

b) két hosszú és egy rövid hangjelet, ha az előzendő hajót jobbról

szándékozza előzni.

5. Ha az előzendő teljesítheti az előzni szándékozó kérését - szükség esetén ellenkező irányba kitérve - elegendő helyet kell adnia a kért oldalon és köteles a következő hangjelzéseket adni:

a) egy rövid hangjelet, ha az előzést balról,

b) két rövid hangjelet, ha az előzést jobbról

lehet végrehajtani.

6. Ha az előzés nem végezhető el a kért oldalon, az előzendő hajó köteles a következő hangjelzéseket adni:

a) egy rövid hangjelet, ha az előzést balról,

b) két rövid hangjelet, ha az előzést jobbról

lehet végrehajtani.

Ha az előzni szándékozó előzési szándékát fenntartja, az a) pont szerinti esetben két rövid, a b) pont szerinti esetben egy rövid hangjelet kell adnia.

Ebben az esetben az előzendő - szükség esetén ellenkező irányba kitérve - a kért oldalon köteles a szükséges helyet biztosítani.

7. Ha az összeütközés veszélye miatt az előzés lehetetlen, az előzendő hajó köteles öt rövid hangjelet adni.

8. A 4-7. bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók sem a kishajóra más fajtájú hajó vonatkozásában, sem a kishajó kishajó általi előzésére.

6.11 cikk - Előzés tiltása a vízi úton elhelyezett jelekkel

A 6.08 cikk 1. pontja rendelkezéseinek megtartásával tilos az előzés:

a) általában az A.2., jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszon;

b) kötelékek között az A.3. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt körzetben;

ezt a tilalmat nem kell figyelembe venni, ha a kötelékek közül az egyik tolt kötelék és annak legnagyobb méretei nem haladják meg a 110 x 12 m-t.

C. EGYÉB HAJÓZÁSI SZABÁLYOK

6.12 cikk - Hajózás előírt útirányú szakaszon

1. Azon a szakaszon, amelyen előírt a menetirány, ezt a menetirányt az I-7. melléklet szerinti B.1., B.2., B.3. vagy B.4. utasító jelzéssel kell jelölni. A szakasz végét az E.11. figyelmeztető jelzéssel lehet jelölni.

2. Az ilyen szakaszon a hegymenetben haladó semmi esetre sem akadályozhatja a völgymenetben haladót; szükség esetén a B.4. jelhez közeledve köteles sebességét csökkenteni vagy megállni, hogy lehetőséget adjon a völgymenetben lévő hajónak műveletei végrehajtására.

6.13 cikk - Fordulás

1. A hajó csak akkor fordulhat meg, ha meggyőződött arról, hogy más hajók mozgása ezt veszély nélkül lehetővé teszi és más hajó nem kényszerül menetiránya és sebessége hirtelen megváltoztatására.

2. Ha a tervezett művelet más hajót menetiránya vagy sebessége megváltoztatására kényszerít, a fordulni szándékozó hajónak figyelmeztetésül kellő időben a következő hangjeleket kell adnia:

a) egy hosszú és egy rövid hangjelet, ha jobbra szándékozik fordulni, illetve

b) egy hosszú és két rövid hangjelet, ha balra szándékozik fordulni.

3. A kockázat nélküli fordulás elősegítésére a többi hajónak - ha ez szükséges és lehetséges - meg kell változtatnia a sebességét és/vagy útirányát. A hajónak különösen a hegymenetbe forduló (ráfordító) hajót kell segítenie abban, hogy ezt a műveletet kellő időben végrehajthassa.

4. A fenti 1-3. bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a kishajóra olyan hajóval kapcsolatban, amely nem kishajó. A kishajók egymás között alkalmazott magatartására csak az 1. és a 3. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. Az A.8. tiltó jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszon megfordulni tilos, azonban, ha a vízi úton E.8. figyelmeztető jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakasz van, ajánlott, hogy a hajó vezetője ott hajtsa végre a fordulást, amelyre továbbra is az ebben a cikkben foglalt előírások vonatkoznak.

6.14 cikk - A hajó vezetése elinduláskor

A kikötési vagy a horgonyzási helyét megfordulás nélkül elhagyó hajóra is - a kompok kivételével - a 6.13 cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azonban az említett cikk 2. bekezdésében előírt jelzéseket az alábbiakkal kell helyettesíteni:

- egy rövid hangjel, ha a hajó jobbra tart, és

- két rövid hangjel, ha a hajó balra tart.

6.15 cikk - A vontatott kötelék hajói közé behatolás tilalma

A vontatott kötelék hajói közé behatolni tilos.

6.16 cikk - Be- és kihajózás a kikötő, mellékág bejáratánál a vízi út keresztezésével

1. A hajó akkor hajózhat be kikötőbe, mellékágba vagy hajózhat ki azokból és térhet rá a fő vízi útra, illetve keresztezheti azt, ha meggyőződött arról, hogy ez a művelet biztonságosan elvégezhető, és más hajó nem kényszerül menetiránya vagy sebessége hirtelen megváltoztatására.

Ha a völgymenetben haladó hajónak ahhoz, hogy a kikötőbe vagy a mellékágba behajózhasson, meg kell fordulnia, és hegymenetben kell haladnia, elsőbbséget kell adnia bármely, a kikötőbe vagy a mellékágba behajózni szándékozó, hegymenetben haladó hajónak.

A mellékágnak tekintett vízi utakat az E.9., illetve az E.10. jelzéssel (I-7. melléklet) lehet megjelölni.

2. Az e cikk 1. bekezdésében említett valamely műveletet végrehajtó hajónak, ha az általa tervezett művelet más hajót menetiránya vagy sebessége megváltoztatására kényszerít, kellő időben köteles azt jelezni

- három hosszú és egy rövid hangjel adásával, ha a behajózáshoz vagy a kihajózást követően jobbra kívánnak haladni;

- három hosszú és két rövid hangjel adásával, ha a behajózáshoz vagy a kihajózást követően balra kívánnak haladni;

- három hosszú hangjel adásával, ha a vízi utat keresztezni kívánják.

3. A többi hajó - ha az szükséges - köteles menetirányát vagy sebességét megváltoztatni.

Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a fő vízi úton a kikötő vagy a mellékág kijáratánál B.10. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek el.

4. Ha a kikötő vagy mellékág kijáratának közelében B.9. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek el, a kikötőből vagy a mellékágból kihajózó hajó csak abban az esetben térhet rá a fő vízi útra vagy keresztezheti azt, ha ez a művelet nem kényszeríti az ott haladó hajót menetiránya vagy sebessége megváltoztatására.

5. A hajó nem hajózhat be a kikötőbe vagy a mellékágba, ha a fő vízi úton az I-7. melléklet II. részének 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott A.1. jelzést helyeztek el.

A hajó nem hajózhat ki a kikötőből vagy a mellékágból, ha a kijáratnál az I-7. melléklet II. részének 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott A.1. jelzést helyeztek el.

6. A hajó akkor is behajózhat a kikötőbe vagy a mellékágba, ha a fő vízi úton haladó hajót menetirányuk vagy sebessége megváltoztatására kényszeríti, amennyiben a fő vízi úton az I-7. melléklet II. részének 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott E.1. jelzést helyeztek el. Kihajózhat a kikötőből vagy a mellékágból, ha a kijáratnál az I-7. melléklet II. részének 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott E.1. jelzést helyeztek el. Ebben az esetben a fő vízi úton a B.10. jelzést (I-7. melléklet) helyezik el.

7. Az 1-3. bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajó és olyan hajó viszonylatában, amely nem kishajó, a 4. pont rendelkezései a kishajónak nem tekinthető hajó és a kishajó viszonylatában, a 2. pontban foglalt rendelkezések a kishajók közötti viszonylatban nem alkalmazhatók.

6.17 cikk - Hajók párhuzamos haladása

1. Hajók csak akkor haladhatnak párhuzamosan, ha ezt a rendelkezésre álló szabad tér lehetővé teszi, és amikor ez a hajózást nem akadályozza vagy veszélyezteti.

2. Előzés, illetve találkozás kivételével tilos a 3.14 és a 3.32 cikkben előírt fényeket és jelzéseket viselő hajótól, köteléktől vagy mellévett alakzattól 50 m távolságon belül haladni.

3. Az 1.20 cikkben foglalt rendelkezések megtartásával a hajónak tilos menetben levő hajó vagy úszóanyagok köteléke mellé állni, vagy azok sodrában haladni, annak vezetőjének kifejezett hozzájárulása nélkül.

4. Vízisíelőnek és hajó használata nélküli vízi sportot folytató személynek kellő távolságot kell tartania menetben levő hajótól, úszóanyagok kötelékétől, továbbá munkát végző úszó munkagéptől.

6.18 cikk - Horgony, kötél és lánc vonszolásának tilalma

1. Horgony, kötél és lánc vonszolása tilos.

2. Az 1. bekezdésben foglalt tilalom a veszteglőhelyen végzett kisebb helyváltoztatásokra és egyéb műveletezésre nem vonatkozik, de vonatkozik a 7.03 cikk 1. b) pontjában foglalt rendelkezések szerint az A.6. tiltó jelzéssel (a Szabályzat I-7. melléklete) jelölt szakaszon történő helyváltoztatásra és egyéb műveletezésre is.

3. Az 1. bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik továbbá a 7.03 cikk 2. bekezdésében foglalt rendelkezések szerint E.6. tájékoztató táblával (I-7. melléklet) jelölt szakaszra sem.

6.19 cikk - Ereszkedő hajózás

1. Az ereszkedő hajózás tilos. A tilalom a veszteglő- és rakodóhelyeken történő kisebb helyváltoztatásra nem vonatkozik.

2. A folyásiránnyal szembe fordított orral előremenetben működő géppel völgymenetben haladó hajót nem ereszkedőnek, hanem hegymenetben haladónak kell tekinteni.

6.20 cikk - Hullámkeltés

1. A hajónak úgy kell szabályozni sebességét, hogy ne keltsen olyan hullámot vagy szívóhatást, amely menetben lévő vagy veszteglő hajóban vagy a műtárgyban kárt okozhat. A hajó sebességét kellő időben csökkenteni kell, különösen

a) kikötő bejárata előtt,

b) a part mellé vagy kikötőhelyen kikötött, illetve ott rakodó hajó közelében,

c) a veszteglőhelyen tartózkodó hajó közelében,

d) a nem szabadon közlekedő komp közelében,

e) a vízi útnak az illetékes hatóság által az A.9. jelzéssel (I-7. melléklet) jelölt szakaszán,

azonban sebessége a biztonságos műveletezéshez szükségesnél kisebb nem lehet.

2. Az 1.04 cikkben foglalt rendelkezések megtartásával az 1. pont b) és c) pontjának rendelkezései a kishajóra nem vonatkoznak.

3. A 3.27 cikk 1. c) pontjában előírt fényeket, a 3.41 cikk 1. c) pontjában előírt lobogókat viselő hajó, továbbá a 3.48 cikk 1. bekezdésében előírt fényeket, lobogókat viselő hajó, úszóanyagok köteléke és úszómű közelében a többi hajó az 1. pont előírásai szerint köteles csökkenteni sebességét, valamint a lehető legnagyobb oldaltávolságot tartani.

6.21 cikk - Kötelék

1. A köteléket továbbító géphajónak elegendő gépteljesítménnyel kell rendelkeznie a kötelék megfelelő műveletképességének biztosítására.

2. A tolóhajónak völgymenetben biztosítania kell a haladó tolt kötelék kellő időben történő, elfordulás nélküli megállítását úgy, hogy a kötelék műveletképessége megmaradjon.

3. A vontatott, tolt vagy mellévett köteléket továbbító géphajónak tilos a kötelék hajóit kikötéskor vagy horgonyzáskor mindaddig magukra hagyni, ameddig a hajóutat nem szabadították fel és a kötelék vezetője meg nem győződött a hajók biztonságos helyzetéről.

4. Hajón szállítható bárka csak akkor helyezhető a tolt kötelék elejére, ha a kötelék elején horgonyok vannak.

6.22 cikk - Ideiglenes hajózási zárlat

Ha az illetékes hatóságok az A.1. tiltó jelzéssel (az I-7. melléklete) ideiglenes hajózási zárlatot rendeltek el, minden hajó köteles e tiltó jelzés előtt megállni.

6.22-bis cikk - Hajózás munkát végző úszó munkagép, fennakadt, illetve elsüllyedt hajó közelében

Tilos a 3.27 és 3.41 cikkben említett hajó közelében elhaladni azon az oldalon, amelyen

- az a 3.27 cikk 1. b) és d) pontjában előírt fényt, vagy

- a 3.41 cikk 1. b) és d), illetve 2. b) pontjában előírt vörös gömböt, vörös lobogót vagy A.1. táblát

viseli.

D. KOMP

6.23 cikk - Kompra vonatkozó szabályok

1. A komp akkor keresztezheti a hajóutat, ha meggyőződött arról, hogy a többi hajó mozgása ezt veszélytelenül lehetővé teszi, és más hajó nem kényszerül menetiránya vagy sebessége hirtelen megváltoztatására.

2. Ezen túlmenően a nem szabadon közlekedő kompra az alábbi szabályok vonatkoznak:

a) Ha a komp nem közlekedik, köteles azon a helyen vesztegelni, amelyet az illetékes hatóság számára kijelölt; ha nem jelöltek ki részére veszteglőhelyet, úgy kell vesztegelnie, hogy a hajóút szabad maradjon.

b) Hosszköteles komp közlekedése tilos.

c) A komp nem tartózkodhat a hajóútban az üzemeléséhez szükséges időn túl.

E. ÁTHALADÁS HÍD ALATT, DUZZASZTÓMŰVÖN ÉS ZSILIPEN

6.24 cikk - A híd alatti és duzzasztóművön való áthaladás általános szabályai

1. Ha a hajóút nem kellő szélességű a hídnyíláson és duzzasztóművön hajók egymás melletti egyidejű áthaladására, akkor a 6.07 cikk szabályait kell alkalmazni.

2. Ha a hídnyíláson és duzzasztóművön keresztül megengedett az áthaladás és azon

a) A.10. jelet (I-7. melléklet) helyeztek ki, akkor tilos a két jelzőtábla közötti téren kívül hajózni,

b) D.2. jelet (I-7. melléklet) helyeztek ki, akkor ajánlott a hajóval két jelzőtábla vagy fény között maradni.

6.25 cikk - Áthaladás állandó híd alatt

1. Ha az állandó híd egyes nyílásait egy vagy több vörös fénnyel vagy vörösfehér-vörös jelzőtáblával (A.1. jelzés az I-7. melléklet szerint) jelölték meg, ezekben a hídnyílásokban hajózni tilos.

2. Ha az állandó híd nyílását a felette elhelyezett

a) D.1. a) (I-7. melléklet), vagy

b) D.1. b) (I-7. melléklet)

jelzéssel (I-7. melléklet) jelölték meg, ajánlatos elsősorban ezt a hídnyílást használni.

Ha a hídnyílást az a) pontban említett jelzéssel jelölték, az mindkét irányú áthaladásra nyitott.

Ha a hídnyílást a b) pontban említett jelekkel jelölték, az az ellenkező irányú áthaladás számára zárt. Ebben az esetben a hídnyílást az ellenkező oldalon az A.1. tiltó jelzéssel (I-7. melléklet) jelölik.

3. Ha az állandó híd egyes nyílásait a 2. pont szerint jelölték, a jelzés nélküli nyílásokon a hajó csak a saját kockázatára és felelősségére haladhat át.

6.26 cikk - Áthaladás nyitható híd alatt

1. A Szabályzat és más vonatkozó rendelkezések előírásainak megtartásával a hajó vezetője nyitható hídhoz közeledve vagy az alatti áthaladáskor köteles követni a híd kezelőszemélyzetének megfelelő esetekben a hajózás biztonságára és rendjére vonatkozóan adott utasításait.

2. Nyitható hídhoz közelítve a hajó sebességét csökkenteni kell.

Ha a hajó nem tud vagy nem szándékozik a híd alatt áthaladni, továbbá, ha a parton a B.5. tábla (I-7. melléklet) van elhelyezve, köteles a tábla előtt megállni.

3. Nyitható híd megközelítésekor tilos az előzés, kivéve, ha a híd kezelőszemélyzete erre külön utasítást ad.

4. A nyitható híd alatti áthaladást a következő jelzésekkel lehet szabályozni:

a) egy vagy több vörös fény: az áthaladás tilos;

b) azonos magasságban elhelyezett egy vörös és egy zöld fény, vagy a zöld fény felett elhelyezett egy vörös fény: az áthaladás egyelőre tilos, de a híd nyitás alatt áll, a hajóknak indulásra fel kell készülniük;

c) egy vagy több zöld fény: az áthaladás szabad;

d) egymás felett elhelyezett két vörös fény: a híd nyitása a hajózás számára szünetel;

e) a hídon elhelyezett sárga fény az a) és d) pontban említett jelzéssel együtt: az áthaladás tilos, kivéve a kis magasságú hajókat, azok áthaladása mindkét irányban megengedett;

f) a hídon elhelyezett két sárga fény az a) és d) pontban említett jelzéssel együtt: az áthaladás tilos, kivéve a kis magasságú hajókat, azok áthaladása a jelzett oldalról szabad, ellenkező oldalról tilos.

5. A 4. bekezdésben említett vörös fényjelek vörös-fehér-vörös táblákkal (A.1. jelzés, I-7. melléklet), a zöld fényjelek zöld-fehér-zöld táblákkal (E.1. jelzés, I-7. melléklet), a sárga fények pedig sárga táblákkal (D.1. jelzés, I-7. melléklet) helyettesíthetők.

6.27 cikk - Áthaladás duzzasztóművön

1. Duzzasztóművön való áthaladáskor, illetve annak közelében horgonyt, kötelet, láncot vonszolni tilos.

2. A duzzasztómű átjárónyílásán az áthaladás csak akkor szabad, ha azt jobbról, illetve balról az E.1. jellel (I-7. melléklet) jelölték.

3. A duzzasztómű átjárónyílásán az áthaladás tilalmát egy vagy több vörös fénnyel vagy vörös-fehér-vörös táblával (A.1. jelzés, I-7. melléklet) lehet jelölni.

4. A 2. bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően, ha a duzzasztóművön híd van, a duzzasztómű átjárónyílásán az áthaladás engedélyezhető az áthaladás helye feletti hídon elhelyezett D.1. jelzéssel (I-7. melléklet) is.

6.28 cikk - Áthaladás zsilipen

1. A hajó a zsilip várakozóhelyéhez közeledésekor köteles csökkenteni sebességét. Ha nem tud, vagy nem szándékozik azonnal behajózni a zsilipbe és a parton B.5. táblát (I-7. melléklet) helyeztek el, a tábla előtt köteles megállni.

2. A zsilip várakozóhelyén és a zsilipben a - hajózási tájékoztató szolgálattal való kapcsolattartásra alkalmas - rádiótelefonnal felszerelt hajó köteles a zsilipre kijelölt hullámhosszon vételkészen állni.

3. A zsilipen való áthaladás a várakozóhelyre érkezés sorrendjében történik. A kishajó külön zsilipelésre nem tarthat igényt, az a zsilipszemélyzet értesítése után hajózhat be a zsilipkamrába. Ezen túlmenően, ha kishajó más fajtájú hajóval együtt zsilipel, csak az után hajózhat be a zsilipkamrába.

4. A zsiliphez közeledve, különösen a várakozóhelyen, az előzés tilos.

5. A zsilipben a horgonyt teljesen fel kell emelni. Ez a rendelkezés a várakozóhelyre is vonatkozik, amennyiben horgony használatára nincs szükség.

6. A zsilipbe behajózásnál a hajónak - a zsilipkapuval, védőberendezéssel, más hajóval, úszóanyagok kötelékével vagy úszóművel való ütközés elkerülésére - sebességét csökkentenie kell.

7. A zsilipben

a) ha a zsilipkamra falain határokat jelöltek meg, a hajónak ezek között kell maradnia;

b) a zsilipkamra feltöltése és ürítése alatt a hajót - ameddig nem kap engedélyt a kihajózásra - ki kell kötni, hogy ne ütközzön a zsilipkamra falához, a zsilipkapuhoz, védőberendezéshez, továbbá más hajóhoz vagy úszóanyagok kötelékéhez;

c) az ütköző használata kötelező, amelynek, ha nincs a hajóhoz rögzítve úszóképesnek kell lennie;

d) a hajónak és úszóanyagok kötelékének tilos vizet kifolyatni vagy kibocsátani a zsilip járó és munkafelületére, más hajóra vagy úszóanyagok kötelékére;

e) a kikötéstől a kihajózás megkezdéséig a propulziós művet csak a zsilipelés biztonsága érdekében szabad használni;

f) a kishajónak más hajótól kellő távolságot kell tartania.

8. A zsilipben és a zsilip előkikötőjében a hajónak legalább 10 m oldaltávolságot kell tartania a 3.14 cikkben előírt kék fényt vagy a 3.32 cikkben előírt kék kúpot viselő más hajótól vagy köteléktől. Ez a rendelkezés az ugyanilyen jelzéseket viselő hajóra és kötelékre nem vonatkozik.

9. A 3.14 cikk 2. vagy 3. bekezdésében előírt két, illetve három kék fényt, továbbá a 3.32 cikk 2. vagy 3. bekezdésében előírt két, illetve három kék kúpot viselő hajót és köteléket külön kell zsilipelni.

10. A 3.14 cikk 1. bekezdésében előírt kék fényt vagy a 3.32 cikk 1. bekezdésében előírt kék kúpot viselő hajó személyhajóval együtt nem zsilipelhető.

11. A hajózás biztonságának és rendjének fenntartása, az áthaladás gyorsítása és a kihasználtság érdekében a zsilip személyzete e cikk rendelkezéseitől eltérő, illetve kiegészítő utasításokat adhat. A zsilipben és a zsilip várakozóhelyén tartózkodó hajó köteles ezeket az utasításokat követni.

6.28-bis cikk - Behajózás a zsilipbe és kihajózás abból

1. A zsilipbe való behajózás szabályozása - nappal és éjszaka - a zsilip egyik vagy mindkét végén elhelyezett következő jelzésekkel történik:

a) két egymás felett elhelyezett vörös fény: a behajózás tilos, a zsilip nem üzemel;

b) egy vörös fény vagy két vízszintesen elhelyezett vörös fény: a behajózás tilos, a zsilip zárva;

c) a b) pont szerinti vörös fények egyike nem világít, illetve egy vörös fény, vagy egy vörös és felette egy zöld fény: a behajózás tilos, a zsilip nyitásra előkészítés alatt áll;

d) egy vagy két vízszintesen elhelyezett zöld fény: a behajózás szabad.

2. A zsilipből való kihajózás szabályozása - nappal és éjszaka - a következő jelzésekkel történik:

a) egy vagy két vörös fény: a kihajózás tilos;

b) egy vagy két zöld fény: a kihajózás szabad.

3. Az 1. és 2. bekezdésben előírt egy vagy két vörös fényt egy A.1., az egy vagy két zöld fényt egy E.1. tábla (I-7. melléklet) helyettesítheti.

4. Fény- vagy táblajelzés hiányában tilos be-, illetve kihajózni a zsilipszemélyzet külön engedélye nélkül.

6.29 cikk - A zsilipen való áthaladás sorrendje

A 6.28 cikk 3. pontjától eltérően a zsilipen áthaladáskor elsőbbség illeti meg:

a) az illetékes hatóságok, a tűzoltóság, rendőrség, vámőrség, illetve a mentő és egészségügyi feladatokat ellátó szolgálatok halaszthatatlan okok miatt közlekedő hajóját;

b) az illetékes hatóság által erre feljogosított és a 3.36 cikkben említett vörös lengőt viselő hajót.

Amennyiben ilyen hajó közeledik a zsilip várakozóhelyéhez vagy ott tartózkodik, más hajó köteles a lehető legnagyobb mértékben megkönnyíteni az ilyen hajó áthaladását.

F. KORLÁTOZOTT LÁTÁSI VISZONYOK; RADARHAJÓZÁS

6.30 cikk - A korlátozott látási viszonyok közötti hajózás általános szabályai

1. Korlátozott látási viszonyok között

- a hajó köteles a látási viszonyoknak megfelelő biztonságos sebességgel közlekedni;

- a hajót a hajók, valamint a hajó és a part közötti összeköttetést biztosító, működőképes és az illetékes hatóságok előírásainak megfelelő rádiótelefon-berendezéssel kell felszerelni;

- a hajó orrán - kötelékben az első hajón - figyelőhelyet kell felállítani; a figyelőhely jelzéseinek láthatónak, illetve hallhatónak kell lenniük a hajó vagy a kötelék vezetője számára, ennek hiányában a vezetővel beszédkapcsolatot kell létesíteni;

- a hajónak adnia kell a 6.32 és 6.33 cikkben előírt hangjelzéseket, valamint viselnie kell a menetben levő hajó éjszakai jelzéseként előírt fényeket.

2. A hajónak haladéktalanul meg kell állnia, ha a láthatóság csökkenése, más hajók jelenléte és mozgása, valamint a helyi viszonyok a hajózás biztonságát fenyegetik. Ezen túlmenően, ha a vontatott hajó és a kötelék élén haladó géphajó közötti látási kapcsolat megszűnik, a köteléknek a legközelebbi alkalmas helyen meg kell állnia.

3. Annak eldöntéséhez, hogy a hajónak meg kell-e állnia vagy továbbhaladhat-e, továbbá a radart használó hajó sebességének meghatározásához a radarjelek is felhasználhatók. A hajónak figyelembe kell vennie a láthatóság többi hajó számára bekövetkezett csökkenését is.

4. Megálláskor a hajónak a lehetőségekhez mérten fel kell szabadítania a hajóutat.

5. A korlátozott látási viszonyok között közlekedő hajók kötelesek egymással rádiótelefonon a 16. csatornán (a németországi Duna-szakaszon a 10. csatornán) kapcsolatot tartani.

A hajók egymás közötti rádióforgalmazására a 10. csatornát kell használni. A hajó köteles közölni a többi hajóval a hajózás biztonságának fenntartásához szükséges információkat.

6. A korlátozott látási viszonyok között haladó hajók találkozáskor kötelesek olyan mértékben jobbra tartani, hogy a találkozás a hajók bal oldala felől történjen. A 6.04 cikk 3., 4. és 5. pontját, valamint a 6.05 cikk előírásait - az 5. bekezdésben foglalt nagyon rövid hangokból álló hangsorozat leadása kivételével - korlátozott látási viszonyok között nem kell alkalmazni.

6.31 cikk - Hangjelzés veszteglés közben

1. Korlátozott látási viszonyok között a kikötőn és az illetékes hatóság által veszteglésre kijelölt helyen kívül a hajóútban vagy annak közelében veszteglő hajó és úszóanyagok köteléke, amint meghallja a közeledő hajónak a 6.32 cikk 4. a) és 5. a) pontjában vagy a 6.33 cikk 2. bekezdésében előírt jelzéseit, ha

a) a hajóút bal oldalán vesztegelnek, akkor egy

b) a hajóút jobb oldalán vesztegelnek, akkor két

c) meghatározhatatlan helyzetben van, akkor három

harangkongatást köteles leadni.

2. Az 1. pont szerinti jelzéseket legfeljebb egyperces időközönként kell ismételni.

3. Az 1. és 2. pont rendelkezéseit tolt kötelékben csak a tolóhajóra, mellévett alakzatban az alakzat egy hajójára, vontatott kötelékben a vontatóhajóra és a kötelék utolsó hajójára kell alkalmazni.

4. E cikket alkalmazni kell a más hajó számára veszélyt jelentő, hajóúton vagy annak közelében fennakadt hajóra is.

6.32 cikk - Radarhajózás

1. A hajók korlátozott látási viszonyok között radarral csak abban az esetben közlekedhetnek, ha a kormányállásban egy, az adott hajótípusra és az adott szakaszra érvényes dunai belvízi hajóvezetői képesítésen (oklevélen) kívül a 4.05 cikk 1. pontjának c) pontjában előírt bizonyítvánnyal rendelkező személy, továbbá egy második radarhajózásban jártas személy folyamatosan tartózkodik.

Amennyiben a hajóbizonyítvány igazolja, hogy a hajót egyszemélyes radarhajózásra alakították ki, a második személynek nem kell folyamatosan a kormányállásban tartózkodnia.

2. Radarral közlekedő hajókon, vontatott és tolt kötelékeken, továbbá mellévett alakzatokon nem kötelező a 6.30 cikk 1. bekezdésében előírt figyelőhelyet felállítani, ha a vezető képes meghallani az előírt hangjelzéseket.

3. A radarral völgymenetben haladó hajó, amint a radarernyőn olyan hajóknak a radarjeleit észleli, amelyek helyzete vagy tartott menetiránya veszélyhelyzetet idézhet elő, illetve, ha olyan helyhez közeledik, ahol a radarernyőn még nem látható hajók tartózkodhatnak, köteles

a) a 4.05 cikk 1. bekezdésének b) pontjában előírt háromtónusú hangjelzést adni, amelyet a szükséges gyakorisággal meg kell ismételni. Ez a rendelkezés a kishajókra nem vonatkozik;

b) csökkenteni sebességét, a hajóút szélére húzódni, szükség esetén orral völgymenetben megállni vagy megfordulni.

4. A radarral hegymenetben haladó hajó, amint a 3. bekezdés a) pontja szerinti háromtónusú hangjelzést hallja, vagy a radarernyőn olyan hajót észlel, amelynek helyzete vagy tartott menetiránya veszélyhelyzetet idézhet elő, illetve olyan szakaszhoz közeledik, ahol a radarernyőn még nem látható hajók tartózkodhatnak, köteles a 6.33 cikk 2. bekezdésében előírt, szükség szerinti alkalommal megismételt jelzéseket adni, és a völgymenetben haladó hajóval rádiótelefonon közölni hajójának fajtáját, nevét, haladási irányát, helyzetét (fkm), továbbá azt, hogy mutat-e a hajója a 6.04 cikkben előírt kék táblát vagy fehér fényt, vagy nem. A kishajóknak elegendő közölniük fajtájukat, haladási irányukat és helyzetüket (fkm), továbbá azt az oldalt, amerre kihúzódnak.

A völgymenetben radarral haladó hajók kötelesek a hegymenetben haladó hajónak rádiótelefonon válaszolni és közölni hajójuk fajtáját, nevét, haladási irányát és helyzetét, továbbá a javasolt találkozási mód elfogadását vagy megjelölni azt az oldalt, amerre kihúzódnak.

5. Radarral közlekedő hajóknak az előzés csak akkor megengedett, ha a hajók az előzés oldaláról rádiótelefonon előzetesen megállapodtak és a hajóút elegendően széles.

6. Az 1. és 3-5. bekezdésben foglalt rendelkezések kötelékek esetében csak azokra a hajókra vonatkoznak, amelyeken a kötelék vezetője tartózkodik.

6.33 cikk - Nem radarral közlekedő hajóra vonatkozó rendelkezések

1. A korlátozott látási viszonyok között nem radarral közlekedő hajónak a 6.30 cikkben előírt figyelőhellyel és rádiótelefonnal kell rendelkeznie.

2. A korlátozott látási viszonyok között közlekedő magányos hajó köteles egy hosszú hangjelzést adni, az a kötelékben hajózó hajó pedig, amelyen a kötelék vezetője tartózkodik, köteles két hosszú hangjelzést adni. A jelzéseket legfeljebb egyperces időközönként kell megismételni.

3. A nem radarral közlekedő kishajó a 2. bekezdésben előírt jelzést adhatják le, amely megismételhető.

4. A korlátozott látási viszonyok között a nem radarral közlekedő hajó, amint az a 6.32 cikk 3. bekezdésének a) pontjában említett háromtónusú hangjelzést hallja, köteles

a) ha a parthoz közel tartózkodik, ehhez a parthoz - amennyire lehetséges - közel húzódni, továbbá szükség esetén ott maradni a másik hajó elhaladásáig;

b) ha a hajóútban tartózkodik - különösen, ha az egyik parttól a másik felé tart -, a lehető leggyorsabban a hajóutat felszabadítani.

5. A nem radarral közlekedő hajó, amint - megítélése szerint elölről - a 2. bekezdésben említett ködjelzést hallja, köteles haladéktalanul sebességét az iránytartáshoz elegendő legkisebbre csökkenteni és a hajózást a legnagyobb óvatossággal folytatni, illetve szükség esetén kitérni vagy megállni.

G. KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

6.34 cikk - Különleges elsőbbségek

Találkozásnál vagy keresztezésnél a hajók a 3.18 vagy a 3.35 cikkben előírt jelzéseket viselő hajónak kötelesek utat engedni.

6.35 cikk - Vízisízés és hasonló tevékenység

1. Vízisízés és hasonló tevékenység csak nappal és jó látási viszonyok között megengedett.

2. Azt a vízterületet, amelyeken vízisízés és hasonló tevékenység megengedett, illetőleg tiltott, az illetékes hatóság jelöli ki.

3. A vontató hajón a vezetőt egy olyan személynek kell kísérnie, akit a vontatókötél kezelésével és a vízisíelő figyelemmel kísérésével bíztak meg, és aki ennek a feladatnak az ellátására képes.

4. Ha a vontató hajó és a vízisíelő nem vízisíelésre külön kijelölt vízterületen tartózkodik, köteles kellő távolságot tartani minden más hajótól, a parttól és a fürdőzőktől.

5. A vontatókötelet vonszolni tilos.

6.36 cikk - Halászhajók tevékenysége

Tilos több, egymás mellett haladó hajóról vontatott kerítőhálóval halászni, valamint a hajóúton vagy veszteglésére kijelölt helyen halászeszközt elhelyezni.

6.37 cikk - Könnyűbúvár-tevékenység

Tilos engedély nélkül könnyűbúvár-tevékenységet folytatni olyan helyeken, ahol az a hajózást akadályozhatja, így különösen

a) a 3.16 és 3.34 cikk szerinti jelzéseket viselő hajók szokásos útvonalán,

b) a kikötők bejárata előtt,

c) a veszteglőhelyek közelében,

d) a vízisízésre és hasonló tevékenységre kijelölt vízterületeken.

7. Fejezet

A VESZTEGLÉS SZABÁLYAI

7.01 cikk - A veszteglés általános szabályai

1. A Szabályzat más rendelkezéseinek megtartásával a hajónak és az úszóanyagok kötelékének a parthoz olyan közel kell kiválasztania a veszteglőhelyet, amennyire azt a merülése, illetőleg a helyi viszonyok lehetővé teszik és a hajózást nem akadályozza.

2. Az illetékes hatóság által előírt külön feltételek megtartásával az úszóművet úgy kell elhelyezni, hogy a hajóút szabadon maradjon.

3. A hajót, a köteléket és az úszóanyagok kötelékét vesztegléskor, valamint az úszóművet az áramlás, a szél, a hullámkeltés és a más hajó által kiváltott szívóhatás figyelembevételével megfelelően kell lehorgonyozni vagy kikötni, úgy, hogy a vízállás változását követni tudja és más hajót ne veszélyeztessen, illetve ne zavarjon.

7.02 cikk - Veszteglés

1. A hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómű nem vesztegelhet:

a) azon a vízi út-szakaszon, ahol általában tilos a veszteglés,

b) az illetékes hatóság által megjelölt szakaszon,

c) az A.5. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszon, ahol a tilalom a vízi útnak arra az oldalára vonatkozik, amelyen ezt a jelzést elhelyezték,

d) híd és nagyfeszültségű villamos vezeték alatt,

e) a 6.07 cikkben foglalt rendelkezések szerinti hajóútszűkületben, valamint azon a szakaszon, amely a veszteglés következtében szűkületté válna, illetve e szakasz bevezető részén,

f) mellékág be- és kijáratánál,

g) komp útvonalán,

h) kikötőhelyhez vezető útvonalon,

i) E.8. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt fordítóhelyen,

j) a 3.47 cikkben előírt jelzést viselő hajó mellett, a jelzés fehér háromszögében méterben feltüntetett távolságon belül,

k) a vízfelületnek az A.5.1. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt részén, amelynek a jelzéstől mért szélességét a tábla tartalmazza.

2. Azon a vízi út-szakaszon, amelyen a veszteglés az 1. a)-d) pont rendelkezései alapján tilos, a hajó és az úszóanyagok köteléke, valamint az úszómű csak az E.5.-E.7. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt vízterületen vesztegelhet, a 7.03-7.06 cikkben meghatározott feltételekkel.

7.03 cikk - Horgonyzás

1. A hajó és az úszóanyagok köteléke, valamint az úszómű nem horgonyozhat:

a) olyan vízi út-szakaszon, amelyen a horgonyzás tilos;

b) az A.6. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt vízi út-szakaszon; a tilalom a vízi útnak csak arra az oldalára vonatkozik, amelyre ezt a jelzést kihelyezték.

2. Ahol a horgonyzás a fenti a) és b) pontban foglalt rendelkezések alapján tilos, a hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómű csak az E.6. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt vízi út-szakaszon és oldalon horgonyozhat.

7.04 cikk - Kikötés

1. A hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómű nem köthet ki a parthoz

a) azon a vízi út-szakaszokon, amelyen a kikötés általában tilos,

b) az A.7. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt vízi út-szakaszon, azonban a tilalom a vízi útnak csak arra az oldalára vonatkozik, amelyre ezt a jelzést kihelyezték.

2. Azon a szakaszon, ahol a parthoz kikötés az 1. a) pont rendelkezései alapján tilos, a hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómű csak az E.7. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt vízi út-szakaszon és oldalon köthet ki.

3. Kikötéshez vagy zátonyról leszabadításra tilos fát, mellvédet, oszlopot, kerékvetőt, fémlépcsőt vagy korlátot stb. használni.

7.05 cikk - Veszteglőhely

1. Azon a veszteglőhelyen, ahol E.5. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek ki, a hajó és az úszóanyagok köteléke csak a vízi út jelzett oldalán vesztegelhet.

2. Azon a veszteglőhelyen, ahol E.5.1. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek ki, a hajó és az úszóanyagok köteléke a vízterületnek azon a szakaszán vesztegelhet, amelynek a jelzéstől mért szélességét - méterben - a tábla feltünteti.

3. Azon a veszteglőhelyen, ahol E.5.2. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek ki, a hajó és az úszóanyagok köteléke a vízterületnek csak azon a szakaszán vesztegelhetnek, amely a jelzésen méterben feltüntetett két távolság között található.

4. Azon a veszteglőhelyen, ahol E.5.3. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek ki, a vízi út jelzett oldalán az egymás mellett veszteglő hajók és úszóanyagok kötelékeinek száma nem haladhatja meg a jelzésen római számmal feltüntetett értéket.

5. A veszteglőhelyen egyéb rendelkezés hiányában a hajóknak a vízi út jelzett oldalán, a parttól kezdődően kell egymás mellé állniuk.

6. A veszteglőhely vízterülete a parti jelek kiegészítéseként úszó jelekkel is határolható

- a hajóút jobb oldala felől A.5. világító bójával (I-8. melléklet);

- a hajóút bal oldala felől A.6. világító bójával (I-8. melléklet).

Ebben az esetben a hajóutat a veszteglőhely vízterületétől az úszó jelek választják el.

7.06 cikk - Veszteglés engedélyezése egyes hajókategóriák számára

Az E.5.4.-E.5.15. jelzéssel (I-7. melléklet) jelölt veszteglőhelyen, a vízi út megjelölt oldalán csak olyan hajókategóriáknak szabad vesztegelni, amelyekre a jel hatálya kiterjed, és csak azon az oldalon, ahol ezt a jelzést kihelyezték.

7.07 cikk - Egyes veszélyes árukat szállító hajók, tolt kötelékek és mellévett alakzatok veszteglése egymás közelében

1. A hajók, a tolt kötelékek és a mellévett alakzatok között vesztegléskor legalább a következő távolságot kell tartani:

- 10 m-t, ha az egyik hajó, a 3.14 cikk 1. bekezdésében előírt kék fényt vagy egy, a 3.32 cikk 1. bekezdésében előírt kék kúpot visel;

- 50 m-t, ha az egyik hajó két, a 3.14 cikk 2. bekezdésében előírt kék fényt vagy két, a 3.32 cikk 2. bekezdésében előírt kék kúpot visel;

- 100 m-t, ha az egyik hajó három, a 3.14 cikk 3. bekezdésében előírt kék fényt vagy három, a 3.32 cikk 3. bekezdésében előírt kék kúpot visel.

Ha a hajók, tolt kötelékek vagy mellévett alakzatok eltérő számú kék fényt, illetve kék kúpot viselnek, a köztük lévő távolságot a legnagyobb számú kék fény, illetve kék kúp szerint kell megállapítani. Amennyiben a hajók, tolt kötelékek vagy mellévett alakzatok azonos jelzéseket viselnek, közöttük legkisebb távolságot nem kell megállapítani.

2. Kivételes esetekben az illetékes hatóság a veszteglést a fenti rendelkezésektől eltérően is engedélyezheti.

7.08 cikk - Az őrszolgálat ellátása

1. A hajóútban veszteglő hajón elegendő létszámú őrszemélyzetnek kell tartózkodnia.

2. Az összes többi veszteglő hajót, úszóanyagok kötelékét és úszóművet olyan személy felügyelete alatt kell tartani, aki szükség esetén - ha azt a helyi viszonyok vagy az illetékes hatóságok rendelkezései megkövetelik - gyors intézkedésre képes.

3. A 3.14 vagy a 3.32 cikkben előírt jelzéseket viselő veszteglő hajón, továbbá a tartályhajón, mindenkor elegendő őrszemélyzetnek kell lennie. A 3.14 vagy a 3.32 cikkben előírt jelzést viselő személyzet nélküli hajó a kikötőnek vagy veszteglőhelynek azon a vízterületén vesztegelhet, amelyen felügyeletük biztosított.

8. Fejezet

VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSA

8.01 cikk - „Tartsa magát távol tőlem” jelzés

1. Olyan esemény vagy káreset alkalmával, amelynek következtében elfolyhatnak a szállított veszélyes anyagok, „Tartsa magát távol tőlem” jelzést kell leadni

a) azon a tartályhajón, amelynek a 3.14 cikk 1. vagy 2. pontja, illetve a 3.32 cikk szerinti jelzést kell viselnie, amennyiben személyzetük nem képes elhárítani az emberi életet vagy a hajózást a veszélyes anyagok elfolyása következményeként fenyegető veszélyt;

b) azon a hajón, amelynek a 3.14 cikk 3. pontja, illetve a 3.32 cikk szerinti jelzést kell viselnie, amennyiben személyzetük nem képes elhárítani az emberi életet vagy a hajózást a veszélyes anyagok elfolyása következményeként fenyegető veszélyt.

Ez a rendelkezés a tolt bárkára és a hasonló nem önjáró hajóra nem vonatkozik. Ha ezek kötelék vagy mellévett alakzat részei, a „Tartsa magát távol tőlem” jelzést annak a hajónak kell leadnia, amelyen a kötelék vagy mellévett alakzat vezetője tartózkodik.

2. A „Tartsa magát távol tőlem” jelzés hang- és fényjelzésből áll.

A hangjelzés legalább 15 perc időtartamú hosszú és rövid hangokból áll.

A hangjelzéssel egyidejűleg a 4.01 cikk 2. pontja szerinti fényjelzést is le kell adni.

A bekapcsolást követően a „Tartsa magát távol tőlem” jelzést automatikusan végig le kell adni; a kapcsolónak olyannak kell lennie, hogy azt véletlenül ne lehessen működésbe hozni.

3. Annak a hajónak, amely észlelte a „Tartsa magát távol tőlem” jelzést, a fenyegető veszély elhárítására minden lehetséges intézkedést meg kell tennie. Különösen köteles akkor,

a) ha a veszélyes körzet felé halad, attól a lehető legnagyobb távolságot tartani, és szükség esetén visszafordulni;

b) ha csak éppen akkor haladt át a veszélyes körzeten, a lehető leggyorsabban folytatni útját.

4. A 3. bekezdésben említett hajó köteles haladéktalanul

a) bezárni minden ablakot és nyílást;

b) eloltani minden nem védett fényt;

c) abbahagyni a hajón a dohányzást;

d) leállítani minden olyan segédgépet, amely a hajó üzemeltetéséhez nem szükséges;

e) elkerülni a szikraképződést.

5. A 4. bekezdésben foglaltak a veszélyes körzet közelében veszteglő hajóra is vonatkoznak. Ha az a „Tartsa magát távol tőlem” jelzést észleli, szükség esetén a személyzetnek a hajót el kell hagynia.

6. A 3-5. bekezdésben említett intézkedéseknél figyelembe kell venni a folyó áramlását és a szél irányát.

7. A hajónak a 3-6. bekezdésben említett intézkedéseket akkor is meg kell tennie, amikor a „Tartsa magát távol tőlem” jelzést a partról adják le.

8. A „Tartsa magát távol tőlem” jelzést észlelt hajó vezetője köteles erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.

8.02 cikk - Adatszolgáltatási kötelezettség

1. A veszélyes árut szállító hajó és kötelék vezetője az ADN rendelkezéseinek megfelelően az illetékes hatóság által szükség esetén B11 jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszokba való behajózás és/vagy az ellenőrzési pontok, forgalomirányítási központok és zsilipek előtt köteles az előírt csatornán közölni az alábbi adatokat:

a) a hajó fajtája;

b) a hajó neve;

c) helyzete, haladási iránya (megfelelő esetben);

d) lajstromozási száma; tengeri hajóknál - IMO-száma;

e) hordképesség;

f) a hajó hossza és szélessége;

g) a kötelék fajtája, hossza és szélessége;

h) merülés (csak külön felkérésre);

i) a hajó útja;

j) berakó kikötő;

k) kirakó kikötő;

l) a szállított veszélyes áruk fuvarokmány szerinti leírása (UN szám vagy azonosítási szám, osztály és szükség esetén csomagolási csoport és/vagy osztályozási kód, továbbá mindegyik küldemény mennyisége);

m) a veszélyes áru szállításakor szükséges jelzés;

n) a hajón tartózkodó személyek száma.

2. Az 1. bekezdésben felsorolt adatokat - a c) és h) pont kivételével - az illetékes hatóságnak bármely más szolgálat és személy írásban, távbeszélőn vagy - ha ez lehetséges - elektronikus úton is bejelentheti. A hajó vezetője minden esetben köteles az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső szakaszra való behajózás, illetve az onnan való kihajózás időpontját közölni.

3. Amennyiben a hajó az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső szakaszon két órát meghaladó időtartamra megáll, a hajó vezetője köteles a veszteglés kezdetének és befejezésének időpontját bejelenteni.

4. Amennyiben az 1. bekezdésben meghatározott adatokban az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső szakaszon való áthaladás alatt változás következik be, ezt az illetékes hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.

5. A fenti adatok bizalmasak és az illetékes hatóság azokat harmadik személy tudomására nem hozhatja, ugyanakkor az illetékes hatóság vízi közlekedési baleset esetében a mentési műveletek végzéséhez szükséges megfelelő adatokat a mentést végző szolgálatok tudomására hozhatja.

9. Fejezet

A VÍZI KÖRNYEZET VÉDELME ÉS A HAJÓN KELETKEZETT HULLADÉK ELTÁVOLÍTÁSA

9.01 cikk - Fogalom-meghatározások

E fejezet alkalmazásában az alábbi kifejezések a következőket jelentik:

I. ÁLTALÁNOS FOGALMAK

a) Hulladék-szennyvíz - meg kell különböztetni a hajó üzemeltetése során keletkező hulladékot és a rakománnyal összefüggő hulladékot.

b) Hajóüzemi hulladék - a hajó üzemeltetése és kezelése során keletkező hulladék.

c) Rakománnyal összefüggő hulladék - a rakomány szállítása következtében a hajón keletkezett hulladék és szennyvíz.

d) Szakosított hulladékgyűjtő pont - az 1.01 cikk a) pontja szerinti hajó, illetve a hajóüzemi, valamint a rakománnyal összefüggő hulladék gyűjtésére az illetékes hatóságok engedélyével rendelkező parti berendezés.

e) Kizárólagos igénybevétel - olyan szállítás, amely során állandóan hasonló rakományt vagy más olyan rakományt továbbítanak, amely nem igényli a rakterek vagy a rakománytartály tisztítását.

II. A HAJÓ ÜZEMELTETÉSE

a) Fáradt kenőanyag - az olajozókannából, csapágyból és olajozó berendezésből elfolyó és egyéb másodlagosan nem felhasznált kenőanyag.

b) Fáradt olaj - motor, fogaskerékhajtás, hidraulikus szerkezet fáradt olaja és egyéb másodlagosan nem felhasznált kenőanyaga.

c) Egyéb olaj-, illetve kenőanyag-tartalmú hulladék - használt szűrő (használt olaj- és levegőszűrő), használt törlőgyapot (használt törlőgyapot és kóc), edény (üres, nem védőfonatos edény), csomagolóanyag.

d) Fenékvíz - raktérből, géptérből, orr-térből, vízgátból, illetve a kettős oldal teréből származó olajos fenékvíz.

e) Kommunális szennyvíz - a konyhából, étkezőből, mosdóból (mosdóból és zuhanyozóból) és a mosodából származó szennyvíz, továbbá a fekália.

f) Háztartási szemét - hajóüzemi hulladékot vagy annak összetevőit nem tartalmazó szerves és szervetlen háztartási hulladék (például: élelmiszer-maradék, papír, üveg és hasonló konyhai hulladék).

g) Tisztítási hulladék - a hajón a tisztítóberendezés üzemeltetése során keletkezett hulladék.

h) Szeparált szennyvíz - a fenékvízről a hajó eszközeivel leválasztott víz.

i) Szennyvíz - a rakomány maradványának elegye, például a kiszívatható vagy nem kiszívatható mosóvízzel, rozsdával vagy sárral.

j) Egyéb különleges hulladék - a hajó üzemeltetése során keletkező hulladék a fenti a)-g) és i) pontban felsoroltak kivételével.

III. RAKOMÁNY

a) Visszamaradó rakomány - a tartályban vagy a csővezetékben az ADN szerinti kiegészítő ürítő rendszerek alkalmazása nélkül végzett kirakodás után visszamaradó bármely folyékony rakomány, továbbá a raktérből kézi és gépi seprővel vagy elszívó eszközökkel el nem távolítható bármely szárazáru. A rakomány csomagolására és rögzítésére használt anyagot a rakomány részének kell tekinteni.

b) Rakománymaradék - a tartályban vagy a csővezetékben az ADN szerinti kiegészítő ürítő rendszerek alkalmazásával el nem távolítható bármely folyékony rakomány, továbbá a raktérből kézi vagy gépi seprővel el nem távolítható bármely szárazáru.

c) Rakodás utáni rakománymaradék - olyan száraz és a megfelelő esetekben folyékony rakomány, amely a rakodási műveletek alatt a hajónak a raktereken kívüli részeire hullik (pl. a habvéd szegélyére).

d) Nem tisztított raktér/tartály - visszamaradó rakományt tartalmazó raktér, illetve tartály.

e) Kisepert raktér - a visszamaradó rakománytól teljesen (pl. kézi vagy gépi seprővel) megtisztított olyan raktér, amelyben csak rakománymaradék van.

f) Kiürített tartály - a visszamaradó rakománytól teljesen (pl. az ADN szerinti kiegészítő ürítő rendszerek alkalmazásával) kiürített olyan tartály, amelyben csak rakománymaradék van.

g) Elszívással tisztított raktér - a visszamaradó rakománytól szívással megtisztított olyan raktér, amelyben lényegesen kevesebb rakománymaradék van, mint a kisepert raktérben.

h) Kitisztítás - a visszamaradó rakománynak a raktérből, illetve a tartályból olyan megfelelő eszközökkel (pl. gépi és kézi seprővel, elszívó eszközökkel, kiegészítő ürítő rendszerekkel) való eltávolítása, amely lehetővé teszi az alábbi fogalmaknak megfelelő tisztasági fokot:

- kisepert vagy

- elszívással tisztított a raktérnél, illetve

- kiürített a rakománytartálynál,

- továbbá a rakománymaradéknak a rakodási műveletek befejeztével máshová - raktér kivételével - való átrakását.

i) Mosás - a rakománymaradéknak a kisepert vagy elszívással tisztított raktérből, illetve a vízgőzzel vagy vízzel kimosott tartályból való eltávolítása.

j) Kimosott raktér/tartály - a mosás után bármely rakomány fogadására kész raktér, illetve tartály.

k) Mosási szennyvíz - a kisepert vagy elszívással tisztított raktér, illetve a kiürített tartály tisztításából származó víz. Idetartozik továbbá a ballasztvíz és a raktérből vagy tartályból származó esővíz.

9.02 cikk - Általános elővigyázatossági kötelezettség

A hajó vezetője, a személyzet többi tagja és a hajón tartózkodó egyéb személy köteles a körülményeknek megfelelő elővigyázatosságot tanúsítani annak érdekében, hogy

- elkerülje a vízi út szennyezését, és

- a legnagyobb mértékben csökkentse a hajón keletkező hulladék és szennyvíz mennyiségét.

9.03 cikk - A vízbefolyatás és dobás tilalma

1. Tilos a vízi útba dobni, illetve folyatni fáradt olajat, fenékvizet, fáradt kenőanyagot vagy más olajat, illetve kenőanyagot tartalmazó hulladékot, továbbá szennyvizet, háztartási hulladékot és egyéb különleges hulladékot. A rakománymaradék vízbe dobása, illetve folyatása a Duna menti országok előírásainak megfelelően engedhető meg.

2. A fenti 1. bekezdésben említett hulladékok véletlen vízbe dobása, illetve ilyen vízbe dobás veszélye esetén, a hajó vezetője köteles haladéktalanul értesíteni erről a legközelebbi illetékes hatóságot és a legnagyobb pontossággal közölni a vízbe dobás jellegét és helyét.

9.04 cikk - A hulladékok gyűjtése és feldolgozása a hajón

1. A hajó vezetője köteles biztosítani a 9.01 cikk 1. bekezdésében említett, a hajó üzemeltetése során keletkezett, olajat vagy kenőanyagokat tartalmazó hulladékoknak külön erre szolgáló edényekben való elkülönített összegyűjtését, továbbá a géptéri fenékvíz összegyűjtését. Az edényeket a hajón úgy kell elhelyezni, hogy azok bármely folyását időben és könnyen észlelni és kiküszöbölni lehessen.

2. Tilos:

a) a fáradt olaj gyűjtésére fedélzeten tárolt mobil tartályokat használni;

b) a hulladékokat a hajón elégetni, kivéve azokat az eseteket, amikor az égetés az illetékes hatóság által jóváhagyott berendezésben történik.

9.05 cikk - Olajnapló, a hulladékok kiadása a gyűjtőpontokon

1. Minden géptérrel rendelkező hajót - a kishajó kivételével - az illetékes hatóság által „A Duna vízének hajózásból eredő szennyezésének megelőzésére vonatkozó ajánlások” 1. mellékletében foglalt minta szerinti olajnaplóval kell ellátni. Ezt az ellenőrző naplót a hajón kell tartani. Új napló esetén az utolsó naplót az utolsó bejegyzéstől számított hat hónap elteltéig a hajón kell tartani.

2. A 9.03 cikk 1. bekezdésében említett hulladékot - a háztartási hulladék kivételével - a hajó állapotától és üzemétől függő rendszeres időközökben megfelelő igazolás ellenében le kell adni az illetékes hatóságok engedélyével rendelkező hulladékgyűjtő helyre. Az igazolás a hulladékgyűjtő hely munkatársa által az olajnaplóba tett megfelelő bejegyzésből áll.

3. A hajón keletkezett hulladék eltávolítására vonatkozóan a Dunán kívül érvényes egyéb okmányokkal rendelkező hajónak készen kell állnia arra, hogy igazolja a hulladékok Dunán kívüli eltávolítását. Ezen túlmenően az adott esetben igazolásként szolgál a hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény (MARPOL) által előírt olajnapló.

4. A szennyvizet és a háztartási hulladékot a szakosított hulladékgyűjtő helyen kell leadni.

9.06 cikk - Hulladékfeldolgozási előírások

1. A hajókról származó kezelt víz nem tekinthető kőolajtartalmú hulladéknak, illetve annak vízzel képződött elegyének, amennyiben abban a kőolajmaradék nem haladja meg a 15 mg/l értéket.

2. A hajóról származó kezelt szennyvíz és háztartási víz a vízi út vízének védelme szempontjából nem tekinthető szennyezettnek, ha mutatói nem haladják meg az alábbi értékeket:

- coli-index - 1000;

- lebegő anyagok - 50 mg/l;

- BOI5 - 50 mg/l;

- CCO-CR - 150 mg/l.

Az ilyen mutatókat a víz különleges kezelésével kell elérni, amelynek során a vízzel való hígítás nem megengedett.

9.07 cikk - Kezelt folyadék kidobása

A 9.03 cikk 1. bekezdésében foglalt tilalom nem vonatkozik a hajó által kezelt folyadék kidobására, amennyiben abban a maradékok legnagyobb koncentrációja kilépéskor állandóan és hígítás nélkül megfelel a 9.06 cikkben foglalt előírásoknak.

9.08 cikk - Festés és a hajó külső tisztítása

Tilos a hajók külhéját olajjal törölni vagy olyan anyagokkal tisztítani, amelyek vízbe dobása tiltott. Tilos továbbá az alábbi anyagokat vagy azok preparátumait tartalmazó antivegetatív festékek használata:

a) higanyvegyületek;

b) arzénvegyületek,

c) szerves ónvegyületek,

d) szextoklorid hexán.

I-1. melléklet

HAJÓK LAJSTROMOZÁSI HELYE SZERINTI ORSZÁGOK BETŰJELEI

Ausztria A

Belgium B

Bulgária BG

Cseh Köztársaság CZ

Fehéroroszország BY

Finnország FI

Franciaország F

Hollandia N

Horvátország HR

Lengyelország PL

Litvánia LT

Luxemburg L

Magyarország HU

Málta MLT

Moldova MD

Németország D

Norvégia NO

Olaszország I

Oroszországi Föderáció RUS

Portugália P

Románia R

Svájc CH

Svédország SE

Szerbia és Montenegró YU

Szlovákia SK

Ukrajna UA

I-2. melléklet

BELVÍZI HAJÓ MERÜLÉSI JELEI ÉS MÉRCÉI

1. Fogalom-meghatározások

a) a „legnagyobb merülés síkja” - a legnagyobb megengedett merüléshez tartozó vízvonalsík;

b) a „szabadoldal” - a legnagyobb merülés síkja és a fedélzet felső élének legalacsonyabb pontja, vagy - fedélzet hiányában - a folytonos oldallemezelés felső élének legalacsonyabb pontja között függőlegesen mért távolság;

c) a „biztonsági távolság” - a legnagyobb merülés síkja és - a kidobó-, illetve szívónyílásokat figyelmen kívül hagyva - azon legalacsonyabb pont között függőlegesen mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni;

d) a „hajózási zónák” - a vízi útnak a belvízi hajók szerkezete és felszerelése tekintetében, vagyis a szabadoldal és biztonsági távolsága meghatározása tekintetében az 5%-os valószínűségű legnagyobb mértékadó hullámmagasság alapján felosztott zónái, nevezetesen:

- 1. zóna - max. 2,0 m hullámmagasság;

- 2. zóna - max. 1,2 m hullámmagasság;

- 3. zóna - max. 0,6 m hullámmagasság.

Ebben a fogalom-meghatározásban a mértékadó hullámmagasság a hullámhegy és hullámvölgy között mért azon legnagyobb magasságok számtani középértéke, amelyek száma rövid idejű megfigyelés esetén a teljes hullámszám legalább 10%-át teszi ki.

2. A legkisebb szabadoldal, a biztonsági távolság és a legnagyobb merülés síkja

2.1 A hajó legkisebb szabadoldal-magasságát és biztonsági távolságát az illetékes hatóság a hajózási zóna és a hajó típusának függvényében állapítja meg.

2.2 A legnagyobb merülés síkját a legkisebb szabadoldalra és a biztonsági távolságra vonatkozó követelmények figyelembevételével kell megállapítani.

Biztonsági okokból, a hajótest szilárdságából és a hajó stabilitásából kiindulva, az illetékes hatóság a legnagyobb merülés síkját olyan alacsonyabb határértékben is megállapíthatja, amelyet ezeknek a hatóságoknak kell meghatározni.

3. A legnagyobb merülés jelölése

3.1 A hajón - a kishajó kivételével - jól láthatóan és letörölhetetlenül jelölni kell a legnagyobb merülést. Ezek a jelek a merülési jelek, amelyeket az illetékes hatóság felügyelete alatt mindkét oldalra fel kell vinni a főbordasíkban.

3.2 A merülési jel középen vízszintes merülésvonallal metszett körgyűrű - és szükség szerint, ha a hajó rendeltetésszerűen különböző hajózási zónákban közlekedik - kiegészítő merülésvonalakból áll.

A körgyűrű középpontjának a főbordasíkban kell lennie. A merülésvonal annak a körgyűrűt metsző vízszintes vonalnak az alsó éle, amely a körgyűrű középpontján halad át.

A kiegészítő merülésvonal alsó éle a megfelelő hajózási zónára meghatározott szabadoldalnak felel meg.

A kiegészítő merülésvonalakat a fő merülésvonallal függőleges vonallal összekötve a körgyűrű közepétől nézve az orr felé kell felvinni.

A 2. és 3., vagy csak a 3. hajózási zónában közlekedő hajóra a körgyűrű felvitele nem kötelező.

3.3 A merülési jelnél a körgyűrű és a vonalak szélessége 30 mm, a körgyűrű külső átmérője 200 mm, a körgyűrűt metsző vízszintes vonal hossza 30 mm, a kiegészítő merülésvonal hossza 150 mm.

A zónát jelölő számok mérete 60 x 40 mm (1. ábra).

A szabadoldal kijelölésére illetékes hatóságok jelüket a hajótesten feltüntethetik.

A merülési jel és a köbözési jel összevonható. Ebben az esetben a körgyűrűt metsző merülésvonal (illetve körgyűrű nélküli több merülésvonalnál a legfelső vonal) szélessége 40 mm.

4. Merülési mérce

4.1 Ha a hajó merülése elérheti az 1 m-t, akkor mindkét oldalán hátul legalább egy merülési mércével kell ellátni. A hajó kiegészítő merülési mércékkel is ellátható.

A mércék helyét, számát és kialakítását az illetékes hatóság a hajózási zónának, a hajó típusának, hosszának, merülésének és trimmjének megfelelően állapítja meg.

4.2 A merülési mércéket az üres hajó merülésvonala alatt 0-300 mm magasságban és a legnagyobb merülés felett 100-300 mm magasságban, legalább deciméterenkénti beosztással kell ellátni.

Ezeket a mércéket beosztásukat feltüntető jól látható színű vonalakkal vagy számokkal (vonalak nélkül) lehet jelölni. A nullapontjuk a mérce feletti fenékszint, illetve rúdgerinces hajónál a gerincnek a mérce melletti legalacsonyabb pontja.

A merülési mérce beosztását az illetékes hatóság felügyelete alatt be kell pontozni vagy vésni.

4.3 Az előírásoknak megfelelő köbözési mércével ellátott hajón, a köbözési mérce helyettesítheti a merülési mércét.

A merülési jel vázlata

A hajózási zónáknak megfelelő merülési jelek ábrázolása

1. ábra

I-3. melléklet

A HAJÓ LÁTHATÓ JELZÉSEI

1. Általános rendelkezések

1.1 A következő ábrák a Szabályzat I. része 3. fejezetének cikkeiben foglalt jelzésekre vonatkoznak; azonban az illetékes hatóságok által meghatározott esetekben előírt vagy engedélyezett jelzésekre nem vonatkoznak.

1.2 Az ábrák tájékoztató jellegűek, csak a Szabályzat szövege az egyedüli hiteles.

Az esetleg előírt kiegészítő jelzésekre vonatkozóan az ábrák

- csak a kiegészítő jelzést; vagy

- ha ez szükséges, egyidejűleg az alapjelzést és a kiegészítő jelzést tüntetik fel.

Az ábrák alatti magyarázatok csak a kiegészítő jelzésekre vonatkoznak.

1.3 Azt a tolt köteléket, amelynek legnagyobb méretei nem haladják meg a 110 x 12 m-t, valamint azt a mellévett alakzatot, amelynek legnagyobb méretei nem haladják meg a 110 x 23 m-t, magányos géphajónak kell tekinteni (3.01 cikk, 3. bekezdés).

1.4 Eltérő rendelkezések hiányában a következő fogalmak jelentése azonos a 3.01 cikk 5. bekezdésében foglaltakkal:

1.4.1 Az „árbocfény” kifejezés oly módon elhelyezett 225° látószögű, folyamatosan világító erős fehér fényt jelent, amely a hajó orra felől nézve, a középsíkra merőleges síktól hátrafelé 22°30’-ig látható;

1.4.2 Az „oldalfények” kifejezés a jobb oldalon egy közepesen erős zöld fényt és bal oldalon egy közepesen erős vörös fényt jelent, amelyek folyamatosan világítók és 112° 30’-es látószögűek, a hajó orra felől nézve a középsíkra merőleges síktól hátrafelé 22° 30’-ig láthatók;

1.4.3 A „farfény” kifejezés olyan 135° látószögű, folyamatosan világító közepesen erős vagy szokásos fehér fényt jelent, amely a hajó fara felől nézve mindkét oldal felé 67° 30’-ig látható;

1.4.4 A „minden oldalról látható fény” kifejezés 360° látószögben megszakítás nélkül kibocsátott fényt jelent.

1.5 Magyarázatok az ábrákhoz:

a)

A szemlélő számára nem látható fények, középen ponttal jelölve

b)

Minden oldalról látható folyamatos fény

c)

A látóhatár korlátozott ívén látható folyamatos fény

d)

Villogó fény

e)

Szükség szerint vagy nem kötelezően alkalmazott fény

f)

Lobogó vagy tábla

g)

Lengő

h)

Gömb

i)

Henger

j)

Kúp

k)

Kettős kúp

l)

Radarreflektor

2. Jelzések menetben

Éjszakai jelzések Nappali jelzések

2.1. Magányos hajó

2.1.1 (3.08 cikk, 1. bekezdés):

Árbocfény, oldalfények, farfény.

2.1.2 (3.08 cikk, 2. bekezdés):

Szükség esetén az árbocfény mögött elhelyezett második árbocfény.

2.1.3 Ideiglenesen előfogatot adó géphajó után haladó magányos géphajó

(3.08 cikk, 3. bekezdés):

Árbocfény, oldalfények, farfény és szükség esetén az árbocfény mögött elhelyezett második árbocfény.

2.2. Vontatott kötelék

2.2.1. Csak a vontatott kötelék élén haladó géphajó 2.2.2 Csak a vontatott kötelék élén haladó géphajó

(3.09 cikk, 1. bekezdés): (3.29 cikk, 1. bekezdés):

Két, egymás felett elhelyezett árbocfény, oldalfények, sárga farfény a fehér helyett. Sárga henger, két-két (fekete és fehér) sávval a felső és alsó részén úgy, hogy a fehér sáv legyen a hengerpalást szélén.

2.2.3 Ha kötelék élén több géphajó halad, azok mindegyike 2.2.4. Ha kötelék élén több géphajó halad, azok mindegyike

(3.09 cikk, 2. bekezdés): (3.29 cikk, 2. bekezdés):

Három, egymás felett elhelyezett árbocfény, oldalfények, sárga farfény a fehér helyett. Sárga henger, két-két (fekete és fehér) sávval a felső és alsó részén úgy, hogy a fehér sáv legyen a hengerpalást szélén.

2.2.5 A kötelék végén haladó vontatott hajó vagy hajók

(3.09 cikk, 3. bekezdés):

Fehér farfény.

Fehér farfények a kötelék szélső hajóin.

2.3 Tolt kötelék

2.3.1. (3.10 cikk, 1. bekezdés):

Egyenlő oldalú háromszög alakban elhelyezett három árbocfény, oldalfények, három farfény a tolóhajón.

2.4 Mellévett alakzat

2.4.1 (3.11 cikk, 1. bekezdés):

Árbocfény és farfény mindegyik géphajón és az alakzat külső oldalain oldalfények.

2.4.2. Egy vagy több előfogatot adó géphajó után haladó mellévett alakzat

(3.11 cikk, 2. bekezdés):

Árbocfény és farfény mindegyik géphajón és az alakzat külső oldalain oldalfények.

2.5. Vitorlás hajó

2.5.1 (3.12 cikk, 1. és 2. bekezdés):

Oldalfények, amelyek közepesen erős fények helyett szokásos fények lehetnek, farfény, és szükség esetén két, egymás felett elhelyezett szokásos vagy közepesen erős, minden oldalról látható fény, melyek közül a felső vörös, az alsó zöld fény.

2.6. Kishajó

2.6.1 Kisgéphajó

(3.13. cikk, 1. bekezdés):

Árbocfény, amely erős helyett közepesen erős fény; oldalfények, amelyek közepesen erős fények helyett szokásos fények; farfény

vagy:

árbocfény, amely erős fény helyett közepesen erős; oldalfények, amelyek közepesen erős fények helyett szokásosak, amelyeket egymás mellett vagy közös lámpatestben a hajó orrán vagy annak közelében kell elhelyezni,

vagy:

minden oldalról látható közepesen erős fehér fény, a fenti egyik módon elhelyezett oldalfények,

vagy:

ha a kisgéphajó hosszúsága kevesebb 7 m-nél

(3.13 cikk, 2. bekezdés):

Minden oldalról látható szokásos fehér fény.

2.6.2. Vontatott vagy mellévett alakzatban haladó kishajó

Minden oldalról látható szokásos fehér fény.

2.6.3 Vitorlás kishajó

(3.13. cikk, 5. bekezdés):

Oldalfények, amelyek közepesen erős helyett szokásos fények lehetnek a hajó orrán vagy annak közelében egymás mellett, vagy közös lámpatestben elhelyezve; farfény,

vagy:

oldalfények, amelyek közepesen erős helyett szokásos fények lehetnek és farfény egyetlen lámpatestben egyesítve, az árboccsúcson vagy az árboc felső részén elhelyezve,

vagy:

ha a kishajó hosszúsága 7 m-nél kevesebb:

Minden oldalról látható szokásos fehér fény és más hajók közeledésekor - második szokásos fehér fény.

2.6.4 Magányosan haladó kishajók, amelyek nem tekinthetők kisgéphajóknak vagy vitorlás kishajóknak

(3.13 cikk, 6. bekezdés):

Minden oldalról látható szokásos fehér fény.

2.6.5 Vitorlával haladó saját gépi hajtóberendezését is használó kishajó 2.6.6 Vitorlával haladó saját gépi hajtóberendezését is használó kishajó

(3.13 cikk, 1. bekezdés): (3.30 cikk):

A 2.6.1 pontban foglalt jelzések egyike, péládul:

Erős helyett közepesen erős árbocfény; oldalfények, amelyek közepesen erős helyett szokásos fények lehetnek a hajó orrán vagy annak közelében egymás mellett vagy közös lámpatestben elhelyezve; farfény. Csúcsával lefelé fordított fekete kúp.

2.7. A 12 főnél több utas szállítására engedélyezett olyan hajó, amely méreteinél fogva kishajó

2.7.2 (3.31. cikk):

Nincs kiegészítő jelzés. Sárga kettős kúp.

2.8. Veszélyes áruk szállítását végző hajó

2.8.1. Veszélyes árukat szállító hajó 2.8.2. Veszélyes árukat szállító hajó

(3.14 cikk, 1. bekezdés) (3.32 cikk, 1. bekezdés)

Kiegészítő jelzés: Kiegészítő jelzés:

Az áru veszélyességi fokától függően: egy, kettő vagy három minden oldalról látható szokásos kék fény. Az áru veszélyességi fokától függően: egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított kék kúp.

2.8.3 Veszélyes árukat szállító tolt kötelék 2.8.4 Veszélyes árukat szállító tolt kötelék

(3.14 cikk, 4. bekezdés) (3.32 cikk, 4. bekezdés)

Kiegészítő jelzés: Kiegészítő jelzés:

Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három minden oldalról látható szokásos kék fény.
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított kék kúp.

2.8.5 Veszélyes árukat szállító mellévett alakzat 2.8.6 Veszélyes árukat szállító mellévett alakzat

(3.14 cikk, 3. bekezdés) (3.32 cikk, 3. bekezdés)

Kiegészítő jelzés az alakzatot továbbító hajóra: Kiegészítő jelzés az alakzatot továbbító hajóra:

Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három minden oldalról látható szokásos kék fény.
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított kék kúp.

2.9. Kompok

2.9.1 Nem szabadon közlekedő kompok 2.9.2 Nem szabadon közlekedő kompok

(3.16 cikk, 1. bekezdés): (3.34 cikk):

Közepesen erős zöld fény közepesen erős fehér fény felett, amelyek minden oldalról láthatók. Zöld gömb.

2.9.3 Szabadon közlekedő kompok 2.9.4 Szabadon közlekedő kompok

(3.16 cikk, 3. bekezdés): (3.34 cikk):

Közepesen erős zöld fény közepesen erős fehér fény felett, amelyek minden oldalról láthatók, oldalfények, farfény. Zöld gömb.

2.9.5 Szabadon közlekedő és elsőbbséget élvező kompok

(3.16 cikk 3. bekezdés):

Közepesen erős fehér fény felett és egymás felett elhelyezett két minden oldalról látható közepesen erős zöld fény, oldalfények, farfény.

2.10 Műveletképességüket vesztett hajók

2.10.1 (3.18 cikk, 1. bekezdés): 2.10.2 (3.35 cikk, 1. bekezdés)

Kiegészítő jelzés: Kiegészítő jelzés:

Lengetett vörös fény; kishajókon ez a fény fehér lehet. Lengetett vörös zászló.

2.11 Úszóanyagok kötelékei és úszóművek

2.11.1 (3.19 cikk):

Elegendő számú minden oldalról látható közepesen erős fehér fény.

2.12 Áthaladási elsőbbséget élvező hajók

2.12.1 (3.36 cikk):

Kiegészítő jelzés:

Vörös lengő.

3. Veszteglési jelzések

Éjszakai jelzések Nappali jelzések

3.1. Általános rendelkezések

3.1.1 Nyílt helyen horgonyon veszteglő magányos vagy kötelékben lévő géphajó 3.1.2. Nyílt helyen horgonyon veszteglő magányos vagy kötelékben lévő géphajó

(3.20 cikk, 1. bekezdés): (3.36-bis cikk, 1. bekezdés):

Minden oldalról látható szokásos fehér fény az orr-részen. Fekete gömb a hajó mellső részén.

3.1.3 Nyílt helyen veszteglő tolt kötelék 3.1.4 Nyílt helyen veszteglő tolt kötelék

(3.20 cikk, 2. bekezdés): (3.36-bis cikk, 1. bekezdés):

Két szokásos fehér fény, az egyik a tolóhajón, a másik a kötelék elején. Fekete gömb a tolóhajón.

3.1.5 Nyílt helyen veszteglő kishajó 3.1.6 Nyílt helyen veszteglő kishajó

(3.20 cikk, 3. bekezdés): (3.36-bis cikk, 1. bekezdés):

Minden oldalról látható fehér fény. Nincs kiegészítő jelzés.

3.2 Veszélyes áruk szállítását végző hajók

3.2.1 Veszélyes árukat szállító hajó 3.2.2 Veszélyes árukat szállító hajó

(3.21 cikk) (3.37 cikk)

Kiegészítő jelzés: Kiegészítő jelzés:

Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három minden oldalról látható szokásos kék fény.
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított kék kúp.

3.2.3 Veszélyes árukat szállító tolt kötelék 3.2.4 Veszélyes árukat szállító tolt kötelék

(3.21 cikk) (3.37 cikk)

Kiegészítő jelzés: Kiegészítő jelzés:

Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három minden oldalról látható szokásos kék fény.
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított kék kúp.

3.2.5 Veszélyes árukat szállító mellévett alakzat 3.2.6 Veszélyes árukat szállító mellévett alakzat

(3.21 cikk) (3.37 cikk)

Kiegészítő jelzés az alakzatot továbbító hajóra: Kiegészítő jelzés az alakzatot továbbító hajóra:

Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három minden oldalról látható szokásos kék fény.
Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított kék kúp.

3.3 Kompok

3.3.1 Kikötőhelyen veszteglő nem szabadon közlekedő kompok.

(3.23 cikk, 1. bekezdés):

Közepesen erős zöld fény közepesen erős fehér fény felett, amelyek minden oldalról láthatók.

3.3.2 Üzemben lévő és kikötőhelyen veszteglő kompok

(3.23 cikk, 2. bekezdés):

Közepesen erős zöld fény közepesen erős fehér fény felett, amelyek minden oldalról láthatók; rövid időtartamú veszteglés alatt az oldalfények és a farfény.

3.4 Úszóanyagok kötelékei és úszóművek

3.4.1 (3.25 cikk):

Elegendő számú minden oldalról látható szokásos fehér fény.

3.5 Halászhajó hálói és hajózást zavaró egyéb halászeszközei

3.5.1 (3.26 cikk): 3.5.2 (3.40 cikk):

Elegendő számú minden oldalról látható szokásos fehér fény. Elegendő számú sárga úszó vagy sárga zászló.

3.6 Munkát végző úszó munkagépek és fennakadt vagy elsüllyedt hajók

3.6.1 Munkát végző úszó munkagépek és szondázási vagy mérési műveleteket végző veszteglő hajók 3.6.2 Munkát végző úszó munkagépek és szondázási vagy mérési műveleteket végző veszteglő hajók

(3.27 cikk, 1. bekezdés): (3.41 cikk, 1. és 2. bekezdés):

Amelyik oldalon a hajóút szabad minden oldalról látható két szokásos vagy két közepesen erős zöld fény és a megfelelő esetekben azon az oldalon, amelyen a hajóút nem szabad, minden oldalról látható szokásos vagy közepesen erős vörös fény. Amelyik oldalon a hajóút szabad két zöld kettőskúp és a megfelelő esetekben azon az oldalon, amelyen a hajóút nem szabad, vörös gömb;

vagy:

Amelyik oldalon a hajóút szabad „Az áthaladás engedélyezése” E.1 jelzőtábla (7. számú melléklet) és a megfelelő esetekben azon az oldalon, amelyen a hajóút nem szabad, „Áthaladni tilos” A.1 jelzőtábla.

3.6.3 Hullámzás elleni védelemre szoruló munkát végző hajók és úszó munkagépek (3.27 cikk, 1. bekezdés) és fennakadt vagy elsüllyedt hajók (3.27 cikk, 2. bekezdés): 3.6.4 Hullámzás elleni védelemre szoruló munkát végző hajók és úszó munkagépek (3.41 cikk, 1. bekezdés) és fennakadt vagy elsüllyedt hajók (3.41 cikk, 2. bekezdés):

Amelyik oldalon a hajóút szabad minden oldalról látható szokásos vagy közepesen erős fehér fény felett szokásos vagy közepesen erős vörös fény és a megfelelő esetekben azon az oldalon, amelyen a hajóút nem szabad, minden oldalról látható szokásos vagy közepesen erős vörös fény. Amelyik oldalon a hajóút szabad vörös-fehér lobogó vagy jelzőtábla és a megfelelő esetekben azon az oldalon, amelyen a hajóút nem szabad, vörös lobogó vagy jelzőtábla.

3.7 Hajózást veszélyeztető horgonyok jelzése

3.7.1 Horgonyon álló hajók, úszóanyagok kötelékei és úszóművek 3.7.2 Horgonyon álló hajók, úszóanyagok kötelékei és úszóművek

(3.28 cikk, 1. és 2. bekezdés): (3.42 cikk):

Két minden oldalról látható szokásos fehér fény, minden oldalról látható szokásos fehér fényt hordozó radarreflektoros úszó. Radarreflektoros sárga úszó.

3.7.3 Úszóművek, munkát végző úszó munkagépek 3.7.4 Úszóművek, munkát végző úszó munkagépek

(3.27 cikk, 1. bekezdés; 3.28 cikk, 2. bekezdés): (3.41 cikk, 1. bekezdés; 3.42 cikk):

Például: Például:

4. Különleges jelzések

Éjszakai jelzések Nappali jelzések

4.1 Hajóra lépést tiltó jelzés

(3.43 cikk):

4.2 Dohányzást és nyílt láng használatát tiltó jelzés

(3.44 cikk):

4.3 A folyamfelügyelet hajóinak kiegészítő jelzése

(3.45 cikk):

Minden oldalról látható villogó kék fény, amennyiben ezt a szolgálati kötelezettségek teljesítése megköveteli.

Fehér színű lengő, középen kékkel keretezett fehér színű rombusszal.

4.4 Vészjelzések

(3.46 cikk):

Vagy:

körkörösen mozgatott fény, lobogó vagy más megfelelő tárgy;

vagy:

lobogó, felette vagy alatta lévő gömbbel vagy más megfelelő tárggyal;

vagy:

vörös csillagrakéták, illetve lövedékek;

vagy:

morze ábécé szerinti ...- - -... (SOS) jelek együtteséből álló fényjelzés;

vagy:

kátrány, olaj stb. égetésével keletkező láng;

vagy:

vörös színű ejtőernyős rakéta vagy vörös színű kézilámpa;

vagy:

kinyújtott karok lassan ismételt felülről lefelé irányuló mozgatása mindegyik oldalról.

4.5 Melléállást tiltó jelzés

(3.47 cikk):

4.6 Hullámzás elleni védelem kiegészítő jelzése

(3.48 cikk, 1. bekezdés):

Szokásos vörös fény szokásos fehér fény felett vagy közepesen erős vörös fény közepesen erős fehér fény felett, amelyek minden oldalról láthatók. vörös-fehér lobogó vagy jelzőtábla vagy két lobogó vagy jelzőtábla, amelyek közül a felső vörös, az alsó pedig fehér.

4.7 A vízi úton munkát végző hajók kiegészítő jelzése

(3.49 cikk):

Közepesen erős vagy szokásos minden oldalról látható sárga villogó fény.

I-4. melléklet

HAJÓZÁSI JELZŐFÉNYEK SZÍNE

1. A hajózási jelzőfények színe

kék,

zöld,

fehér,

sárga,

vörös

lehet.

Ezek a fények ötszínű rendszert képeznek. A rendszerben a megengedett kromatikai határokat az egyes színekre vonatkozóan a Nemzetközi Fénytechnikai Bizottság 1975. évi „Fényjelzések színei” című (ILC, IL 2.2/TC-1.6. sz.) kiadványában közzétett hivatalos ajánlásokban foglaltak határozzák meg.

2. A Szabályzatban alkalmazott hajózási jelzőfények kromatikus tartományai az ILC által meghatározott határok között vannak, de egyes színeknél szűkítettek. A tartományokat az 1. Táblázatban a színhatárokat jelölő vonalak metszéspontjainak x, y koordinátáit kifejező számértékét tüntetik fel. Az 1. ábra a tartományokat grafikusan ábrázolja.

3. Az 1. táblázatban meghatározott kromatikus tartományok a fényforrás által kibocsátott fény színére vonatkoznak.

4. Az itt alkalmazott ILC-ajánlások (1975) tekintetében, a választott színhatárok kompromisszumot jelentenek a fényjelzés különböző viszonyok közötti felismerhetősége, láthatósága, a berendezések, különösen a fényforrás és a fénykibocsátó anyag tényleges gyártási tűrése és a fényjelzés, illetve egyéb, a jelzési rendszerhez tartozó vagy nem tartozó színes fények egymáshoz való viszonya között.

5. A Szabályzatban foglalt színhatárok kiválasztása:

Kék

Az ILC a kék színű fényjelzés vonatkozásában csak az általános tartományt jelöli meg. Mivel a szűkített tartomány a szín felismerhetőségét nagyobb valószínűséggel biztosítja, ez a tartomány részesül előnyben.

Zöld

A zöld és kék, a zöld és fehér, valamint a zöld és sárga fényjel nagyobb valószínűségű felismerhetőségének érdekében az ILC-ajánlások szerinti korlátozott határok alapján kell választani.

Fehér

A villamos fény vonatkozásában a fehér színt sárga szín irányában, általában az x = 0,500 értékben kell korlátozni. A nem villamos fény, pl. a petróleumlámpa esetében megengedhető határ x = 0,525-ig való eltolása, amint ezt az 1. ábrán az ILC színdiagramján a szaggatott vonalak feltüntetik.

A fehér szín kék felőli határának a kék irányába való eltolására nincs szükség, amint ez az érvényes ILC-ajánlásokban szerepel, mivel hajózási jelzőfényként ez idő szerint xenonlámpát nem alkalmaznak.

Sárga

A sárga és a fehér fény jelzésre való alkalmazása különleges figyelmet igényel. A fehér és sárga fényjel felismerhetősége érdekében biztosítani kell az x = 0,050 nagyságrendű megfelelő kromatikus elhatárolást. Fehér színű fényjelként petróleumlámpa alkalmazásakor a sárga szín határait a fehér szín felé x = 0,575 értékben kell korlátozni.

Vörös

A vörös színű fény választott tartománya kompromisszumot jelent a nagy valószínűségű felismerhetőség korlátozott szektora és a vörös és zöld tekintetében színtévesztő személyekre vonatkozó korlátozott tartomány között, amint ez az érvényben lévő ILC-ajánlásokban szerepel.

1. Táblázat

Színhatárokat jelző vonalak metszéspontjainak x, y koordinátái

Kromatikus koordináták

A fény színe 1 2 3 4 5 6

x y x y x y x y x y x y

Kék 0,102 0,105 0,185 0,175 0,218 0,142 0,136 0,040

Zöld 0,009 0,720 0,284 0,520 0,207 0,397 0,013 0,494

villamos
fény
0,500 0,500

Fehér 0,310 0,348 0,453 0,440 0,440 0,382 0,443 0,382 0,310 3,283

nem villamos fény 0,525 0,525

Sárga 0,618 0,382 0,612 0,382 0,575 0,406 0,575 0,425

Vörös 0,710 0,290 0,690 0,290 0,660 0,320 0,680 0,320

1. ábra

ILC színdiagram a színes jelzőfényekhez tartozó határvonalakkal

I-5. melléklet

HAJÓZÁSI JELZŐFÉNYEK FÉNYERŐSSÉGE ÉS LÁTHATÓSÁGA

1. A hajózási jelzőfények fényerejük szerint három csoportba sorolhatók:

szokásos fények,

közepesen erős fények,

erős fények.

2. A színes fény általában fehér fényforrás és színes színszűrő segítségével jön létre. A fények megszabott kromatikus tartományait a 4. számú melléklet tünteti fel.

A színes szűrő szelektív szűrő, ezért a színes szűrő fényátbocsátási tényezője a ráeső fénysugár, azaz a fényforrás spektrális összetételétől függ. A gyakorlatban a színszűrőknél a következő teljes fényátbocsátási tényezőket kell alkalmazni:

vörös vagy zöld: τ = 0,10-0,20

sárga: τ = 0,40-0,60

kék: τ ≥ 0,02

3. A hajózási jelzőfények fényerősségének határértékeit az 1. táblázat tartalmazza. Valamennyi megadott érték az „Io” fotometrikus fényerő 75%-ának megfelelő, üzemi körülmények között alkalmazott „IB” fényerő értéke:

IB= 0,75 x Io

A 0,75 együttható a fényforrás tartós használata eredményeként beálló fényerősség csökkenését és a fényforrás, valamint az optikai rendszer bizonyos fokú elszennyeződésének hatását veszi figyelembe.

Az 1. táblázatban megadott értékek érvényesek valamennyi irányban, vízszintes fokális síkban, a fényjelzés hasznos látószögének tartományában. A vízszintes fokális síkhoz viszonyított 7,5° függőleges dőlés mellett a fényerő nem lehet kevesebb a vízszintes fokális síkban nyert fényerő 5%-ánál.

4. Az üzemi körülmények között használatos, candelában kifejezett „IB” fényerősség és a kilométerben megadott „t” láthatósági távolság összefüggését éjszakai viszonyok között a következő egyenlet fejezi ki:

IB = 0,2 x t2 x q-t,

ahol: a 0,2 tényező az éjszakai viszonyok között a 0,2 mikrolux értékben nemzetközileg egyeztetett érzékelési határnak és a „t” érték méterről kilométerbe való átszámításának felel meg, a „q” pedig a légkörben egy kilométerre vonatkoztatott fényterjedési tényező.

A hajózási jelzőfények láthatósági távolsága meghatározásához q = 0,76 értéket kell felvenni, amely 14,3 kilométeres látótávolság meteorológiai viszonyainak felel meg. A fenti egyenlet értelmében és az 1. táblázatban megadott fényerősség függvényében a láthatósági távolságot a következőképpen kell meghatározni:

1. táblázat

Az üzemi körülmények között használatos „IB” fényerősség és a hajózási jelzőfények „t” láthatósági távolsága

Fény fajtája

A fény színe szokásos közepesen erős erős

IB
(cd)
t
(km)
IB
(cd)
t
(km)
IB
(cd)
t
(km)

fehér 2-4* 2,3-3,0* 9-25 3,9-5,3 35-100 5,9-7,7

vörös vagy zöld 0,9-5 1,7-3,2 3,5-20 2,8-5,0 - -

sárga 0,8-2,4 1,6-2,5 3,6-15 2,9-4,6 - -

kék 1* 1,8** - - - -

* Az illetékes hatóság egyes szakaszokon engedélyezheti az üzemi körülmények között alkalmazott IB=0,9 cd fényerőt, amely t=1,7 km láthatóságnak felel meg.

** Egyes hajók esetében az illetékes hatóság engedélyezheti az üzemi körülmények között alkalmazott IB=0,3-0,5 cd fényerőt, amely t=1,0-1,3 km láthatóságnak felel meg.

I-6. melléklet

HANGJELZÉSEK

I. A JELZÉSEK HANGZÁSA

A belvízi hajón alkalmazott gépi működtetésű hangjelző készüléknek az alábbi jellemzőkkel rendelkező hangjeleket kell adnia:

1. Frekvencia

a) A géphajó által leadott hangjel alapfrekvenciája - a b) pontban megjelölt kishajók kivételével - ±20% tűréssel 200 Hz.

b) A gép nélküli hajóknál és az olyan kishajóknál, amely nincsenek felszerelve nagyhajók vontatására, a hangjelzés alapfrekvenciájának meg kell haladnia a 350 Hz-et.

c) A korlátozott látási viszonyok között radarral közlekedő hajók által adott háromtónusú hangjelzésnél az alapfrekvenciának 165-297 Hz között kell lennie, a legmagasabb és legalacsonyabb hang között legalább 2 teljes hangköz távolsággal.

2. Hangnyomásszint

Az alább megadott hangnyomásszinteket a hangtölcsér nyílásának középpontja előtt 1 m távolságban kell mérni vagy meghatározni, és a méréseket lehetőleg nyílt környezetben kell végezni.

a) A géphajók esetében - a b) pontban megjelölt kishajó kivételével - a súlyozott hangnyomásszint 120-140 dB (A) legyen.

b) Az olyan gép nélküli hajó és kishajó esetében, amely nincs felszerelve nagyhajó vontatására, a súlyozott hangnyomásszint 100-125 dB (A) legyen.

c) A korlátozott látási viszonyok között radarral közlekedő hajó által adott háromtónusú hangjel esetében az egyes hangok súlyozott hangnyomásszintje 120-140 dB (A) legyen.

II. A HANGNYOMÁSSZINT ELLENŐRZÉSE

A hangnyomásszintet az illetékes hatóság a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság szabványának (IEC. 179) megfelelő hangnyomásmérő vagy az IEC által szabványosított szokásos hangnyomásmérő (IEC 123) segítségével ellenőrzi.

III. HAJÓK HANGJELZÉSEI

A harangütéstől és a háromtónusú hangjelektől eltérő hangjelzéseknek a következő jellemzőkkel rendelkező egy vagy több egymást követő hang leadásából kell állniuk:

- rövid hang: kb. 1 másodpercig tartó hang,

- hosszú hang: kb. 4 másodpercig tartó hang.

A két egymást követő hang közötti időtartam kb. 1 másodperc legyen, kivéve a nagyon rövid hangok sorozatát, amely legalább hat, egyenként 1/4 másodperc időtartamú, 1/4 másodperc időtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozatból kell állnia.

A. ÁLTALÁNOS JELZÉSEK

1 hosszú hang „Figyelem

- 1 rövid hang „Jobbra tartok

- - 2 rövid hang „Balra tartok

- - - 3 rövid hang „Gépi hajtóberendezésem hátramenetben működik

- - - - 4 rövid hang „Műveletképtelen vagyok

---- Nagyon rövid hangsorozat „Összeütközés közvetlen veszélye áll fenn

... Ismételt hosszú hangok „Vészjelzés

Harangütések „Vészjelzés” - 4.01 cikk 4. Bekezdés

B. TALÁLKOZÁS JELZÉSEI

Első eset

- 1 rövid hang a hegymenetben haladó hajóról „A hajó bal oldala felől kívánok elhaladni” (6.04 cikk 4. bek.)

- 1 rövid hang a völgymenetben haladó hajóról „Egyetértek, haladjon el a hajó bal oldala felől” (6.04 cikk 5. bek.)

- - 2 rövid hang a völgymenetben haladó hajóról „Nem értek egyet, haladjon el a hajó jobb oldala felől” (6.05 cikk 2. bek.)

- - 2 rövid hang a hegymenetben haladó hajóról „Egyetértek, a hajó jobb oldala felől fogok elhaladni” (6.05 cikk 3. bek.)

Második eset

- - 2 rövid hang a hegymenetben haladó hajóról „A hajó jobb oldala felől kívánok elhaladni” (6.04 cikk 4. bek.)

- - 2 rövid hang a völgymenetben haladó hajóról „Egyetértek, haladjon el a hajó jobb oldala felől” (6.04 cikk 5. bek.)

- 1 rövid hang a völgymenetben haladó hajóról „Nem értek egyet, haladjon el a hajó bal oldala felől” (6.05 cikk 2. bek.)

- 1 rövid hang a hegymenetben haladó hajóról „Egyetértek, a hajó bal oldala felől fogok elhaladni” (6.05 cikk 3. bek.)

C. ELŐZÉS JELZÉSEI

Első eset

- - 2 hosszú hang és ezt követően 2 rövid hang az előzést végrehajtó hajóról „Az előzést hajójának bal oldala felől kívánom végrehajtani” (6.10 cikk 4. bek.)

- 1 rövid hang az előzött hajóról „Egyetértek, az előzést a hajóm bal oldala felől hajtsa végre” (6.10 cikk 5. bek.)

- - 2 rövid hang az előzött hajóról „Nem értek egyet, az előzést a hajóm jobb oldala felől hajtsa végre” (6.10 cikk 6. bek.)

- 1 rövid hang az előzést végrehajtó hajóról „Egyetértek, az előzést a hajójának jobb oldala felől fogom végrehajtani” (6.10 cikk 6. bek.)

Második eset

- 2 hosszú hang és ezt követően 1 rövid hang az előzést végrehajtó hajóról „Az előzést a hajójának jobb oldala felől kívánom végrehajtani” (6.10 cikk 4. bek.)

- - 2 rövid hang az előzött hajóról „Egyetértek, az előzést a hajóm jobb oldala felől hajtsa végre” (6.10 cikk 5. bek.)

- 1 rövid hang az előzött hajóról „Nem értek egyet, az előzést a hajóm bal oldala felől hajtsa végre” (6.10 cikk 6. bek.)

- - 2 rövid hang az előzést végrehajtó hajóról „Egyetértek, az előzést a hajójának bal oldala felől fogom végrehajtani” (6.10 cikk 6. bek.)

Az előzés nem lehetséges

- - - - - 5 rövid hang az előzött hajóról „Engem nem lehet megelőzni” (6.10 cikk 7. bek.)

D. A FORDULÁS JELZÉSEI

- 1 hosszú hang és ezt követően 1 rövid hang „Jobbra szándékozom fordulni” (6.13 cikk 2. bek.)

- - 1 hosszú hang és ezt követően „2 rövid hang Balra szándékozom fordulni” (6.13 cikk 2. bek.)

E. KIKÖTŐK ÉS MELLÉKÁGAK. BE- ÉS KIHAJÓZÁS A HAJÓÚT KERESZTEZÉSÉVEL

1. A kikötőbe és mellékágakba való behajózás előtti és kihajózás alatti jelzések

- 3 hosszú hang és ezt követően 1 rövid hang „Jobbra szándékozom haladni” (6.16 cikk 2. bek.)

- - 3 hosszú hang és ezt követően 2 rövid hang „Balra szándékozom haladni” (6.16. cikk 2. bek.)

2. A kikötőkbe és mellékágakba való behajózás előtti és kihajózás alatti jelzések a hajóút keresztezésekor

3 hosszú hang „Keresztezni szándékozom” (6.16 cikk 2. bek.)

ez után szükség szerint:

- 1 hosszú hang és ezt követően 1 rövid hang „Jobbra szándékozom haladni” (6.16 cikk 2. bek.)

- - 1 hosszú hang és ezt követően 2 rövid hang „Balra szándékozom haladni” (6.16 cikk 2. bek.)

F. KORLÁTOZOTT LÁTÁSI VISZONYOK KÖZÖTT ADOTT JELZÉSEK

a) Radarral közlekedő hajók

(i) völgymenetben haladó hajók, a kishajók kivételével háromtónusú hangjelzés a szükséges gyakorisággal ismételve [6.32 cikk 4. a) pont]

(ii) hegymenetben haladó magányos hajók 1 hosszú hang [6.32 cikk 5. a) pont]

(iii) hegymenetben haladó kötelékek és mellévett alakzatok 2 hosszú hang [6.32 cikk 5. a) pont]

b) Radar nélkül közlekedő hajók

(i) minden magányosan haladó hajó 1 hosszú hang legfeljebb 1 perces időközökkel ismételve (6.33 cikk 2. bek.)

(ii) kötelékek és mellévett alakzatok 2 hosszú hang legfeljebb 1 perces időközökkel ismételve (6.33 cikk 2. bek.)

c) Veszteglő hajók

1 harangkongatás legfeljebb 1 perces időközökkel ismételve „A hajóút bal oldala felől vesztegelek” [6.31 cikk 1. a) pont]

2 harangkongatás legfeljebb 1 perces időközökkel ismételve „A hajóút jobb oldala felől vesztegelek” [6.31 cikk 1. b) pont]

3 harangkongatás legfeljebb 1 perces időközökkel ismételve „Meghatározatlan helyzetben veszteglek” [6.31 cikk 1. c) pont]

G. VESZTEGLŐHELY ELHAGYÁSÁT JELZŐ HANGJELZÉSEK

- 1 rövid hang Ha a hajó jobbra tart (6.14 cikk)

- - 2 rövid hang Ha a hajó balra tart (6.14 cikk)

I-7. melléklet

HAJÓZÁST SZABÁLYOZÓ JELZÉSEK A VÍZI ÚTON

1. Az alábbi I. részben foglalt alapjelzések a II. részben foglalt kiegészítő jelzésekkel kiegészíthetők vagy pontosíthatók.

2. A táblákat külső éleik mentén keskeny fehér szegéllyel lehet ellátni.

I. rész - ALAPJELZÉSEK

A. - Tiltó jelzések

A.1 - Áthaladni tilos (általános jelzés) (lásd a 6.08, 6.16, 6.22, 6.22-bis, 6.25, 6.26, 6.27 és 6.28-bis cikket)

táblák, vagy vörös fények, vagy vörös lobogók

Két tábla, két fény vagy két lobogó egymás felett elhelyezve tartós áthaladási tilalmat jelez.

A.2 - Mindenféle előzés tilos (lásd a 6.11 cikket)

A.3 - Csak a kötelékekre vonatkozó előzési tilalom (lásd a 6.11 cikket)

A.4 - Találkozás és előzés tilos (lásd a 6.08 cikket)

A.5 - Veszteglés tilos (horgonyon vagy parthoz kikötve) (lásd a 7.02 cikket)

A.5.1 - Tilos a veszteglés a méterben megadott szélességben (a jelzéstől számítva) (lásd a 7.02 cikket)

A.6 - Tilos horgonyozni, horgonyt, kötelet, láncot vonszolni (lásd a 6.18 és 7.03 cikket)

A.7 - Tilos a parthoz kikötni (lásd a 7.04 cikket)

A.8 - Megfordulni tilos (lásd a 6.13 cikket)

A.9 - Hullámzást kelteni tilos (lásd a 6.20 cikket)

A.10 - A jelzett területen kívül áthaladni tilos (hídnyílások alatt és duzzasztóműveken való áthaladásnál) (lásd a 6.24 cikket)

A.11 - Az áthaladás tilos, de az induláshoz készüljön fel (lásd a 6.26 és a 6.28-bis cikket)

A.12 - Géphajók közlekedése tilos

A.13 - Kedvtelési célú hajók közlekedésének általános tilalma

A.14 - Vízisízés tilos

A.15 - Vitorláshajók közlekedése tilos

A.16 - Géphajónak és vitorláshajónak nem minősülő hajók közlekedése tilos

A.17 - Vitorlás deszkával közlekedni tilos

A.18 - Kedvtelési célú hajók közlekedése tilos

A.19 - Hajók vízre bocsátása és partra húzása tilos

A.20 - Motoros vízi sporteszközzel közlekedni tilos

B. - Kötelező jelzések

B.1 A nyíllal jelölt irányban köteles haladni (lásd a 6.12 cikket)

B.2 a) A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles hajózni (lásd a 6.12 cikket)

b) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles hajózni (lásd a 6.12 cikket)

B.3 a) A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalán köteles haladni (lásd a 6.12 cikket)

b) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalán köteles haladni (lásd a 6.12 cikket)

B.4. a) A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles áthajózni (lásd a 6.12 cikket)

b) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles áthajózni (lásd a 6.12 cikket)

B.5 - A Szabályzatban megállapított esetben köteles megállni (lásd a 6.26 és 6.28 cikket)

B.6 - A km/h-ban megadott sebességet túllépni tilos

B.7 - Köteles hangjelet adni

B.8 - Fokozott elővigyázatosság (lásd a 6.08 cikket)

B.9 - A főágba kihajózni vagy azt keresztezni csak abban az esetben szabad, ha a főágban haladó hajókat nem kényszeríti sebességük vagy útirányuk megváltoztatására (lásd a 6.16 cikket)

a)

b)

B.10 - A főágban haladó hajóknak szükség esetén meg kell változtatniuk sebességüket vagy útirányukat, hogy utat engedjenek a kikötőből vagy a mellékágból kihajózó hajónak (lásd a 6.16 cikket)

B.11 a) Kötelező rádiótelefon-kapcsolatba lépni (lásd a 4.04 cikk 4. pontját)

b) Kötelező rádiótelefon-kapcsolatba lépni a jelzésen feltüntetett csatornán (lásd a 4.04 cikk 4. pontját)

C. - Korlátozási jelzések

C.1 - Korlátozott vízmélység (méterben)

C.2 - Korlátozott vízszínt feletti szabad magasság (méterben)

C.3 - Korlátozott átjáró- vagy hajóútszélesség (méterben)

Megjegyzés: A C.1, C.2 és C.3 jelzéseken számok is feltüntethetők. Azok méterben megadják a vízmélységet, a vízszínt feletti szabad magasságot és az átjáró, illetve a hajóút szélességét.

C.4 - Hajózási korlátozások, tudakozódjék

C.5 - A hajóút eltávolodik a jobb (bal) parttól; a jelzésen feltüntetett szám mutatja méterben azt a jelzéstől mért távolságot, amelyet a hajóknak tartaniuk kell

D. - Ajánlott jelzések

D.1 - Ajánlott átjáró

a) mindkét irányban

(lásd a 6.25, 6.26 és 6.27 cikket)

b) csak a megadott irányban (az ellenkező irányban az áthaladás tilos)

(lásd a 6.25, 6.26 és 6.27 cikket)

D.2 - Ajánlatos a jelzett területen maradni (hídnyílások alatt és duzzasztóműveken való áthaladásnál)

(lásd a 6.24 cikket)

D.3 - Ajánlatos a nyíllal jelzett irányban haladni vagy az állandó fénytől a villogó fény felé

E. - Figyelmeztető jelzések

E.1 - Az áthaladás engedélyezése (általános jelzés) (lásd a 6.08, 6.16, 6.26, 6.27 és 6.28-bis cikket) vagy tábla

vagy zöld fények

vagy zöld lobogók

E.2 - Légvezeték átfeszítés

E.3 - Duzzasztómű

E.4 a) Nem szabadon közlekedő komp

b) Szabadon közlekedő komp

E.5 - Vesztegelni szabad (horgonyon vagy parthoz kikötve)

(lásd a 7.02 és 7.05 cikket)

E.5.1 - Vesztegelni szabad a vízterületnek azon a részén, amelynek a jelzéstől mért szélességét méterben a tábla feltünteti

(lásd a 7.05 cikket)

E.5.2 - Vesztegelni szabad a vízterületnek azon a részén, amelynek a jelzéstől a méterben feltüntetett két távolság között található

(lásd a 7.05 cikket)

E.5.3 - Az egymás mellé állítható hajók legnagyobb száma

(lásd a 7.05 cikket)

E.5.4 - A személyzet nélküli hajók - kivéve a 3.14, illetve 3.32 cikkben előírt kék fényeket vagy kék kúpokat viselő hajókat - számára kijelölt veszteglőhely

E.5.5 - A 3.14 cikk 1. bekezdésében, illetve a 3.32 cikk 1. bekezdésében előírt egy kék fényt vagy egy kék kúpot viselő személyzet nélküli hajók számára kijelölt veszteglőhely

E.5.6 - A 3.14 cikk 2. bekezdésében, illetve a 3.32 cikk 2. bekezdésében előírt két kék fényt vagy két kék kúpot viselő személyzet nélküli hajók számára kijelölt veszteglőhely

E.5.7 - A 3.14 cikk 3. bekezdésében, illetve a 3.32 cikk 3. bekezdésében előírt három kék fényt vagy három kék kúpot viselő személyzet nélküli hajók számára kijelölt veszteglőhely

E.5.8 - A személyzettel rendelkező hajók - kivéve a 3.14, illetve 3.32 cikkben előírt kék fényeket vagy kék kúpokat viselő hajókat - számára kijelölt veszteglőhely

E.5.9 - A 3.14 cikk 1. bekezdésében, illetve a 3.32 cikk 1. bekezdésében előírt egy kék fényt vagy egy kék kúpot viselő személyzettel rendelkező hajók számára kijelölt veszteglőhely

E.5.10 - A 3.14 cikk 2. bekezdésében, illetve a 3.32 cikk 2. bekezdésében előírt két kék fényt vagy két kék kúpot viselő személyzettel rendelkező hajók számára kijelölt veszteglőhely

E.5.11 A 3.14 cikk 3. bekezdésében, illetve a 3.32 cikk 3. bekezdésében előírt három kék fényt vagy három kék kúpot viselő személyzettel rendelkező hajók számára kijelölt veszteglőhely

E.5.12 - A személyzet nélküli és a személyzettel rendelkező hajók - kivéve a 3.14, illetve 3.32 cikkben előírt kék fényeket vagy kék kúpokat viselő hajókat - számára kijelölt veszteglőhely

E.5.13 - A 3.14 cikk 1. bekezdésében, illetve a 3.32 cikk 1. bekezdésében előírt egy kék fényt vagy egy kék kúpot viselő személyzettel rendelkező és személyzet nélküli hajók számára kijelölt veszteglőhely

E.5.14 - A 3.14 cikk 2. bekezdésében, illetve a 3.32 cikk 2. bekezdésében előírt két kék fényt vagy két kék kúpot viselő személyzettel rendelkező és személyzet nélküli hajók számára kijelölt veszteglőhely

E.5.15 - A 3.14 cikk 3. bekezdésében, illetve a 3.32 cikk 3. bekezdésében előírt három kék fényt vagy három kék kúpot viselő személyzettel rendelkező és személyzet nélküli hajók számára kijelölt veszteglőhely

E.6 - Horgonyzás (lásd a 7.03 cikket), illetve horgony, kötél vagy lánc vonszolása (lásd a 6.18 cikket) megengedett

E.7 - Parthoz való kikötés megengedett

(lásd a 7.04 cikket)

E.7.1 - Járművek be- és kirakodására kijelölt rakpartszakasz (a legnagyobb megengedett várakozási időre vonatkozó információt a jelzés alatt elhelyezett tájékoztató táblán lehet feltüntetni)

E.8 - Fordítóhely

(lásd a 6.13 és 7.02 cikket)

E.9 - Az elért út azon vízi út mellékágának tekintendő, amelyen a hajó halad

(lásd a 6.16 cikket)

a)

b)

E.10 - Az út, amelyen a hajó halad, az elért vízi út mellékágának tekintendő,

(lásd a 6.16 cikket)

a)

b)

E.11 - A tilalom vagy az egyirányú közlekedés feloldása, illetve a korlátozás vége

E.12 - Figyelemfelhívó jelzések: egy vagy két fehér fény

a) állandó fény (fények): elöl akadály - megállni kötelező, ha a Szabályzat úgy rendelkezik

b) villogó fény (fények): az áthaladás engedélyezett

E.13 - Ivóvíz-vételező hely

E.14 - Távbeszélő-állomás

E.15 - Géphajók közlekedése engedélyezett

E.16 - Kedvtelési célú hajók közlekedése engedélyezett

E.17 - Vízisízés engedélyezett

E.18 - Vitorláshajók közlekedése engedélyezett

E.19 - Géphajónak és vitorláshajónak nem minősülő hajók közlekedése engedélyezett

E.20 - Vitorlás deszkák közlekedése engedélyezett

E.21 - Kedvtelési célú hajók nagy sebességű közlekedése engedélyezett

E.22 - Hajók vízre bocsátása és partra húzása engedélyezett

E.23 - A hajózási viszonyokra vonatkozó információ a jelzésen feltüntetett csatornán kapható

E.24 - Motoros vízi sporteszközök közlekedése engedélyezett

II. RÉSZ - KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEK

Az alapjelzések (lásd az I. részt) a következő jelzésekkel egészíthetők ki:

1. Távolságot jelző tábla, amelytől kezdve érvényes az alapjelzéssel közölt előírás vagy körülmény

Megjegyzés: Ezek a táblák az alapjelzés felett helyezkednek el.

Példák:

Megállás 1000 m-re

Szabadon közlekedő komp 1500 m-re

2. Kiegészítő fényjelzés

Fehér világító nyíl, amelynek más fényekkel együtt van jelentése

a) Például: zöld fénnyel az öbölbe való behajózás a nyíl irányában megengedett

b) Például: vörös fénnyel az öbölbe való behajózás a nyíl irányában tilos

3. Annak a szakasznak az irányát jelző nyilak, amelyre az alapjelzés vonatkozik

Megjegyzés: A nyilaknak nem kell feltétlenül fehér színűeknek lenni, és azok az alapjelzés mellett vagy alatt helyezkedhetnek el.

Példák:

A veszteglés engedélyezett

A veszteglés tilos

(1000 m távolságon belül)

4. Magyarázatot vagy kiegészítő tájékoztatást közlő táblák

Példák:

Megállás vámvizsgálatra

Hosszú hang adása kötelező

I-8. melléklet

A HAJÓÚT KITŰZÉSE

A. A hajóút széleit jelző, a vízi úton elhelyezett jelek

A.1 A hajóút jobb oldala

Nappal: lehetőleg henger alakú vörös bóják, illetve vörös úszók és karók.

Ha a bóják nem henger alakúak, a henger alakú csúcsjelzés kötelező.

Éjszaka: vörös villanó fény.

Az A.1 jelek a hajóút szélének jelzésére, továbbá irányának jelölésére szolgálnak; elhatárolják a hajóút jobb oldalát és a vízi út jobb part felé eső veszélyes helyeit.

A.2 A hajóút bal oldala

Nappal: lehetőleg kúp alakú zöld bóják, illetve zöld úszók és karók

Ha a bóják nem kúp alakúak, a kúp alakú csúcsjelzés kötelező.

Éjszaka: zöld villanó fény.

Az A.2 jelek a hajóút szélének jelzésére, továbbá irányának jelölésére szolgálnak; elhatárolják a hajóút bal oldalát és a vízi út bal part felé eső veszélyes helyeit.

A.3 A hajóút szétágazása

Nappal: lehetőleg gömb alakú vízszintesen vörös és zöld csíkozású bóják, illetve függőlegesen vörös és zöld csíkozású úszók és karók.

A vízszintesen vörös és zöld csíkozású gömb alakú csúcsjelzés az úszóknál és karóknál kötelező, ha azok alakja nem gömb alakú.

Éjszaka: fehér villanó fény

Az A.3 jelek a hajóút szétágazásának vagy összefolyásának jelzésére szolgálnak, továbbá határolják a hajóúton belül az egyes hajózási akadályokat. Úgy a hegymenetben, mint a völgymenetben közlekedő hajók a jelek mellett bármelyik oldalukkal elhaladhatnak.

A.4 (tárgytalan)

A.5 A hajóút jobb oldalát a veszteglőhelytől elhatároló jobb oldali világító bója (7.05 cikk)

A.6 A hajóút bal oldalát a veszteglőhelytől elhatároló bal oldali világító bója (7.05 cikk)

B. A hajóút helyzetét jelző, parton elhelyezett jelek

A hajóút parthoz viszonyított helyzetét jelző jelek

B.1 A jobb parton

Nappal: négyzet alakú (vízszintesen és függőlegesen elhelyezett élekkel), alul és felül fehér szegélyű vörös táblák.

Éjszaka: vörös villanó fény (parti irányfény).

A B.1 jel (jobb oldali parti irányfény) a hajóút parthoz viszonyított megközelítő irányának jelzésére szolgál és a hajóúton elhelyezett jelekkel együtt határolja a hajóútat ott, ahol az a jobb parthoz közelít, továbbá iránytartási jelként is szolgál.

B.2 A bal parton

Nappal: négyzet alakú (vízszintesen és függőlegesen átlósan elhelyezett élekkel), táblák, amelyek felső fele zöld, alsó fele fehér.

Éjszaka: zöld villanó fény (parti irányfény).

A B.2 jel (bal oldali parti irányfény) a hajóút parthoz viszonyított megközelítő irányának jelzésére szolgál és a hajóúton elhelyezett jelekkel együtt határolja a hajóutat ott, ahol az a bal parthoz közelít, továbbá iránytartási jelként is szolgál.

Példa:

Az átmenet jelei

Amennyiben a fenti jelzést javítani kívánatos, külön jelek segítségével jelezni lehet a hajóútnak az egyik part felől a másik part felé tartó irányát (átmenetét).

B.3 A jobb parton

Nappal: négyzet alakú sárga táblák (vízszintesen és függőlegesen elhelyezett élekkel), középen függőleges fekete sávval.

Éjszaka: sárga fények (megengedhetők korlátozott íven látható fények is) kettős felvillanással.

A B.3 jel (jobb oldali átmeneti jel) a hajóút egyik parttól a másik part felé való átmenete kezdetének és végének jelzésére szolgál.

B.4 A bal parton

Nappal: négyzet alakú sárga táblák (vízszintesen és függőlegesen átlósan elhelyezett élekkel) középen függőleges fekete sávval.

Éjszaka: sárga fények (megengedhetők korlátozott íven látható fények is) kettős felvillanással.

A B.4 jel (bal oldali átmeneti jel) a hajóút egyik parttól a másik part felé való átmenete kezdetének és végének jelzésére szolgál.

Példa:

Az átmenet jelzése feltakaró jelekkel

Ha a vízi út hosszabb átmenetét kell kijelölni, feltakaró jeleket vagyis két egymás mögött elhelyezett egyforma B.3, illetve B.4 jelet is lehet használni, amikor az első jelet alacsonyabban kell elhelyezni, mint a hátsó jelet; az átmenet tengelyét a jeleket összekötő vonal jelzi.

B.5 Jobb oldali vonalas feltakaró jelek

Nappal: két B.3 sárga tábla (első és hátsó).

Éjszaka: sárga fények. Az első fény villanó, a hátsó állandó.

B.6 Bal oldali vonalas feltakaró jelek

Nappal: két B.4 sárga tábla (első és hátsó).

Éjszaka: sárga fények. Az első fény villanó, a hátsó állandó.

C. Veszélyes helyeket és hajózási akadályokat határoló jelek

Parton elhelyezett jelek

C.1 Veszélyes pontokat határoló jobb parti jel

Nappal: csúcsával lefelé álló, vörös sávval keretezett háromszögletű fehér tábla.

A veszélyes pontokat határoló jobb parti jel kisegítő jelként szolgál a mederbe benyúló különféle műtárgyak (védőgát, szorítógát) jelzésére, továbbá felhasználható a magas vízállásnál elöntött parti sarkantyúk határolására is.

C.2 Veszélyes pontokat határoló bal parti jel

Nappal: csúcsával felfelé álló, zöld sávval keretezett háromszögletű fehér tábla

A veszélyes pontokat határoló bal parti jel kisegítő jelként szolgál a mederbe benyúló különféle műtárgyak (védőgát, szorítógát) jelzésére, továbbá felhasználható a magas vízállásnál elöntött parti sarkantyúk határolására is.

C.3 Középső parti jel - ha az áthaladás mindkét oldalról lehetséges (parti irányfény)

Nappal: két, egymással csúcsával szembefordított háromszögletű fehér tábla, amelyek közül a felsőt vörös, az alsót zöld sáv keretezi.

Éjszaka: fehér villanó fény.

A C.3 jelet a szigetek csúcsain olyan ponton kell kihelyezni, ahol a sziget a medret két ágra osztja, továbbá a csatornák torkolatának és a hajózható mellékfolyók partján.

D. A radarhajózás kiegészítő jelei

D.1 Hídlábakat jelölő jelek

1. Ezekre a célokra a radarreflektoros A.1 és A.2 jelek használhatók (a hídlábtól a folyásirányhoz viszonyítva felül és alul elhelyezve).

2. A hídlábakon elhelyezett radarreflektoros konzolok.

D.2 Villamos távvezetékek átfeszítésének jelölése

1. A villamos vezeték átfeszítésén szükség esetén elhelyezett radarreflektorok (a villamos távvezeték átfeszítése a radarernyőn pontsorként jelenik meg).

2. A mindkét part mellett szükség esetén párosával kihelyezett sárga bójákra szerelt radarreflektorok (a kettős bóják a radarernyőn a villamos távvezetéket jelölő pontként jelennek meg).

II. RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN LEVŐ BELVIZEKRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

A. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.01 cikk - Fogalom-meghatározások

E rész alkalmazásában:

a) csuklós tolt kötelék - olyan, az I. rész 1.01 cikkének m) pontjában meghatározott tolt kötelék, amelyben a kötelékben lévő hajókat vezérelt csuklós csatolóberendezés kapcsolja össze;

b) hajóút közelében - a vízi út hajóúton kívül elhelyezkedő és ahhoz közvetlenül csatlakozó vízterülete;

c) hajó vagy kötelék fajtája - a hajó, illetve kötelék építési, alkalmazási és egyéb (pl. méret, összetétel) jellemzője;

d) hajóhíd - a parthoz és a mederhez rögzített úszó létesítményekből összeállított nyitható ideiglenes híd;

e) hajó-meder távolság - a hajótest legalacsonyabb és a meder legmagasabb pontja közötti távolság;

f) hajósoknak szóló hirdetmény - a hajózási hatóság által a Szabályzat I. rész 1.22 cikk alapján kiadott rendelkezés (biztonsági intézkedés) közzétételére, közlésére szolgáló közlemény;

g) hajósoknak szóló tájékoztató - a hajózási hatóság által a Szabályzat I. része 1.06 cikkének betarthatósága és a hajózásban érdekeltek tájékoztatására kiadott közlemény;

h) hegymenet - a folyó forrásának irányába való haladás;

i) kísérő kisgéphajó - oktatás, edzés, verseny és vízi rendezvény ideje alatt a vitorlás és evezős csónak(ok), illetve vitorlás kishajók) kísérését, szükség esetén mentést szolgáló vízi jármű;

j) kisgéphajó - csónaknak nem minősülő gépi hajtású kishajó;

k) korlátozott látási viszonyok - 1000 m-nél kisebb látótávolság;

l) köteles komp - nem szabadon közlekedő kötélpályás komp, amely lehet

la) alacsonyvezetésű köteles komp - a vízfelszín felett kis magasságban átvezetett kötelű komp,

lb) mélyvezetésű köteles komp - a vízfelszín alatt a mederfenéken átvezetett kötelű komp,

lc) magasvezetésű köteles komp - a vízfelszín felett legalább a külön jogszabályban előírt magasságban átvezetett kötelű komp.

m) közforgalmú úszó létesítmény - gazdasági célú, a meghirdetett feltételekkel bárki által igénybe vehető úszó létesítmény,

n) mentőmotoros - a hajózási hatóság által rendeltetésszerű mentésre alkalmasnak nyilvánított, a II-11. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő kisgéphajó;

o) őrszolgálat - úszó létesítményen vagy parti őrhelyen tartott - az úszó létesítmény biztonságának megőrzésére szolgáló - állandó figyelőszolgálat;

p) folyamfelügyelete hajó - a hajózási hatóság és a vízi rendészet rendőri szervének hajója;

q) ügyeleti szolgálat - úszó létesítményen vagy olyan helyen tartott készenléti szolgálat, ahonnan szükség esetén azonnali intézkedés foganatosítható;

r) vitorlás kishajó - csónaknak nem minősülő vitorlával haladó kishajó;

s) vitorlás vízi sporteszköz - a legalább 3 m2 névleges vitorlafelületű vízi sporteszköz;

t) vízi légi jármű - (a továbbiakban: légi jármű) vízen fel- és leszállás rendeltetésszerű végrehajtására alkalmas - más jogszabályban meghatározott - légi jármű;

u) vízi repülőtér - légi jármű fel- és leszállására, illetve vízen való mozgására, álló helyzetben való kiszolgálására, veszteglésére kijelölt és biztosított, az üzemeltető rendelkezésére bocsátott vízterület;

v) völgymenet - a folyó torkolata irányába haladás.

1.02 cikk - A vízi jármű vezetője és az úszómű felügyeletéért felelős személy

1. Csónakot, nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt és gépi, illetve vitorlahajtás nélküli kishajót, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 2. és 3. bekezdésben foglalt kivétellel - az vezethet, aki

a) a 14. - gépi hajtású vízi jármű esetén 17. - életévét betöltötte

b) úszni tud,

c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik,

d) ismeri a Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait.

2. Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt 16. életévét - gépi hajtású vízi jármű esetén 17. életévét - betöltött, valamint az 1. Bekezdés b)-d) pontjában foglaltaknak megfelelő vezetőt kell kijelölni.

3. Sportegyesület 14. életévét be nem töltött, úszni tudó és a Szabályzat rendelkezéseit ismerő sportolója csónakot, illetve gépi hajtás nélküli vízi sporteszközt a sportegyesület edzőjének irányítása és felügyelete, továbbá mentőeszköz használatával és mentőmotoros vagy kísérő kisgéphajó biztosítása mellett vezethet.

Az edző felügyelete akkor tekinthető teljesítettnek, ha

- minden sportolóra folyamatos rálátása van,

- a segítségnyújtáshoz, illetve beavatkozáshoz 2 percnél több idő nem szükséges.

4. A nyilvántartásba vételre kötelezett úszómű felügyeletéről az üzemben tartó köteles gondoskodni. A Szabályzat I. része 1.02 cikkének 5. bekezdése szerinti felügyeletet ellátó személynek a hajózási hatóság eltérő rendelkezésének hiányában legalább matróz képesítéssel kell rendelkeznie.

5. A kötelék vagy mellévett alakzat I. rész 1.02 cikk 2. d) pontja szerint meghatározott vezetőjének nevét az általa vezetett hajó hajónaplójába be kell jegyezni.

6. Az I. rész 1.08 cikkének értelmében és feltételeinek teljesítése mellett, legfeljebb 14 órás útnál

- az egymás mellé csatolva egy sorban vontatott hajókon hajónként, a merev csatolásban vontatott hajókon három hajónként egy fő, de

- vontatott kötelék vontatott hajóin legalább két fő hajós képesítéssel rendelkező személynek kell szolgálatot teljesítenie.

7. Az I. rész 1.09 cikkének 1. bekezdésében meghatározott életkort a magyar lobogójú úszó létesítményen külön jogszabály szerint kell alkalmazni.

8. Az I. rész 1.09 cikkének 2. bekezdésében meghatározott optikai berendezés alkalmazásához a hajózási hatóság jóváhagyása szükséges.

1.03 cikk - Az úszó létesítmények vezetésére való alkalmasság

1. Úszó létesítményt - az I. rész 1.02 cikkének 6. bekezdése alapján - olyan személy vezethet és a vezetés olyan személynek engedhető át, aki

a) nem áll a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt, szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol, illetve más hasonlóan ható szer (pl. kábítószer, gyógyszer, ezek kombinációja),

b) nem fáradt olyan mértékben, hogy az a hajózás biztonságát befolyásolná,

c) az illetékes hatóság által az úszó létesítményre előírt üzemmód szerinti pihenőidőt igénybe vette,

d) nem mutatja látható jeleit a fáradtságának.

A munkával és pihenéssel töltött idő dokumentálása idegen lobogó alatt közlekedő hajón a Magyar Köztársaság területére érkezést megelőző 24 órás időszaktól kezdve kötelező.

2. Ha a biztonságos üzemeltetés csak több személy közös munkájával lehetséges, az 1. pontban foglaltakat mindazokra alkalmazni kell, akik az úszó létesítmény vezetésében és működtetésében egyidejűleg részt vesznek.

3. A veszteglő úszó létesítményen őrszolgálatot ellátó személyre az 1-2. bekezdés előírásait alkalmazni kell.

4. A vízi jármű kölcsönzésére vonatkozóan be kell tartani a II-10. mellékletben (Kedvtelési célú vízi jármű bérbeadására vonatkozó biztonsági szabályok) foglalt előírásokat.

1.04 cikk - A vízi út használata

1. Úszó létesítményt az időjárási, a forgalmi és a hajóútviszonyoknak, valamint a hajózás biztonságát befolyásoló egyéb körülményeknek megfelelően kell vezetni.

2. A mederfenék úszó létesítménnyel történő érintése - a kikötés, a mentési munkálatok során szükségessé váló kárelhárító tevékenység, valamint a vízi út fenntartásával, szabályozásával kapcsolatos munkák, továbbá az ilyen jellegű tevékenységre engedéllyel rendelkezők kivételével - tilos.

Az úszó létesítmény merülését

- a vízi út fenntartója vagy az illetékes hatóság tájékoztatása (pl. hajósoknak szóló tájékoztató, hirdetmény, rádió- vagy elektronikus közlemény, vízállás és/vagy gázlójelző tábla) alapján,

- a menetsebesség, az úszó létesítmény kialakítása, műveletképessége, a szállított áru fajtája és a gázló hajózási viszonyainak figyelembevételével,

- kellő hajó-meder távolság tartásával

kell megállapítani.

A hajózás biztonsága érdekében a hajózási hatóság átmeneti rendelkezésben egyes vízterületeken legkisebb kötelező hajó-meder távolságot állapíthat meg.

1.05 cikk - Legnagyobb terhelés - megengedett utaslétszám

1. Kis fajlagos tömegű, terjedelmes áru szállításakor az I. rész 1.07 cikkének 2. bekezdésében foglaltak teljesítésétől - a stabilitásra vonatkozó rendelkezés megtartásával - el lehet tekinteni, ha

a) a továbbító géphajó és az ilyen árut szállító hajó közötti beszédkapcsolat - az illetékes hatóságok előírásainak megfelelő rádióberendezéssel - fenntartható, és

b) a terjedelmes rakományt szállító hajó eleje és hátsó része között az átjárás biztosított.

2. A rakományt úgy kell elhelyezni, hogy a fenékvíz ellenőrizhető, a mentőszivattyú-csővezeték nyílása megközelíthető legyen. A hajón a kikötéshez és horgonyzáshoz szükséges helyet szabadon kell hagyni.

3. A hajó vezetője köteles gondoskodni a hajó egyenletes terheléséről. Ha ettől eltérés szükséges, akkor azt csak akkor engedélyezheti, ha meggyőződött arról, hogy az egyenlőtlen terhelés a hajózás biztonságát nem fenyegeti.

4. A hajó megengedett legnagyobb befogadóképességének kihasználása szempontjából két tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthető. Ez a rendelkezés - ha a Szabályzat eltérően nem rendelkezik - legfeljebb a megengedett legnagyobb utaslétszám 25%-ára alkalmazható. A 10 vagy 10-nél több fő befogadóképességgel rendelkező hajóknál a befogadóképesség ilyen értelmű növelésének lehetőségét a hajózási hatóság a hajó okmányába tett bejegyzéssel engedélyezi.

5. Kishajóra a 4. pontban foglaltak akkor alkalmazhatók, ha minden utasnak van ülőhelye.

6. Az I. rész 1.07 cikkének 4. bekezdésében előírt ellenőrzés tényét a hajónaplóba be kell jegyezni.

7. A 4. pont alkalmazása esetén a növelt befogadóképességnek megfelelő számú és nagyságú mentőmellényt kell biztosítani.

1.06 cikk - Okmányok

Az I. rész 1.10 cikkében foglalt okmányokon túlmenően a honvédelmi célú hajó kivételével

a) gőzkazánnal felszerelt hajót - kazánhasználati engedéllyel,

b) légtartállyal felszerelt hajót - légtartály nyomáspróba-bizonylattal (ha a levegőrendszer üzemi nyomása a 0,1 MPa-t meghaladja),

c) géptérrel rendelkező hajót - kivéve kishajót - környezetvédelmi naplóval kell ellátni, amelyeket - az üzemeltetés során - a hajón tartani, továbbá vezetni kell.

1.07 cikk - Veszélyt jelentő akadály

Az I. rész 1.12 cikkének 3-4. bekezdésében, valamint 1.13 cikkének 2-3. bekezdésében, 1.14 cikkében, 1.15 cikkének 3. bekezdésében és 1.17 cikkének 1. bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettség teljesíthető a - hajózási hatóság által hajósoknak szóló hirdetményben meghirdetett - hajózási információs és segélykérést fogadó rádióállomáson keresztül is.

1.08 cikk - Fennakadt vagy elsüllyedt úszó létesítmény

1. Az I. rész 1.17 cikkének 2. bekezdésében a „nyilvánvalóan nincs szükség” kifejezés a hajók tájékoztatására vonatkozóan azt jelenti, hogy az előírt jelzéseket nem kell kihelyezni, ha

- a fennakadt vagy elsüllyedt hajó közvetlen közelében - a hajóút és az között - hajózásra alkalmas hajó tartózkodik (vesztegel vagy gépen áll), és

- a korlátozásról - a hajók közti forgalmazásra kijelölt 10. rádiócsatornán - folyamatosan tájékoztatja a közeledő hajót vagy köteléket.

2. A fennakadt vagy elsüllyedt úszó létesítmény leszabadításának megkezdését a hajózási hatóság a bejelentést követően megtilthatja és arra időpontot, határidőt és módszert határozhat meg.

1.09 cikk - Különleges rendelkezések

1. Az illetékes hatóság az I. rész 1.19 cikkének 2. bekezdésében foglaltakon túlmenően megtilthatja a hajó elindulását, ha

a) a hajó hajózásra alkalmatlan, vagy

b) a hajó vezetője ellen a vízi közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény alapos gyanúja miatt eljárás indult, vagy

c) a hajó balesetet okozott és vezetője bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.

2. Az I. rész 9.05 cikkének 1. bekezdése szerinti környezetvédelmi (olaj-) napló vezetésére kötelezett hajó vezetője köteles

- az olajjal szennyezett vizekkel kapcsolatos eseményeket,

- az olajszennyeződések körülményeit,

- a szennyvíz és a hulladék üzemszerű és rendkívüli eltávolítását

a környezetvédelmi (olaj-) naplóban rögzíteni és az I. rész 9.05 cikkének 2. bekezdésében említett leadást az átvevővel igazoltatni.

3. Az I. rész 1.26 cikkének megfelelően a hajó és az úszóanyagok kötelékének vezetője és személyzete köteles megtartani

- a kikötő, illetve menedékhely igénybevételét szabályozó kikötőrend,

- a hajózási hatóság által kibocsátott közlekedési rend,

- a hajózási létesítmények üzemeltetési rendjének,

- az ADN Szabályzat

rendelkezéseit.

1.10 cikk - Különleges szállítás

1. A szokványostól eltérő (eredetileg más célra szolgáló elemekből kialakított) úszó létesítmény a vízi közlekedésben önállóan akkor vehet részt, ha az hajózásra alkalmas és közlekedését a hajózási hatóság engedélyezi.

2. Az I. rész 1.21 cikkének alkalmazásában az üzemképes úszómű helyváltoztatása akkor minősül különleges szállításnak, ha a továbbított úszómű, illetve úszóművek

a) együttes vízkiszorítása meghaladja a továbbító géphajó vízkiszorításának kétszeresét, vagy

b) együttes méretei meghaladják a jogszabályban vagy átmeneti rendelkezésben a vízterületre meghatározott kötelékméreteket, vagy

c) együttes mérete (hossza és vagy szélessége) a hajóokmány szerint az úszóművet, illetve úszóműveket továbbító hajóval továbbítható kötelékméretet túllépi,

d) nem szerepelnek a magyar hajólajstromban,

e) szállítása külföldi vízi utat is érint.

3. Utasokat vagy utasokat is szállító hajóval vontatni, vontatmányban haladni, tolni és mellévett alakzatban közlekedni - ha ez nem szerepel a hajóokmányban - csak a hajózási hatóság engedélyével szabad.

4. Az I. rész 1.21 cikkének 4. bekezdése szerinti vezetőnek a hajózási hatóság által megállapított képesítéssel kell rendelkeznie.

1.11 cikk - Átmeneti rendelkezések

1. Az I. rész 1.22 cikke szerinti átmeneti rendelkezés azonnali végrehajtását a hajózási hatóság a hajózás, a vízi út vagy a vízi közlekedésben résztvevők biztonsága érdekében, közvetlen veszélyhelyzet fennállása hiányában is elrendelheti (hajósoknak szóló hirdetmény).

2. Vízen végzett, a hajózást nem zavaró tevékenység meghirdetésétől a hajózási hatóság határozatában vagy szakhatósági állásfoglalásában eltekinthet.

3. Hajózást érintő kísérlethez az illetékes hajózási hatóság eltérést engedélyezhet a Szabályzat rendelkezéseitől, amennyiben ezzel a személyek és a hajózás biztonságát, a forgalom folyamatosságát, a víz minőségét és a környezetet nem veszélyeztetik.

4. A vízi út korlátozott jellemzői következtében szükséges időszakra az átmeneti közlekedési rendet, továbbá az egyes vízterületek közlekedési rendjének a Szabályzatban nem érintett részletes helyi szabályait hajósoknak szóló hirdetményben a hajózási hatóság állapítja meg.

1.12 cikk - Sport- és egyéb vízi rendezvény

1. Vízi rendezvény a rendezvény helye szerint illetékes vízi rendészeti rendőrkapitányság, a vízi rendészeti szervek illetékességi területén kívül eső folyókon, tavakon és egyéb szabad vizeken a rendezvény helye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányság engedélyével tartható.

2. A Duna főágában tartandó, továbbá a hajózás korlátozását igénylő rendezvény tartásához a hajózási hatóság engedélye is szükséges.

3. Vízi úton a rendezvény - a hajózási hatóság eltérő rendelkezése hiányában - hajósoknak szóló hirdetménnyel vagy tájékoztatóval való meghirdetése nélkül nem tartható meg.

1.13 cikk - Veszélyes anyag szállítása

1. A hajózási hatóság által kijelölt veszteglő helyeken kívül a veszélyes árut szállító veszteglő hajó által tartandó távolság nem lehet kisebb, mint

- 100 m a lakott területektől, műtárgyaktól vagy tárolótartályoktól, ha a hajó egy kék kúpot, illetve egy kék fényt köteles viselni,

- 100 m a műtárgyaktól vagy tárolótartályoktól, valamint 300 m a lakott területektől, ha a hajó két kék kúpot, illetve két kék fényt köteles viselni,

- 500 m a lakott területektől, műtárgyaktól vagy tárolótartályoktól, ha a hajó három kék kúpot, illetve három kék fényt köteles viselni.

A zsilipek vagy hidak előtti áthajózásra való várakozás alatt a veszélyes árut szállító veszteglő hajó az előzőektől eltérhet, de legalább 100 m távolságot kell tartania.

2. Veszélyes anyag (erre engedéllyel rendelkező kikötőhelyen kívüli) átrakása a hajózási hatóság által megállapított feltételek (engedély) szerint végezhető.

3. Veszélyes anyag be- és kirakásánál, valamint azt követően - ahol a megelőző rakomány tulajdonságai következtében gáz jelenlétét kell feltételezni addig, amíg a rakománytereket nem gáztalanították - a hajón el kell helyezni az I. rész 3.43 cikkében, továbbá 3.47 cikkének 1-2. bekezdésében meghatározott jelzést.

4. A gyúlékony folyadék be- és kirakása kezdetétől annak befejezéséig az úszó létesítmény és a parti földelő között jól vezető fémes kapcsolatot kell létesíteni. Gumitömlő csak fémspirállal ellátva használható.

5. A robbanóanyagot és az ilyen anyagokkal töltött tárgyakat, sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázt, gyúlékony folyadékot, gyúlékony gáz fejlesztésére képes anyagot és szerves peroxidot szállító, rakodó vagy ilyen rakomány kirakása után még nem gáztalanított hajón tilos:

a) szikraképződést okozó vagy elektromossággal statikusan feltöltődő eszköz, ruházat használata,

b) szikraképződéssel járó munka végzése,

c) raktár- és légzőnyílás fölé lámpa helyezése,

d) menetben és zártrendszerű rakodás alatt a tágulási akna fedelének szellőzés céljából történő felnyitása,

e) dohányzás, nyílt láng használata (kivéve a személyzet zárt lakhelyét).

6. Veszélyes anyag be- és kirakásának megkezdése előtt a tűzoltó berendezések és eszközök használhatóságát ellenőrizni kell.

7. Tűzveszélyes rakomány szállításakor (pl. kender, szalma) a hajó füstcsöveit szikrafogóval kell ellátni és a hajón jól látható helyen az I. rész 3.44 cikkében meghatározott (dohányzást tiltó) táblát kell elhelyezni.

8. Az I. rész 8.02 cikkének 1. bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség a kijelölt kikötőhelyei között átkelést végző kompra nem vonatkozik.

9. A három kék kúpot, illetve a három kék fényt viselő, menetben lévő hajó - amennyiben lehetséges - legalább 50 m távolságot köteles tartani bármely más hajótól.

1.14 cikk - Hajózási szabályok

1. Az I. rész 1.11 cikkében foglaltakat a nagyhajót továbbító kishajókra is alkalmazni kell.

2. Az I. rész 1.11 cikkében foglaltakat, belföldön a gép nélküli hajókra nem kell alkalmazni.

3. Az I. rész 1.11 cikke szerint a hajón tartandó Szabályzat, továbbá a vízi út adott szakaszán hatályos helyi szabályzat és az 1.22 cikk szerinti átmeneti rendelkezések esetében hajón tartásnak minősül a bármely időpontban történő elektronikus elérhetőség (pl. internet, hajlékony lemez, CD-ROM).

2. Fejezet

AZ ÚSZÓ LÉTESÍTMÉNY JELEI, LÁTHATÓ JELZÉSEK, HANGJELZÉSEK, RÁDIÓTELEFON, A VÍZI ÚT JELEI

2.01 cikk - Úszó létesítmények azonosító jelei

1. A nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszó létesítményen fel kell tüntetni a tulajdonos nevét, lakcímét, továbbá a nyilvántartásba vett úszóműnél a bizonyítványban meghatározott nyilvántartási számot. A nyilvántartási számok feltüntetésére az I. rész 2.01 cikkének 3. bekezdésében foglaltak az irányadók.

2. A légi jármű azonosító jeleit külön jogszabály határozza meg.

2.02 cikk - Kitűzőhajó, vámrendészeti hajó és veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi célú hajó jelzése

1. A kitűzőhajó elején egy háromszög alakú, középen zöld színű körrel ellátott vörös színű lobogót kell elhelyezni.

2. A vám- és pénzügyőrség hajóin az I. rész 3.45 cikkének megfelelő, de zölddel keretezett, fehér színű rombusz alakú jelzést kell alkalmazni és a hajó mindkét oldalán VÁM-ZOLL feliratot kell elhelyezni.

3. A veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi célú hajó folyamfelügyeleti hajók által alkalmazott minden oldalról látható kék villogó fényt viselhet.

2.03 cikk - Fény- és hangjelző berendezések

1. A vízi úton és a partél közelében a Szabályzatban nem említett fényt (fényforrást) tilos úgy elhelyezni és üzemeltetni, hogy az a Szabályzatban meghatározott fényjelzés észlelését zavarja, illetőleg a közlekedés biztonságát egyéb módon (pl. elvakítással) veszélyeztesse.

2. Ha a folyamfelügyeleti, illetve veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi célú hajó álló helyzetben is viseli a megkülönböztető kék villogó fényt, a hajók kötelesek az elhaladás során menetsebességüket csökkenteni és attól a lehető legnagyobb távolságot tartani.

2.04 cikk - Áthaladási elsőbbség

1. Az I. rész 3.45, illetve e rész 2.02 cikkében megállapított jelzéseket viselő

- folyamfelügyeleti, illetve veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi célú hajó a megkülönböztető fény és hangjelzés alkalmazásakor, illetve

- a kitűzőhajó a megkülönböztető lobogójelzés és egy figyelmeztető hangjelzés együttes alkalmazása esetén

áthaladási elsőbbséget élvez más úszó létesítményekkel szemben. A fény- és hangjelzés rádiótelefonon történő felszólítással helyettesíthető.

2. Az 1. bekezdésben említett esetben minden úszó létesítmény köteles szabad utat biztosítani a megkülönböztető jelzést viselő vízi jármű részére, illetve annak vezetőjének utasítására sebességét csökkenteni, szükség esetén megállni.

2.05 cikk - Rádiótelefon

1. A hajók - illetve hajó és part - közötti, továbbá a hajón, illetve köteléken belüli rádiókapcsolathoz a külön jogszabályban meghatározott csatornák használhatók.

2. Ha a hajók közötti rádiókapcsolat felvétele sikertelen, a Szabályzat szerinti hang- és fényjelzéseket kell alkalmazni.

3. Az I. rész 4.04 cikk 3-5. pontjaiban foglalt kötelezettségeket a Duna fő ágán kívül azokon a vízi utakon kell alkalmazni, amelyekre e rész rádióhasználati kötelezettséget ír elő. A géphajók a Dunán kívüli vízi utakon a második rádiótelefon-berendezés felszerelése hiányában is közlekedhetnek.

4. Ha az egyes vízi utakra e rész kötelező rádióhasználatot ír elő,

- az I. rész 4.04 cikk 3-4. pontjában meghatározott úszó létesítményeken kívül a kompot továbbító géphajót, a személyhajót, továbbá a munkát végző úszó munkagépet fel kell szerelni az I. rész 4.04 cikkének 1. bekezdése szerinti rádiótelefonnal, amelynek 16. csatornáján (156,8 MHz) - menetben vagy munkavégzés közben - folyamatos figyelőszolgálatot kell tartani (kivéve a kötelékben továbbított úszó munkagépet);

- más csatornára átkapcsolni csak a Szabályzat vagy a hajózási hatóság által előírt esetben, rövid időre, illetőleg a második rádiókészüléken szabad.

2.06 cikk - Komp- és révátkelés jelzése

1. A komp- és révátkelőhelyet az I-7. melléklet szerinti E.4.a. vagy E.4.b. táblákkal kell megjelölni.

2. Az 1. pont szerinti táblákat ki kell egészíteni a komp és a tábla közötti távolságot feltüntető kiegészítő jelzéssel.

2.07 cikk - Lobogók és lengők kishajón és csónakon

Kishajón és csónakon az I. rész 3.03 cikk 3. bekezdésétől eltérően a Szabályzatban előírt lobogók és lengők méretei arányosan, de legfeljebb 50%-kal csökkenthetők.

3. Fejezet

HAJÓZÁSI SZABÁLYOK

3.01 cikk - Hajózás korlátozott látási viszonyok között radarral

1. Az I. rész 6.32 cikke 1. bekezdésének alkalmazása tekintetében az minősül radarhajózásban jártasnak, aki radarhajós képesítéssel, illetve olyan képesítéssel rendelkezik, amelynek részeként eredményes hajóradar ismeretek vizsgát tett. Ha a hajót a hajóokmány szerint egyszemélyes radarhajózásra alakították ki, akkor a radarhajózásban jártas második személy esetében biztosítani kell, hogy haladéktalanul a kormányállásba hívható legyen.

2. Az I. rész 6.32 cikke 1. bekezdésének alkalmazása tekintetében a Duna fő ágán kívüli vízi úton a „dunai” szót figyelmen kívül kell hagyni.

3. Az I. rész 4.05 cikkének tekintetében azokon a vízi utakon, amelyekre a Szabályzat nem ír elő kötelező rádióhasználatot, korlátozott látási viszonyok között a hajó abban az esetben tekinthető radarral közlekedőnek, ha azon üzemképes rádiótelefon-készülék üzemel, amely alkalmas a „hajó-hajó” és a „hajózási közlemények”, valamint a „segélyhívó” (16.) rádiócsatornán adásra és vételre.

4. Az I. Rész 6.32 cikk 1. bekezdésében a második radarhajózásban jártas személyre vonatkozó előírást a kompra (e szabály alkalmazásában beleértve az átkelő járatban üzemeltetett hajót) nem kell alkalmazni.

3.02 cikk - A hajó vezetése elinduláskor

1. A hajó vezetője elindulás előtt köteles különös figyelmet fordítani a hajó melletti vízterületekre (látási holttér).

2. A gépi hajtású nagyhajónak az indulási művelet megkezdése előtt - eltérő rendelkezés hiányában - egy hosszú hangjelet kell adnia, kivéve, ha ez nyilvánvalóan szükségtelen (pl. a közelben nincs olyan úszó létesítmény vagy személy, amelyet az elindulás veszélyeztetne).

3.03 cikk - Csónak, vízi sporteszköz és kisgéphajó közlekedése

1. Csónakkal, vízi sporteszközzel és kishajóval a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a vízi közlekedés más résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.

2. A csónak vagy vízi sporteszköz más hajóval történő találkozásakor azoknak a kishajóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

3. Ha csónakok vagy vízi sporteszközök vagy kishajók egymás útvonalát keresztezik, a jobbról érkezőnek van elsőbbsége.

4. A gépi erővel vagy evezővel hajtott csónak és kishajó találkozáskor és keresztezéskor köteles a vitorlával haladó csónak, vízi sporteszköz és kishajó útjából kitérni.

5. A gépi erővel hajtott csónak és kishajó találkozáskor és keresztezéskor köteles kitérni az evezővel hajtott csónak, vízi sporteszköz és kishajó útjából és - feltéve, hogy a víz szélessége és mélysége ezt lehetővé teszi - legalább 30 m távolságot tartani attól.

6. Kisgéphajók és motoros vízi sporteszközök találkozásukkor jobbra kell tartaniuk és bal oldaluk felől kell egymást elkerülniük.

7. A vitorlás csónak és vízi sporteszköz a találkozási és keresztezési szabályok alkalmazásában vitorlás kishajónak minősül. Ezekre az I. rész 6.03-bis cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

8. Csónakkal (kivéve a hajó csónakját), valamint kishajóval (kivéve a hajó kisgéphajóját) és vízi sporteszközzel a menetben levő

a) nagyhajó útvonalát 500 m-en,

b) gyorsjáratú nagyhajó útvonalát 1000 m-en belül keresztezni, és

c) az ilyen hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról - feltéve, hogy a vízi út méretei ezt lehetővé teszik - 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos.

Ahol a vízi út méretei nem teszik lehetővé a 30 m távolság tartását, ott a nagyhajó elhaladásáig a part mellé - a lehető legközelebb - kell húzódni.

Azt a hajót, amely indulási szándékát hangjellel jelezte, menetben levő hajónak kell tekinteni.

9. Kikötött úszó létesítmény és a part közötti vízterületen, a kötelek, támdorongok, kikötői eszközök, a köteles komp kifeszített kötele alatt és közelében tartózkodni, illetve közlekedni tilos.

10. Vízben tartózkodó személyt - a mentés esetét kivéve -

a) vitorlás és evezős csónakkal, valamint vízi sporteszközzel legalább 10 m,

b) motorcsónakkal, motoros vízi sporteszközzel és kisgéphajóval legkevesebb 30 m

távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízi jármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízi jármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízi jármű közeledésére - szükség esetén - kiáltással is figyelmeztetni kell és a vízi jármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében.

11. Ha a 10. pontban előírt megközelítési szabály betartása a vízterület méretei miatt nem lehetséges, akkor a vízben tartózkodó körüli 30 m sugarú kör területén legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad elhaladni a vízben tartózkodó zavarása nélkül.

12. Vízi sporteszközzel éjszaka, továbbá korlátozott látási viszonyok között tilos közlekedni.

3.04 cikk - Találkozás gyorsjáratú hajóval

Gyorsjáratú hajóval az I. rész 6.01-bis cikkében meghatározott történő találkozás során a gyorsjáratú hajó elhaladásáig más hajó köteles megtartani eredeti (a gyorsjáratú hajó megjelenésekor tartott) irányát.

4. Fejezet

KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

4.01 cikk - Utas- és járműszállítás kompon

A komp vezetője nem tagadhatja meg a megkülönböztető jelzését használó mentő, tűzoltó és rendőrségi gépjármű - szükség esetén soron kívüli - átszállítását. Ilyen esetben más jármű vagy személy nem követelheti az ezekkel együttes átszállítást.

4.02 cikk - Hajóhíd

1. Hajóhídat a II-9. melléklet 2. ábráján közölt jel jelöli.

2. Hajóhíd megközelítésekor a rádióhasználatra kötelezett vízi járművek kötelesek a híd üzemi rádiócsatornáján jelezni érkezésüket és - ha arra az üzemeltetési rend lehetőséget ad - a nyitást kezdeményezni érkezés előtt legalább 1 órával.

3. A hajóhíd nyitását - rádióhasználatra nem kötelezett vízi jármű - a híd telefonszámán vagy a helyszínen két hosszú hangjel adásával vagy szóban kezdeményezheti.

4. A híd nyitására vonatkozó - jóváhagyott - szabályokat az üzemeltető hajósoknak szóló hirdetményben teszi közzé.

5. Hajóhidat 100 méternél kisebb távolságra csak annak nyitott állapotában és azok a vízi járművek közelíthetik meg, amelyek az áthajózást megkezdték, kivéve azokat a vízi járműveket, amelyek a 6. pont szerint a zárt híd kijelölt nyílásán kívánnak áthaladni vagy a híd kiszolgálását vagy ellenőrzését végzik.

6. A zárt híd alatti áthajózás lehetőségéről a 4. pontban foglalt hirdetményben kell tájékoztatást adni.

4.03 cikk - Áthaladás zsilipen

1. A zsilipelést, kikötést és az áthajózást a hajózási hatóság által jóváhagyott és az üzemeltető által közzétett zsilipelési szabályzat szerint kell végezni.

2. A hajó zsilipelés előtt, illetve után akkor tartózkodhat a zsilip területén, ha ez hajózásbiztonsági okból szükséges és/vagy erre a zsilipszemélyzet engedélyt adott.

3. Az I. rész 6.28 cikkének 10. bekezdésében a személyhajóra vonatkozó szabályok a kedvtelési célú kishajóra, csónakra és vízi sporteszközre is érvényesek.

4. A veszélyes anyagot szállító hajó vezetője zsilipelés előtt a zsilip személyzetét a rakomány jellegéről tájékoztatni köteles.

5. Ha a zsilip személyzete eltérően nem rendelkezik, az I. rész 6.28 cikkének 3. bekezdésében a kishajóra vonatkozó szabályok érvényesek a csónakra és a vízi sporteszközre is.

4.04 cikk - Riadóterv

1. Ha a gazdasági célú vízi jármű és úszó munkagép személyzeti létszáma meghaladja az 5 főt, akkor az üzemben tartó köteles a személyzet feladatait tűz, lékesedés és vízből mentés esetére riadótervben szabályozni.

2. A riadótervet

- a személyzettel ismertetni kell,

- az úszó létesítményen jól látható helyen ki kell függeszteni,

- a személyzet változásakor, de havonta legalább egyszer riadógyakorlatot kell tartani.

A hajónapló vezetésére kötelezett úszó létesítmény vezetője a riadótervben foglaltak gyakorlásának tényét köteles a hajónaplóba bejegyezni.

4.05 cikk - Csónak és kishajó biztonsági követelményei

1. Kishajó és csónak felszerelésére, biztonsági előírásaira vonatkozó rendelkezéseket a II-1. és II-2. melléklet tartalmazza. A kishajó és a csónak a vízi közlekedésben ezek megtartásával vehet részt.

2. A kishajó és csónak felszerelését a hajózási hatóság - a használati célnak megfelelően - az 1. pontban foglaltaktól eltérően is meghatározhatja. Ezt a nyilvántartásra kötelezett vízi jármű esetében a hajóokmányba bejegyzi, a nyilvántartásra nem kötelezett vízi jármű esetében hajósoknak szóló tájékoztatóban teszi közzé.

3. Ha a csónak használatakor a megengedett legkisebb biztonsági távolság - ideiglenesen - nem tartható meg, a csónakban tartózkodó személyek mentőmellényt viselni kötelesek.

4. A csónakból indulás előtt - és szükség esetén menetben is - el kell távolítani a stabilitását és úszóképességét befolyásoló mennyiségű vizet.

4.06 cikk - Kijelölt fürdőhelyen kívül vízi járműről történő fürdés szabályai

1. Fürdés céljából a vízi járművet csak a vezető engedélyével szabad elhagyni.

2. A vízi járművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell - mentésre készenlétben -, amíg az nincs teljes biztonságban.

4.07 cikk - A csónak és a vízi sporteszköz használata

1. A menetben levő csónakban tartózkodóknak - a csóváló evezést (védlizés), illetve csáklyázást végző személy kivételével - tilos állni.

2. A csónak vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozata, továbbá a Szabályzat rendelkezései alapján a mentőfelszerelés elhelyezéséről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni.

3. A vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó úszni nem tudó és kiskorú, valamint a vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni. A csónakban tartózkodók közül nyilatkozatot csak nagykorú személy tehet, kiskorú személy minden esetben köteles mentőmellényt viselni.

4. A sportegyesület edzője, illetve az ifjúsági társadalmi szervezet csapatvezetője felel a felügyelete alatt csónakot vagy vízi sporteszközt vezető és képesítéssel nem rendelkező kiskorú sportoló közlekedésben tanúsított magatartásáért, továbbá a Szabályzatban előírtak megtartásáért.

5. Csónak vagy vízi sporteszköz vezetését a Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával csak partközelben, hajóúton kívül, kikötőben az üzemeltető által kijelölt részen, motoros vízi sporteszköz vezetését a hajózási hatóság által engedélyezett zárt vízi sportpályán szabad oktatni és gyakorolni.

4.08 cikk - Vízi sportpálya

1. Vízi sportpályát folyóvízen az I-7. melléklet szerinti vonatkozó E jelű táblával, tavon pedig annak határait a II-5. melléklet szerinti sárga bójákkal kell megjelölni.

2. Motor nélküli légi jármű vízről vontatása vízi repülőtéren vagy a hajózási hatóság által arra kijelölt vízi sportpályán végezhető.

4.09 cikk - A vontatás és a vízi- és légi járművön tartózkodás szabályai

1. Kishajóval, motorcsónakkal, motoros vízi sporteszközzel kishajót, csónakot, vízi sporteszközt, vízisíelőt, személyt, légi járművet vontatni abban az esetben szabad, ha

a) a motor teljesítménye a vontatáshoz elegendő,

b) a vontatókötél a vízi és légi járművek műveletképességét nem gátolja,

c) a vontatókötél a vontatott vízi és légi járműről is könnyen kioldható.

2. A vízisít vagy más hasonló (úszó eszköznek nem minősülő) eszközt vontató vízi jármű közlekedésére - a Szabályzat vagy a hajózási hatóság eltérő átmeneti rendelkezése hiányában - a kisgéphajó közlekedésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

3. A vízen vontatott személy mentőmellényt köteles viselni.

4. Az I. rész 6.35 cikk 3. bekezdésében meghatározott kísérő csak a hajóvezető által kijelölt, 14. életévét betöltött személy lehet, aki köteles a vontatott személyt folyamatosan figyelni, a felmerülő veszélyekre figyelmeztetni és számára a hajóvezető utasításait továbbítani.

4.10 cikk - Közlekedés fürdésre kijelölt vízterületen, illetve búvármunkák térségében

1. Fürdésre kijelölt vízterületen vízi járművel közlekedni a 2. pontban foglaltak kivételével tilos.

2. Fürdésre kijelölt vízterületen vízi jármű akkor közlekedhet, ha a telephelye (engedélyezett kikötőhelye) erre a vízterületre esik vagy ha ezen a területen engedéllyel vízi munkát végez. Ilyen esetben a hajó a legkisebb biztonságos sebességgel, a legrövidebb idő alatt köteles a vízterületen áthaladni.

3. Ha a vízben búvár végez munkát, akkor azt egyéb jogszabályi előírások megtartása mellett egy minden oldalról látható „A” jelű kódlobogó (II-3. melléklet) kihelyezésével kell jelezni. A búvármunkák közelében - ellenkező értelmű hatósági rendelkezés hiányában - minden vízi jármű köteles sebességét a lehető legkisebbre csökkenteni és a jelzéstől legalább 50 méter távolságot tartani.

4.11 cikk - A légi járműre és vízi repülőtérre vonatkozó szabályok a vízen

1. Légi jármű gépi hajtású vízi járműként a vízi repülőtér területén közlekedhet.

2. Ha a motoros légi jármű - kényszerhelyzetben - a vízi repülőtéren kívüli vízterületen közlekedik, a kitérési szabályok alkalmazása szempontjából kisgéphajónak minősül.

3. A légi jármű a vízi repülőtéren kívül - a kényszerhelyzet kivételével - géphajó vontatmányában közlekedhet.

4.12 cikk - A személyszállítás szabályai

1. Utasok be- és kiszállítását (ide nem értve a hajóról történő engedélyezett fürdést) a hajó vezetője a hajózási hatóság által arra engedélyezett helyen végezheti.

2. A be- és kiszállás tilos, amíg arra a hajó vezetője vagy megbízottja engedélyt nem ad.

3. A hajó vezetője a hajózás biztonságát, az utasok nyugalmát vagy testi épségét veszélyeztető személyt az utazásból kizárhatja.

4. Veszélyes árut utasokkal együtt szállítani tilos.

4.13 cikk - A vízi sporteszköz használatára vonatkozó korlátozások

1. A Szabályzat és más jogszabály rendelkezésein túlmenően tilos a vízi sporteszköz közlekedése

a) ott, ahol ezt az I-7. mellékletben meghatározott A.17 és/vagy A.18 és/vagy a A.20 jelzés jelzi,

b) a kijelölt veszteglőhelyen, ha ott úszó létesítmény tartózkodik (kivéve az elindulást és kikötést legfeljebb 5 km/h sebességgel),

c) a fürdésre kijelölt vízterületen (kivéve a nem gépi meghajtású vízi sporteszköz elindulását és kikötését legfeljebb 5 km/h sebességgel),

d) személyhajó- és kompkikötő 100 m-es körzetében (ha a vízi út méretei ezt nem teszik lehetővé, akkor a lehető legnagyobb távolságot kell ezektől tartania úgy, hogy a személyhajó és komp kikötését vagy közlekedését nem zavarhatja).

2. Vízi sporteszköz az alábbi vízterületeken más úszó létesítmény zavarása nélkül, biztonságos sebességgel a legrövidebb idő alatt köteles áthaladni:

a) hajóútszűkületben,

b) hídnyílásban és zsilipben, továbbá azok bejárata előtti 200 m-es vízterületen,

c) kikötőben (kivéve a vízi sporteszközök kikötőit), továbbá azok bejárata előtti 200 m-es vízterületen,

d) vízi utak keresztezésében vagy találkozásánál.

3. A Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata:

a) ott, ahol ezt az I-7. mellékletben meghatározott A.17. jelű tábla jelzi,

b) hajóútszűkületben,

c) zsilipben, továbbá annak 200 m-es körzetében.

4.14 cikk - A vízi mentőszolgálat jelzése

A vízi mentőszolgálat mentőmotorosa megkülönböztető jelzésként köteles viselni:

a) egy 0,4x0,4 m méretű fehér lobogót, amelyben a középen elhelyezett vörös kereszt szárai 0,3-0,3 m hosszúak, illetőleg 0,1 m szélesek, továbbá

b) a riasztás ideje alatt - elsőbbségi jogának jelzésére - az I. rész 3.36 cikkében előírt jelzés helyett az I. rész 3.49 cikke szerinti villogó sárga fényt.

4.15 cikk - Vízi munkavégzés

Kikötőn kívüli rakodási tevékenység vízi munkavégzésnek minősül.

5. Fejezet

A VESZTEGLÉS SZABÁLYAI

5.01 cikk - Az úszó létesítmény felügyelete

1. A nyilvántartásba vételre kötelezett üzemképtelen vagy érvényes hajóokmánnyal nem rendelkező úszó létesítmény a hajóútban nem tartózkodhat, nem vesztegelhet, ott nem tárolható.

2. A hajóúton kívül az 1. pontban meghatározott úszó létesítményeken ügyeleti szolgálatot kell tartani, amelyet az úszó létesítményen kell teljesíteni, de azt ott összevontan is el lehet látni.

3. Gépi hajtású hajót felügyelet nélkül hagyni csak úgy szabad, hogy azt illetéktelen személy üzembe ne helyezhesse.

5.02 cikk - Veszteglés a hajóúton kívül

Azt a hajót, amely az arra kijelölt helyen van kikötve, illetőleg lekötve, hajóúton kívül veszteglőnek kell tekinteni.

5.03 cikk - Őr- és ügyeleti szolgálat

1. Az őrszolgálat alatt az úszó létesítményen legalább a - jogszabályban az A.1 üzemmódra meghatározott, ennek hiányában a hajóbizonyítványban meghatározott - minimális létszámú személyzetnek kell tartózkodni.

2. Az őrszolgálatot ellátó személynek

- a szolgálatot ébren és olyan helyen kell ellátni, ahonnan az úszó létesítmény megfigyelhető,

- veszély esetén értesítenie kell az úszó létesítmény vezetőjét.

3. A hajóúton kívül veszteglő

- utasokat szállító,

- robbanó- vagy radioaktív anyagot szállító

hajón, valamint ha a helyi körülmények ezt indokolják (pl. jégzajlás, árvíz, lékesedés, tűzveszély, erős szél) őrszolgálatot kell tartani.

4. Hajóúton kívül veszteglő géphajón és úszó munkagépen - a 3. bekezdésben meghatározott eseteken kívül - ügyeleti szolgálatot kell tartani.

5. A hajóúton kívül, egymás mellett veszteglő hajók őr- vagy ügyeleti szolgálata összevontan is ellátható.

6. Kikötőben és vízi járműről felügyelt - kikötőhöz tartozó - veszteglőhelyen, a hajó a kikötőőrség felügyelete alá helyezhető.

7. Ha a veszteglő hajón nem kell őr- vagy ügyeleti szolgálatot tartani, azt olyan személynek kell felügyelnie, aki képes az I. rész 7.01 cikkének 3. bekezdésében foglaltak megtartását ellenőrizni, a hiányosságokat, veszélyhelyzetet megszüntetni és a Szabályzatban előírt jelzéseket kihelyezni.

B. FOLYÓKRA ÉS CSATORNÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

6. Fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

6.01 cikk - Kivétel a fényjelzések alkalmazása alól

Az I. rész 3.23 cikkétől eltérően - a Duna fő ágának kivételével - a kikötőhelyen veszteglő kompnak az I. rész 3.16 cikke 1. bekezdésének a) pontjában meghatározott fényt kell viselnie.

6.02 cikk - Csónakra vonatkozó közlekedési szabályok

Csónakok találkozásakor a völgymenetben haladó csónak köteles a hegymenetben haladó számára a part közeli elhaladást biztosítani. Ha az egymás melletti biztonságos elhaladás csak az egyik csónak menetirányának változtatásával lehetséges, a hegymenetben haladó csónak köteles kitérni.

6.03 cikk - Köteles komp közlekedésének biztonsági szabályai

1. Ha géphajó köteles komp átkelőhelyéhez érkezik, rádiótelefonon (ha a rádióhasználat a vízi úton közlekedő kompra kötelező), ismételt hosszú hangjellel, egyéb hajó és tutaj pedig hangos kiáltással kellő időben köteles figyelmeztetni a komp személyzetét a hajóút felszabadítására (pl. alacsonyvezetésű kompkötél leeresztésére). E jelzésre

- a komp vezetőjének az alacsonyvezetésű kötelet azonnal le kell eresztenie, és

- ha a komp úton van, a hajó útjából haladéktalanul ki kell térnie.

2. Éjjel és korlátozott látási viszonyok között, illetve ha a komp a ki- és beszállítás idejénél hosszabb ideig vesztegel, tilos az alacsonyvezetésű köteles komp kötelét kifeszítve tartani.

3. Az alacsonyvezetésű köteles komp kötelének kifeszített állapotát, a komp hajóút felőli oldalán (az I. rész 3.49 cikkének megfelelő) erős villogó sárga fénnyel kell jelezni.

4. Az alacsonyvezetésű köteles komp kötelének leeresztett állapotát a kompon a közeledő hajókról jól látható

a) nappal 45 fokos szögben megdöntött rúdon (az I-7. melléklet E.1 jelének megfelelő) zöld zászló vagy tábla,

b) éjjel szokásos zöld fényű lámpa

kihelyezésével kell jelezni.

6.04 cikk - Ereszkedő hajózás

1. Az ereszkedő hajózás az I. rész 6.19 cikkétől eltérően a Szabályzatban meghatározott vízterületen megengedett.

2. Ereszkedni csak a vízfolyással párhuzamos helyzetben és legfeljebb két egymás mellé kötött hajóval szabad.

3. Az ereszkedést végző nagyhajón el kell helyezni:

a) nappal, a vízszínt felett legalább 6 m magasságban egy 0,6 m átmérőjű fekete, gömb alakú tárgyat és ez alatt - kb. 1 m-rel - egy fehér, 0,6x0,6 m méretű lobogót,

b) éjjel, a vízszint felett legalább 6 m magasságban egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. Ha az ereszkedő hajóhoz más hajó közeledik, annak a közelítő hajóhoz közelebb eső végén egy szokásos fehér fényt kell lengetni.

4. Vízi útnak minősített folyón és csatornán a faúsztatás tilos.

5. A tutajozás - azon folyók és csatornák kivételével, ahol ezt jogszabály tiltja - megengedett az alábbi feltételekkel:

a) a tutajon megfelelő méretű táblán fel kell tüntetni a tulajdonos vagy a feladó nevét, címét és azt úgy kell elhelyezni, hogy az mindkét partról olvasható legyen,

b) az ereszkedő tutajok között legalább 300 m távolságot kell tartani,

c) tutajon - különleges szállítási engedély hiányában - személyeket szállítani tilos.

6.05 cikk - Úszómű veszteglése

1. Az I. rész 7.01 cikkének 2. bekezdésében foglalt rendelkezések megtartásával a 7.02 cikkben megállapítottakon kívül

- azon a vízterületen, amelyre a hajózási hatóság közlekedési rendet állapított meg és azt a II-9. melléklet 1. ábrája szerinti jelzéssel jelöltek meg, vagy

- azon a veszteglőhelyen, amely esetében annak jelzése megjelöli azokat a hajófajtákat, amelyek a veszteglőhelyet használhatják

úszómű csak a hajózási hatóság engedélyével vesztegelhet.

2. A kikötői célokat nem szolgáló úszómű - a hajózási hatóság ellenkező értelmű rendelkezése hiányában - a Szabályzat egyéb rendelkezéseit nem érintve csónak és vízi sporteszköz kikötésére (az üzemeltető engedélyével) igénybe vehető.

3. Nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszómű közforgalmú célra a hajózási hatóság üzembiztonsági szemle alapján kiállított engedélyével használható. Az üzembiztonság feltételeit a II-1. melléklet tartalmazza. Az ilyen úszóművön az azt és tulajdonosát (megnevezés, telep vagy lakhely) azonosító adatokat letörölhetetlen módon fel kell tüntetni. Az engedély (jegyzőkönyv) azonosító adatait az úszóművön kell tartani. Engedély hiányában a HSZ 1-7. melléklet A.5 jelet kell elhelyezni az úszóművön (legalább 0,6 x 0,6 m méretben) a hajóút felől látható módon.

6.06 cikk - Hegy- és völgymenet csatornán

Csatornán a Szabályzat - vagy átmeneti rendelkezésben a hajózási hatóság - állapítja meg a hegy-, illetve a völgymenet irányát.

6.07 cikk - Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése

1. A veszélyes anyagot szállító hajók részére az I. rész 8.02 cikkének 1. bekezdésében előírt bejelentési kötelezettséget - azon a folyón vagy csatornán, ahol a rádióhasználat kötelező és a bejelentésre a hajózási hatóság (hajósoknak szóló hirdetményben) rádiócsatornát jelölt ki - az ellenőrzési pontokon történő áthaladásnál kell teljesíteni.

2. A bejelentési kötelezettséget elmulasztó hajó felszólítható a bejelentkezésre, amit teljesíteni köteles.

3. A bejelentés elmulasztása a hajózás biztonságának veszélyeztetésének minősül és a hajózási hatóság a hajó további útjának folytatását megtilthatja vagy feltételhez kötheti.

7. Fejezet

EGYES VÍZI UTAKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

7.1 Duna

7.11 cikk - Rádióhasználat és radarhajózás

1. A Duna fő ágán a rádióhasználat az I. rész 4.04 cikk 3-4. bekezdése és az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.

2. Az I. rész 6.32 cikke 1. bekezdésének alkalmazása szempontjából az minősül radarhajózásban jártasnak, aki radarhajós képesítéssel vagy nem magyar lobogójú hajó esetében ennek - a Duna Bizottság ajánlása szerint - megfelelő képesítéssel rendelkezik, illetve rendelkezik olyan képesítéssel, amelynek részeként eredményes hajóradar ismeretek vizsgát tett. Ha a hajót a hajóokmány szerint egyszemélyes radarhajózásra alakították ki, akkor a radarhajózásban jártas második személy esetében biztosítani kell, hogy haladéktalanul a kormányállásba hívható legyen.

3. A Duna fő ágán

- hajó korlátozott látási viszonyok között és

- kötelék völgymenetben éjszaka

radar alkalmazása nélkül nem közlekedhet.

7.12 cikk - A hajó vezetése elinduláskor

Az e rész 3.02 cikkének 2. bekezdésétől eltérően az 1652-1642 fkm közötti Duna-szakaszon elinduláskor csak szükséghelyzetben adható hangjelzés.

7.13 cikk - A tutaj közlekedése

A tutajközlekedés tilos.

7.14 cikk - Fényjelzés alkalmazása úszóművön

Az I. rész 3.25 cikkében meghatározott fényjelzést úszóművön nem kell alkalmazni, ha az a parttól legfeljebb 5 m-re nyúlik be.

7.15 cikk - Közlekedési rend

A Duna egyes forgalmas szakaszain - a kedvtelési célú hajó és csónak kivételével - a következő kiegészítő közlekedési szabályokat kell betartani:

1. A közlekedési rend hatálya alá tartozó területen, amelyet a II-9. mellékletben az 1. ábrával jelöltek, úszó létesítménnyel vesztegelni csak a hajózási hatóság által kijelölt, valamint az egyes kikötők kikötő-rendjében megállapított helyeken szabad.

2. A hajót a veszteglőhely területén a parthoz a lehető legközelebb kell lehorgonyozni, hogy a később érkezők számára is megfelelő hely álljon rendelkezésre úgy, hogy azok a hajóúton közlekedők biztonságát ne veszélyeztessék.

3. Üzemképtelen horgonyberendezéssel érkezett hajó a veszteglőhelyen (nyílt vízen) nem köthető le kivéve, ha ez géphajó folyamatos felügyelete mellett ideiglenesen (pl. kötelékátrendezés) történik.

4. A veszteglőhelyen lekötött személyzet nélküli tolt hajót orral hegymeneti irányba kell lehorgonyozni, kivéve ha a hajó egy kötelék része és a kötelékben géphajó is vesztegel, illetve a kötelékrendezés tartamát (géphajó jelenlétében vagy személyzetes gép nélküli hajó vezetőjének felügyelete mellett).

5. A veszteglőhelyen várakozó több vontatott sorból álló vontatott kötelék minden sorát soronként külön (is) biztonságosan le kell horgonyozni.

6. A veszteglőhelyen várakozó személyzet nélküli hajó őrzéséről a hajó üzemeltetője köteles gondoskodni. Az őrzés hiányáért a személyzet nélküli hajót lekötő hajó vezetője felel.

7. Az egyes vízterületekre meghatározottat meghaladó vízállásnál kettőnél több, egymás mellett soronként veszteglő hajó esetén azokat együttesen legalább egy parti kötéllel is ki kell kötni, vagy más azonos biztonságot nyújtó megoldást alkalmazni.

8. Veszteglés a téli időszakban

a) a hajó vezetője és üzemeltetője köteles figyelemmel kísérni az időjárásra, jégviszonyokra vonatkozó adatokat, jelentéseket és köteles gondoskodni arról, hogy a hajóra, úszóműre veszélyt jelentő jégzajlásnál - a jégtörő hajó kivételével - nyílt vízen ne maradjon hajó/úszómű;

b) a jégzajlás kezdetéig kikötőbe kell állítani azt az úszó létesítményt, amelyet a jégzajlás veszélyeztet, illetve a forgalom számára nélkülözhető, pl. csónakház, kikötőponton, javításra váró hajó;

c) az úszó létesítmények üzemben tartói - a kikötők üzemben tartóival egyetértésben - kötelesek a jégzajlás megindulásától a folyó teljes befagyásáig, illetőleg a megszűntéig a közlekedési rend hatálya alá tartozó vízterületen üzemképes géphajót biztosítani a saját gép nélküli úszó létesítményeik telelőbe állításához és a telelés közben szükségessé váló munkálatok, hajóműveletek elvégzéséhez, vagy annak elvégzésére más hajózási társasággal, vállalkozóval szerződést kötni;

d) a telelés megkezdésekor a telelő hajók vezetőinek azt haladéktalanul be kell jelenteni a területileg illetékes területi hajózási hatóságnak (megyei közlekedési felügyelet hajózási hivatala), illetve kikötő területén történő telelés esetén a kikötő üzemeltetőjének, majd a telelő úszó létesítmények vezetői közül a kikötő üzemeltetője (nem kikötő területén telelő úszó létesítmények esetében a hajózási hivatal vezetője) - az arra alkalmas képesítésű személyek közül - kijelöli a telelő parancsnokát, aki köteles „Telelési tervet” készíteni és azt a helyszínen (magánál) tartani;

e) annak az úszó létesítménynek az üzemben tartójával szemben, aki a jegesedés kezdete előtt nem gondoskodik létesítménye biztonságos elhelyezéséről és ezzel a vízi közlekedésben részt vevők vagy a hajózás vagy a hajóút biztonságát, szabadon tartását veszélyeztetik, az illetékes hatóság a jogszabályban biztosított szankciók kiszabását kezdeményezi. A szükségessé váló kényszerintézkedések során keletkezett költségeket a hajó tulajdonosa viselni köteles, annak kiegyenlítéséig az úszó létesítmény bizonyítványa/hajólevele ideiglenesen bevonható.

9. Az úszóműves kikötőhely, veszteglőhely térségében az áthaladó hajó és kötelék ezektől a lehető legnagyobb távolságra és olyan sebességgel haladhat - a Szabályzat erre vonatkozó rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett -, amellyel a veszteglő hajót és az úszóművet nem veszélyezteti.

7.16 cikk - Komárom térségének közlekedési rendje

1. A Duna komáromi 1770-1758 fkm közötti szakaszának vízterületén (az országhatár vonaláig) az e rész 7.15 cikkében megállapított kiegészítő szabályokat kell alkalmazni.

2. Ha a vízállás meghaladja a hajózási nagyvízszintet, akkor az e rész 7.15 cikkének 7. bekezdése szerint kell eljárni.

3. A Duna 1769-1766 fkm közötti területén tolt kötelékkel vagy hajókkal leforgatást végezni tilos. A beléptetett kötelék rendezését a kijelölt veszteglőhelyeken kell elvégezni.

4. Az 1768,9-1764,45 fkm közötti vízterületen csak határátlépés céljából és a hajózási hatóság által (hajósoknak szóló hirdetményben) megállapított ideig szabad vesztegelni.

5. A határvizsgálatra várakozó veszteglő hajó, kötelék nem akadályozhatja a szakaszon áthaladó és a határvizsgálat előtt a parthoz közelítő vagy az után a parttól eltávolodó hajó, kötelék szabad közlekedését.

6. A robbanóanyagot szállító hajó határ- és vámvizsgálata a számukra kijelölt veszteglőhelyen történik.

7.17 cikk - Budapest térségének közlekedési rendje

1. A Duna Budapest területére eső - 1660-1629 fkm közti - szakaszán az e rész 7.15 cikkében megállapított kiegészítő szabályokat kell alkalmazni.

2. Ha a vízállás meghaladja a hajózási nagyvízszintet, akkor az e rész 7.15 cikkének 7. bekezdése szerint kell eljárni.

3. A jegesedés miatt kialakult szükséghelyzetben a Hárosi-Duna-ágba, valamint az Újpesti öbölbe nem magyar lobogó alatt közlekedő hajó is behajózhat, amelyet a hajók biztonságba helyezése után haladéktalanul be kell jelentenie a vízi rendészet rendőri szervének.

4. A budapesti szakaszon található medencés kikötők bejárati csatornáinak teljes hosszában, valamint a Hárosi-, Ráckevei- és Óbudai-Duna-ág bejárataiban és a főmedertől számított 200 m hosszú szakaszon a főmeder felé haladó hajót/köteléket áthaladási elsőbbség illeti meg a főmeder felől érkező hajóval/kötelékkel szemben.

7.18 cikk - Mohács térségének közlekedési rendje

1. A Duna Mohács térségéhez tartozó - 1466-1443,9 fkm közti - szakaszán az e rész 7.15 cikkében megállapított kiegészítő szabályokat kell alkalmazni.

2. Ha a vízállás meghaladja a hajózási nagyvízszintet, akkor az e rész 7.15 cikkének 7. bekezdése szerint kell eljárni.

3. Az 1446,8-1445,0 fkm közötti vízterületen lévő veszteglőhelyeken csak határátlépés céljából és legfeljebb 4 óra hosszan szabad vesztegelni, azonban a határvizsgálat befejezése után azt haladéktalanul el kell hagyni.

4. A 3. bekezdésben megállapított 4 órás veszteglési idő az érkezési jelentés leadásakor kezdődik és legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 4 órával hosszabbítható meg a hajózási hatóság engedélyével.

5. A határvizsgálatra várakozó veszteglő hajó, kötelék nem akadályozhatja a szakaszon áthaladó és a határvizsgálat előtt a parthoz közelítő vagy az után a parttól eltávolodó hajó, kötelék szabad közlekedését.

6. Ha a határátlépésre kijelölt veszteglőhelyen ideiglenesen nincs hely további hajó, illetve kötelék fogadására, akkor a hajózási hatóság vagy a vízi rendészet megállásra szólítják fel a völgymenetben érkező hajókat a veszteglőhely kijelölésével.

7. A 6. bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében minden völgymenő nagyhajó, illetve kötelék köteles az 1466. és az 1460. fkm-nél történő áthaladáskor a 16. rádiócsatornán helyzetét és úti célját közölni.

8. Az ideiglenesen megállított hajó/kötelék továbbhaladására a hajózási hatóság vagy a vízi rendészet rendőri szerve ad engedélyt a 16. rádiócsatornán.

9. A robbanóanyagot szállító hajó határ- és vámvizsgálata a számára kijelölt veszteglőhelyen történik.

7.19 cikk - Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése

A veszélyes anyagot szállító hajók részére az I. rész 8.02 cikkének 1. bekezdésében és e rész 6.07 cikkében előírt bejelentési kötelezettséget az I. rész 4.04 cikk 6. pontjának megfelelően a Dunán

- az ország területére lépéskor;

- a kikötőből, veszteglőhelyről történő elinduláskor és oda érkezéskor; továbbá az alábbi ellenőrző pontokon történő áthaladásnál kell teljesíteni:

= 1790. fkm

= 1736. fkm

= 1708. fkm

= 1687. fkm

= 1657. fkm

= 1620. fkm

= 1596. fkm

= 1565. fkm

= 1485. fkm

= 1460. fkm.

7.2 Mosoni-Duna-ág

7.21 cikk - Rádióhasználat

A Duna-ág 2,5 és 0. fkm közötti szakaszán a rádióhasználat az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.

7.3 Szentendrei-Duna-ág

7.31 cikk - Rádióhasználat

A Duna-ágban a rádióhasználat az e rész 2.05 cikk 4. bekezdése szerint kötelező.

7.32 cikk - Vízi sporteszközök használata

A Duna-ágban a vízisízés - a vízisízést tiltó jelekkel jelzett szakasz kivételével - szabad.

7.33 cikk - Közlekedés és veszteglés a jegesedés időszakában az 1,5-0,5 fkm között

1. A Duna-ágban az 1,5-0,5 fkm között, bal part mellett kijelölt veszteglőhely jegesedés okozta szükséghelyzetben igénybe vehető a veszélyes anyagot szállító hajók ideiglenes veszteglésére.

2. A jegesedés miatt kialakult szükséghelyzetben a Duna-ág 0-1,5 fkm-e között olyan, nem magyar lobogó alatt közlekedő hajó is behajózhat, amelynek számára ezt nemzetközi szerződés egyébként nem teszi lehetővé.

3. Az 1. és 2. bekezdés szerinti behajózás megkezdése előtt a hajózási hatóságot és a vízi rendészet rendőri szervét értesíteni kell.

7.34 cikk - Közlekedési korlátozás magas vízállásnál

A Szentendrei-Duna-ág vízterületén

a) A budapesti vízmércén mért 600 cm vagy azt meghaladó vízállás esetén a hajók - a kikötés, veszteglőhely megközelítése, találkozás lebonyolítása kivételével - kötelesek mederközépen haladni és sebességüket oly mértékben csökkenteni, hogy a partot károsító hullámzást és szívóhatást ne keltsenek (kíméletes hajózás).

b) A budapesti vízmércén mért 640 cm-t elérő vagy meghaladó vízállás esetén a hajózás tilos.

c) A b) pontban foglalt hajózási tilalom alól mentesülnek az árvízvédekezésben és a mentésben részt vevő és a hatósági hajók.

7.4 Ráckevei-Duna-ág

7.41 cikk - Rádióhasználat

A Duna-ágban a rádióhasználat az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.

7.42 cikk - Vízi járművek közlekedése

A vízi jármű vezetője a Szabályzatban foglaltakon túlmenően köteles megtartani a védett vízterületeken való közlekedés külön jogszabályban foglalt szabályait is.

7.5 Sió

7.51 cikk - Rádióhasználat

A Sión a rádióhasználat az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.

7.52 cikk - A hajózás általános feltételei

1. A csatorna Szekszárd (25,4 fkm) feletti időszakosan hajózható szakaszára nagyhajóval behajózni csak vízeresztés időszakában szabad.

2. A hajózási lehetőséget biztosító balatoni vízeresztések várható kezdetéről és időtartamáról a várható vízállásokról (Siófok, Simontornya, Szekszárd), valamint az igénybejelentés határidejéről a tervezett vízeresztés előtt legalább 15 nappal hajósoknak szóló hirdetményben ad tájékoztatást a vízi út kezelője (tervezett hajózási program).

3. A csatornán nagyhajóval történő hajózásra az igényt írásban kell bejelenteni a csatorna kezelőjénél a vízeresztés megkezdése előtt (vagy a már tervezett és kihirdetett hajózási program indulása előtt) legalább három munkanappal.

4. A hajózási program lebonyolításához szükséges időn túli vízeresztés esetén a hajók a csatorna használatára az igényüket a helyszínen jelenthetik be. Az áthajózásra az engedélyt (a különleges szállításnak minősülő eseteket kivéve) a kezelő a helyszínen adja ki.

5. A Sión történő biztonságos hajózás és a megfelelő tájékoztatás érdekében, minden olyan úszó létesítmény, illetve kötelék (kivéve kedvtelési célú kishajót és csónakot) vezetője részére, amely az e rész 2.5 cikkének 1. bekezdése szerinti rádiótelefonnal nem rendelkezik, biztosítani kell a telefon használatának lehetőségét. A telefon hívószámát a hajózási igény bejelentésekor, de legkésőbb az indulás előtt be kell jelenteni a vízi út kezelőjének.

6. Az 1-5. bekezdésben foglalt feltételek betartásával az ereszkedő hajózás megengedett.

7.53 cikk - A hajózás feltételei az egyes szakaszokon

1. A 0-25,4 fkm között

a) a szakaszon a vízi járművek előzetes bejelentés nélkül közlekedhetnek, de nem zavarhatják a Sióra - az e rész 7.52 cikkének 2. bekezdésében meghatározott - esetenként megállapított és meghirdetett „Hajózási Programot”;

b) a torkolati zsilip feletti szakaszon az úszó létesítmény a hajózási nagyvízszint feletti vízállás esetén a kijelölt veszteglő helyen köteles vesztegelni. A veszteglő úszó létesítmény a horgonyt csak úgy helyezheti el, hogy azzal a közlekedést ne zavarja.

2. A 25,4-120,8 fkm között

a) a szakaszon a hajó és úszómű az I. rész 1.06 cikkében foglaltak szerint közlekedhetnek és vesztegelhetnek, előzetes igénybejelentés alapján, a hajózási programba történő besorolás szerint;

b) a 119,0-120,8 fkm közötti szakaszon völgymenetben haladó, saját meghajtó berendezéssel nem rendelkező (ereszkedő) hajó, amelynek hajótesten mért hossza a 40 métert meghaladja, csak parti kötél igénybevételével eresztve közlekedhet;

c) vesztegelni - baleset vagy műszaki hiba kivételével - csak az I-7. melléklet szerint megjelölt oldalon és szakaszon szabad. Az úszó létesítmények egymás mellett nem vesztegelhetnek. A veszteglő úszó létesítmény a horgonyát csak úgy helyezheti el, hogy azzal a közlekedést nem zavarhatja;

d) baleset vagy műszaki hiba miatt szükségessé váló veszteglésről és várható időtartamáról a hajó (kötelék) vezetője köteles haladéktalanul értesíteni a csatorna kezelőjét. Köteles továbbá kellő távolságban figyelmeztetni a közeledő hajókat, hogy azok a szükséges intézkedést megtehessék.

7.54 cikk - Úszómű veszteglése

Az e rész 6.05 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően a Sión úszómű a hajózási hatóság által kiadott engedély szerint vesztegelhet.

7.6 Dráva

7.61 cikk - Rádióhasználat

A Dráva 155-68 fkm közötti szakaszán a rádióhasználat az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.

7.62 cikk - Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése

A veszélyes anyagot szállító hajók részére az I. rész 8.02 cikkének 1. bekezdésében és e rész 6.07 cikkében előírt bejelentési kötelezettséget, a 4.04 cikk 6. bekezdésének megfelelően legalább

- az ország területére érkezéskor (az első határátlépéskor),

- Barcs és Drávaszabolcs vízterületére érkezés előtt,

- a kikötőből történő elinduláskor és oda való megérkezés előtt kell teljesíteni.

7.63 cikk - Fényjelzés alkalmazása úszóművön

Az I. rész 3.25 cikkében meghatározott fényjelzést úszóművön nem kell alkalmazni, ha az a parttól legfeljebb 5 m-re nyúlik be.

7.7 Tisza

7.71 cikk - Rádióhasználat

1. A 630-160 fkm közötti szakaszon a rádióhasználat az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.

2. Az 1. bekezdésben foglalt kötelezettség a hajóhídra is kiterjed.

7.72 cikk - Vízi sporteszközök használata

A Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata, kivéve:

- a mellékágakat,

- a kijelölt pályák területét,

- az 585-545, az 540-520, a 440-405, és a 230-190 fkm közötti szakaszt.

7.73 cikk - Közlekedés a Tisza-tó területén

A Szabályzat és külön jogszabály rendelkezéseit nem érintve a vízi jármű a Tisza-tónak a Tisza eredeti medrén kívüli területén

- a tó partjától mért 200 méternél kisebb távolságban, valamint

- a csatornákban

legfeljebb 10 km/h sebességgel közlekedhet, kivéve a kijelölt sportpályák vagy repülőterek vízterületét.

7.74 cikk - Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése

A veszélyes anyagot szállító hajók részére az I. rész 8.02 cikkének 1. bekezdésében és e rész 6.07 cikkében előírt bejelentési kötelezettséget, az I. rész 4.04 cikk 6. bekezdésének megfelelően legalább

- az ország területére érkezéskor,

- a hajózsilipek megközelítésekor azoktól 10 km távolságban,

- Záhony, Tokaj, Tiszaújváros, Szolnok, Csongrád és Szeged vízterületére érkezés előtt,

- a kikötőből történő elinduláskor és oda való megérkezés előtt 500 m távolságra

kell teljesíteni.

7.75 cikk - Fényjelzés alkalmazása úszóművön

Az I. rész 3.25 cikkében meghatározott fényjelzést úszóművön nem kell alkalmazni, ha az a parttól (a mindenkori partéltől) legfeljebb 5 m-re nyúlik be.

7.8 Bodrog

7.81 cikk - Rádióhasználat

A Bodrogon a rádióhasználat az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.

7.82 cikk - Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése

A veszélyes anyagot szállító hajók részére az I. rész 8.02 cikkének 1. bekezdésében és e rész 6.07 cikkében előírt bejelentési kötelezettséget, az I. rész 4.04 cikke 6. bekezdésének megfelelően legalább

- az ország területére érkezéskor,

- Sárospatak és Tokaj vízterületére érkezés előtt,

- a kikötőből történő elinduláskor és oda való megérkezés előtt kell teljesíteni.

7.83 cikk - Vízi sporteszközök használata

A Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata kivéve:

- a mellékágakat,

- a hajózási hatóság által engedélyezett pályák területét, és

- a 3-20. fkm közötti szakaszt.

7.84 cikk - Úszómű veszteglése

Az e rész 6.05 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően úszómű a hajózási hatóság által kiadott engedély szerint vesztegelhet.

7.9 Keleti-főcsatorna

7.91 cikk - A hegy- és völgymeneti irány

A csatornában a Szabályzat alkalmazása szempontjából völgymeneti iránynak a Tiszalöktől Balmazújváros irányában történő haladás minősül.

7.92 cikk - Vízi járművek közlekedése és úszómű veszteglése

1. A csatornában a vízi jármű legfeljebb a parthoz viszonyított 10 km/h sebességgel közlekedhet.

2. Az e rész 6.05 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően a csatornában az úszómű a hajózási hatóság által kiadott engedély szerint vesztegelhet.

7.10 Kettős- és Hármas-Körös

7.10.1 cikk - Rádióhasználat

A Kettős- és Hármas-Körös 115. és 0. folyamkilométere közötti szakaszán a rádióhasználat az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.

7.10.2 cikk - Vízi sporteszközök használata

A Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata kivéve:

- a kijelölt pályák területét, és

- a 60-48 és 13-7 fkm közötti szakaszt.

7.10.3 cikk - Úszómű veszteglése

A Szabályzat e része 6.05 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően úszómű a hajózási hatóság által kiadott engedély szerint vesztegelhet.

C. TAVAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

8. Fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

8.01 cikk - A vízi jármű jelzései

1. Tavon halászattal foglalkozó hajón az I. részben említett jelzéseken kívül

- nappal: két, csúcsával érintkező, minden oldalról látható fekete kúpot,

- éjszaka: egymás felett, egymástól 1 m távolságban, egy-egy szokásos, felül zöld, alul fehér fényt

kell elhelyezni.

2. Tavon a menetrend szerinti forgalomban közlekedő személyhajó és komp, ha a kikötő térségében más hajótól közlekedése elősegítését kéri

- nappal: minden oldalról látható zöld lobogót,

- éjszaka: az I. rész 3.08 cikke 1. bekezdésének a), illetve 3.16 cikke 1. bekezdésének b) pontja szerinti fény fölött, legalább 1 m távolságban - minden irányból látható zöld fényt

alkalmazhat.

3. A vízi jármű által jelzőeszközként használt lobogó, tábla, gömb, kúp és kettőskúp legkisebb megengedett mérete:

a) a lobogó, valamint a tábla hossza és szélessége 0,6-0,6 m,

b) a gömb átmérője 0,6 m,

c) a kúp magassága 0,6 m, alapátmérője 0,6 m,

d) a kettőskúp magassága 0,8 m, alapátmérője 0,5 m.

Kishajónál az a)-c) pontban foglalt méretek 0,4 m-re csökkenthetők, kivéve a személyhajót.

8.02 cikk - Kivétel a fényjelzések alkalmazása alól

1. Az I. rész 3.25 cikkében meghatározott fényjelzést úszóművön nem kell alkalmazni, ha az a parttól legfeljebb 10 m-re nyúlik be vagy kijelölt fürdőhely, illetve kikötő területén vesztegel, továbbá ha a hajózási hatóság erre - kérelemre - engedélyt ad.

2. Az I. rész 3.23 cikkétől eltérően a kikötőhelyén veszteglő kompnak az ott előírt fényt nem kell viselnie, kivéve akkor, ha ezt a hajózási hatóság az üzemeltetési engedélyben előírja.

8.03 cikk - A hajóút jelei

A tavak nagyhajók közlekedésére kijelölt vízterületét kardinális kitűzési rendszerben a II-5. melléklet szerinti jelekkel jelölik meg. Az ettől eltérő jelek, jelzések alkalmazását a hajózási hatóság engedélyezheti.

8.04 cikk - A kikötő és átkelés jelölése

1. A tavi kikötőket és átkeléseket a II-6. melléklet szerinti jelekkel jelölik meg.

2. A kikötő fényjelzései - eltérő rendelkezés hiányában - csak jégmentes időszakban üzemelnek.

8.05 cikk - Találkozás, útvonalak keresztezése és előzés

1. Az I. rész 6.04 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően, ha két géphajó találkozásakor az összeütközés veszélye áll fenn, mindkét hajónak jobbra kell tartania úgy, hogy az elhaladás a bal oldaluk felől történjen.

2. Az I. rész 6.04 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően, ha géphajó és vitorlás hajó találkozásakor az összeütközés veszélye áll fenn, a következő szabályok szerint kötelesek kitérni:

a) a kikötő vízterületén, illetve a bejáratban vagy annak 200 m-es körzetében az 1. pont szerint kell eljárni,

b) más vízterületen a géphajó köteles kitérni.

Nagyhajó és kishajó találkozásakor az I. rész 6.02 cikkének előírásai szerint kell eljárni.

3. Azonos fajtájú kishajók találkozásakor - a vitorlás kishajók kivételével - az 1. bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

4. Ha különböző fajtájú kishajók találkoznak, illetve egymást keresztező útvonalon haladnak, az I. rész 6.03-bis cikkének 3. bekezdését - annak utolsó mondata kivételével - kell alkalmazni.

5. Ha vitorlás kishajók találkoznak, illetve egymást keresztező útvonalon haladnak, az I. rész 6.03-bis cikkének 4. bekezdését - annak utolsó előtti mondata kivételével - kell alkalmazni.

6. Találkozáskor - az 1. bekezdésben foglaltaktól eltérően - az a géphajó, mellévett alakzat és kötelék, amelynek a bal oldala felé eső kikötőhelyen kell kikötni, illetve jobb oldali szél miatt nem tud a szembejövő hajó bal oldala felől elhaladni, kérheti a jobb oldal felőli találkozást, ha ezzel nem áll elő az összeütközés veszélye. Ilyen esetben a hajóknak kellő időben két rövid hangjelet kell adniuk. Ha a szemből közeledő hajó a jobb oldal felőli találkozást elfogadja, két rövid hangjelet köteles adni és elegendő helyet kell biztosítania a találkozáshoz.

Az e pontban foglalt találkozás esetén a hajóknak az I. rész 6.04 cikke 3. bekezdésének a) pontjában meghatározott fény, illetve lobogó/tábla jelzést nem kell alkalmazniuk.

7. Hajók jobb oldal felőli találkozása esetén - ha az összeütközés veszélye áll fenn - kötelesek egy, nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot adni, továbbá a hajók vezetőinek minden szükséges és lehetséges intézkedést meg kell tenniük a veszély elhárítása érdekében.

8. A 6. és 7. bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajók találkozásakor nem alkalmazhatók.

9. Ha két hajó útvonala keresztezi egymást - és az összeütközés veszélye áll fenn - az a hajó, amelyik a másikat a jobb oldala felől látja, köteles annak útjából kitérni, és ha a körülmények lehetővé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó előtt. Ez a szabály nem alkalmazható a kishajó (beleértve a csónakot és vízi sporteszközt) más hajóval történő találkozásakor.

10. Előzésnél az I. rész 6.09 cikke 1. bekezdésében és a 6.10 cikkének 1-2. bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a következő kiegészítésekkel:

a) géphajó akkor előzhet, ha az utolért hajót sebességének és/vagy útirányának megváltoztatására nem kényszeríti,

b) az utolért hajó az előzést nem akadályozhatja.

11. Ha géphajó vitorlával haladó hajót ér utol, az előzést a szél alatti oldalon kell végrehajtania, legalább 20 m oldaltávolság megtartásával és eközben nem okozhat az előzendő hajót veszélyeztető mértékű hullámzást.

8.06 cikk - Különleges közlekedési szabályok

1. Ha a menetrend szerinti személyhajó vagy önjáró komp a kikötőben és annak 200 m-es körzetében - egy hosszú figyelmeztető hangjellel, továbbá az e rész 8.01 cikkének 2. bekezdésében foglalt jelzéssel vagy rádiótelefonon - műveletezésének elősegítését kéri, azt más hajónak szükség esetén a sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatásával is teljesítenie kell.

2. A halászattal foglalkozó hajó, a menetrend szerint közlekedő személyhajó, valamint az önjáró komp közlekedését nem zavarhatja.

3. Géphajóval - az I. rész 6.36 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően - megengedett a vonó- és kerítőhálóval történő halászat, ez azonban

- a kikötő 200 m-es körzetében más hajót, illetőleg

- kompot útvonalán

a közlekedésben nem zavarhat.

4. Az e rész 8.01 cikkének 1. bekezdésében előírt jelzést viselő, kerítő- vagy vonóhálóval halászó hajót más hajó 150 m-nél kisebb távolságra nem közelítheti meg.

8.07 cikk - Közlekedés és veszteglés korlátozott látási viszonyok között

1. Ha radarral közlekedő vízi jármű a radarképernyőn olyan hajót észlel, amelynek helyzete vagy mozgása veszélyt idézhet elő, illetve ha olyan vízterülethez közeledik, amelyen radarral még nem észlelhető hajó tartózkodhat,

- a magányos hajó - egy hosszú hangot,

- a kötelék, illetve mellévett alakzat - két hosszú hangot,

- a komp - egy hosszú és négy rövid hangot

köteles adni, amelyet olyan gyakran kell megismételnie, ahogy az - a hajózás biztonságának megőrzéséhez - szükséges. Köteles továbbá rádiótelefonján a hajózás biztonságát szolgáló adatokat közölni, sebességét csökkenteni, szükség esetén megállni.

2. A komp az 1. bekezdésében meghatározott hangjelzést észlelve köteles egy hosszú és négy rövid hangot adni, majd rádiótelefonján közölni haladása és kitérése irányát.

3. Ha az I. rész 6.33 cikkének 1-3. bekezdésében foglaltaknak megfelelően a radar nélkül közlekedő hajó az 1. bekezdésben előírt hangjelzést észleli, köteles az I. rész 6.33 cikkének 5. bekezdésében foglaltakat megtartani.

4. A radar nélkül közlekedő komp

a) menetben legfeljebb 2 perces időközönként, valamint

b) az 1. pontban meghatározott hangjelzéseket észlelve köteles két hosszú és négy rövid hangot adni.

A b) pont szerinti esetben rádiótelefonján közölnie kell haladása irányát.

5. A hajó vezetője köteles a rádiótelefonján vett közleményt visszaigazolni, megadva saját adatait, valamint az elhaladásra javasolt oldalt.

6. Kötelék és mellévett alakzat esetében az 1. és az 5. bekezdésben foglaltak arra a hajóra vonatkoznak, amelyen azok vezetője tartózkodik.

7. A kikötő és - az illetékes hatóság által kijelölt - veszteglőhely területén kívül veszteglő hajó, ha más hajó vagy komp hangjelzést észleli, percenként egy harangkongatást köteles adni. Ha a jelzés leadására nem áll rendelkezésre harang (pl. a kishajón), a Szabályzatban foglalt jelzésekkel össze nem téveszthető módon, más alkalmas eszközzel kell a harangkongatást pótló jelzést adni.

8.08 cikk - Radarhajózás és rádióhasználat kiegészítő előírásai

1. Nagyhajón és személyszállítást végző kishajón az I. rész 4.05 cikke 1. bekezdésének a) pontjában megjelölt berendezés mellett kiegyenlített (kompenzált) és üzemképes hajótájolót vagy ezt helyettesítő - a hajózási hatóság által elfogadott - berendezést is üzemeltetni kell.

2. Ha az egyes tavakra e rész kötelező rádióhasználatot ír elő, akkor

- a gépi hajtású nagyhajót, a kompot (illetve az azt továbbító géphajót), a személyhajót fel kell szerelni az I. rész 4.04 cikkének 1. bekezdése szerinti rádiótelefonnal, amelynek 16. csatornáján (156,8 MHz) menetben folyamatos figyelőszolgálatot kell tartani;

- más csatornára átkapcsolni csak a Szabályzat vagy a hajózási hatóság által előírt esetben, rövid időre, illetőleg a második rádiókészüléken szabad.

8.09 cikk - A medencés kikötőből kihajózás jelzése

Az e rész 3.02 cikkében foglaltaktól eltérően, ha nagygéphajó medencés kikötőből kihajózáskor irányváltoztatás nélkül kíván továbbhaladni, ezt a szándékát - az I. rész 6.16 cikkének 2. bekezdésében előírt hangjelzések helyett - szükség esetén egy hosszú hang adásával jelezheti.

8.10 cikk - Úszómű veszteglése

Az I. rész 7.01 cikkének 2. bekezdésében foglalt rendelkezések megtartásával úszómű a hajózási hatóság engedélyében megállapított feltételekkel vesztegelhet a kikötő területén kívül.

8.11 cikk - A Szabályzatban külön nem szabályozott tóra vonatkozó különleges rendelkezések

1. A tavon (pl. bányató, szabadidő tó) a közlekedés rendjét - a Szabályzat egyéb rendelkezéseit nem érintve - kérelemre a hajózási hatóság állapítja meg.

2. A tavon a közlekedés feltételeit a tulajdonosnak (kezelőnek) kell biztosítania.

3. A közlekedés számára megnyitott tó partján a tulajdonos (kezelő) az I-7. melléklet szerinti jelzésekkel ad tájékoztatást arról, hogy hol és milyen úszó létesítmény közlekedése engedélyezett.

4. Az 1. bekezdésben említett közlekedési rend vagy a 3. bekezdésben említett jelzések hiányában a közlekedés - a nagyhajó és csónakja, illetve kishajója kivételével - a 10 kW-t meghaladó teljesítményű gépi meghajtású vízi járművek részére tilos.

8.12 cikk - Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése

1. A veszélyes anyagot szállító hajók részére az I. rész 8.02 cikkének 1. bekezdésében előírt bejelentési kötelezettséget - azon a tavon, ahol a rádióhasználat kötelező és a bejelentésre a hajózási hatóság (hajósoknak szóló hirdetményben) rádiócsatornát jelölt ki - az ellenőrző pontokon történő áthaladásnál kell teljesíteni.

2. A bejelentési kötelezettséget elmulasztó hajó felszólítható a bejelentkezésre, amit teljesíteni köteles.

3. A bejelentés elmulasztása a hajózás biztonságának veszélyeztetésének minősül és a hajózási hatóság a hajó további útjának folytatását megtilthatja vagy feltételhez kötheti.

9. Fejezet

EGYES TAVAKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

9.1 Balaton

9.11 cikk - Legnagyobb terhelés - megengedett utaslétszám

1. A hajó megengedett legnagyobb befogadóképességének kihasználása szempontjából két tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthető. Ez a rendelkezés legfeljebb a megengedett legnagyobb utaslétszám 10%-ára alkalmazható. A 10 fő feletti befogadóképességgel rendelkező hajóknál a befogadóképesség ilyen értelmű növelésének lehetőségét a hajózási hatóság a hajó okmányába tett bejegyzéssel engedélyezi.

2. A csónak és a kishajó legkisebb biztonsági távolságára a II-1. melléklet előírásait kell alkalmazni.

3. Az 1. bekezdés alkalmazása esetén a növelt befogadóképességnek megfelelő számú és nagyságú mentőmellényt kell biztosítani.

9.12 cikk - Vízi járművek közlekedése

1. Csónak - a 2. és 3. bekezdésben foglaltak kivételével - a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet.

Ez a tilalom nagyhajó vagy úszó munkagép tartozékát képező munkát végző, illetve nagyhajó vagy úszó munkagép személyzetét és a munkavégző személyeket szállító csónakra nem vonatkozik.

2. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet.

3. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) nem közlekedhet.

4. Vitorlás vízi sporteszköz

a) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,

b) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m

széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét - közlekedhet.

5. Azt a nyilvántartásba vett vízi járművet, amelyeknek hajóokmánya nem tartalmazza, hogy milyen zónájú belvizeken közlekedhet, vagy hajóokmánnyal nem rendelkezik - e cikk alkalmazása szempontjából - a hajóokmányba történő bejegyzésig - úgy kell tekinteni, hogy 2. zónájú belvizeken történő közlekedésre nem alkalmas.

6. A szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott biztonsági és jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - mentesek a 1. és 4. bekezdésben foglalt korlátozások alól.

7. A vízi jármű vezetője a Szabályzatban foglaltakon túlmenően köteles megtartani a védett vízterületeken való közlekedés külön jogszabályban foglalt szabályait is.

9.13 cikk - Rádióhasználat

1. A Balatonon az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint a rádióhasználat kötelező.

2. Az 1. bekezdésben meghatározott kötelezettség a sportversenyek versenyirányítást végző hajójára (zsűrihajó) vagy hajóira is vonatkozik.

9.14 cikk - Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése

A veszélyes anyagot szállító hajó a Balatonon az I. rész 8.02 cikkének 3. bekezdésében, valamint az e rész 8.12 cikkében előírt bejelentési kötelezettségét

- a Balatonon üzemelő kompok útvonalának keresztezése előtt 500 m távolságra, valamint

- a kikötőből történő elinduláskor és oda való megérkezés előtt 500 m távolságra

kell teljesíteni.

9.2 Velencei-tó

2.21 cikk - Úszó létesítmények közlekedése és veszteglése a tavon

1. Csónak - a 2. és 3. bekezdésben foglaltak kivételével - a tó teljes területén közlekedhet.

2. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet.

3. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) nem közlekedhet.

4. Vitorlás vízi sporteszköz a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét - közlekedhet.

5. Szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott biztonsági és külön jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - mentesek az 1. bekezdésben foglalt korlátozások alól.

6. A csónak és a kishajó legkisebb biztonsági távolságára a II-2. melléklet előírásait kell alkalmazni.

7. A vízi jármű vezetője a Szabályzatban foglaltakon túlmenően köteles megtartani a védett vízterületeken való közlekedés külön jogszabályban foglalt szabályait is.

9.3 Fertő tó

9.31 cikk - Úszó létesítmények közlekedése és veszteglése a tavon

1. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - a Beaufort-skála (II-7. melléklet) szerinti 6. fokozatot meghaladó szél esetén nem közlekedhet.

2. Vitorlás vízi sporteszköz a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét - közlekedhet.

3. Szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott biztonsági és külön jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - mentesek a 1. bekezdésben foglalt korlátozások alól.

4. A csónak és a kishajó legkisebb biztonsági távolságára a II-2. melléklet előírásait kell alkalmazni.

5. A vízi jármű vezetője a Szabályzatban foglaltakon túlmenően köteles megtartani a védett vízterületeken való közlekedés külön jogszabályban foglalt szabályait is.

9.32 cikk - Rádióhasználat

1. A Fertő tavon az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint a rádióhasználat kötelező.

2. Az 1. bekezdésben meghatározott kötelezettség a sportversenyek versenyirányítást végző hajójára (zsűrihajó) vagy hajóira is vonatkozik.

II-1. melléklet

BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

I. Kishajókra és csónakokra vonatkozó előírások

1. A kishajó és a 2,5 m-nél hosszabb csónak szerkezetének és építésének meg kell felelnie a külön jogszabályban megállapított biztonsági követelményeknek. A kishajónak, illetve a csónaknak teljes terhelés melletti elárasztása esetén is úszóképesnek kell maradnia.

2. A kishajót a külön jogszabályban megállapított felszerelésekkel, továbbá üzemeltetési körülményeinek és kialakításának figyelembevételével legalább 1 db megfelelő evezővel kell ellátni.

3. A gépi hajtásra alkalmas segédmotorral rendelkező vitorlás hajó felszerelését ki kell egészíteni a gépi hajtás jelzésére szolgáló, a Szabályzat I. részének 3.30 cikke szerinti fekete kúppal.

4. A kishajó és a csónak legkisebb biztonsági távolsága:

a) a Balatonon 0,3 m,

b) más vízterületen 0,25 m.

Biztonsági távolság: a kishajó vagy a csónak vízmentes oldala, illetve fartükre felső szélének legmélyebb pontja és a tényleges merülési sík közötti legkisebb távolság.

5. Ha versenycsónakot nem versenyzés céljából vesznek igénybe, a biztonsági távolság és az alapfelszerelés (II-2. melléklet) tekintetében az egyéb csónakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. Nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszóműre vonatkozó előírások

1. Alapvető stabilitási és szilárdsági követelmény: az úszótestek (úszótest) maximális terhelésnél térfogatuk feléig merülhetnek. Az úszótestek a fedélzeti kerethez hegesztett, illetve biztosított csavarkötéssel (kengyellel) szilárdan csatlakozzanak, a csatlakozási helyek (hordóból kialakított úszótest rendszer esetén 2 db/hordó) maximum 1 m osztásúak legyenek, a fedélzeti keret maximum 500 mm-es hosszanti és keresztmerevítőkkel rendelkezzen;

2. fedélzeti kialakítás: fa padozat esetén a minimális anyagvastagság 25 mm, illetve egyéb anyagok felhasználása esetén is a fedélzettel szembeni követelmény: középen a maximális terheléssel terhelve maradandó alakváltozást nem szenvedhet;

3. kikötés: az úszóművek a sarkaiknál, illetve azok közelében rendelkezzenek kikötőbakkal vagy kikötőkarikával, melyek a kerethez merev kötéssel csatlakozzanak;

4. korrózióvédelem, anyagvédelem, esztétika: acélszerkezet esetén minimális követelmény két réteg korrózióvédő bevonat, egy réteg fedőfestés; faszerkezetek konzerválása; fedélzet csúszásmentesítése; kerti bútorok (szék, asztal) a fedélzethez rögzítettek legyenek;

5. felhasznált anyagok: úszótestek: minimum lemezhordók vízmentesen lezárt (tömített) nyílásokkal, illetve ezzel egyenértékű egyéb anyagból kialakított testek maximum 2 méterenként válaszfalakkal vízmentes rekeszekre osztva;

6. fedélzeti keret: minimum 60x60x3 szögvas, illetve ezzel egyenértékű szilárdságú egyéb anyag;

7. fedélzeti hossz- és keresztmerevítők: minimum 40x40x3 szögvas, illetve ezzel egyenértékű szilárdságú egyéb anyag;

8. téli tárolást a vízből kiemelt állapotban oldják meg.

II-2. melléklet

CSÓNAK KÖTELEZŐ FELSZERELÉSE

1. Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:

a) mentőmellény - a csónakban tartózkodó kiskorúak és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,

b) evező - a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,

c) horgony - 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),

d) kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú kötél vagy lánc - legalább 10 fm,

e) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz - 1 db,

f) fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel - 1 db,

g) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó - a csónaktesten tartósan rögzített - tábla,

h) ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A, illetve 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék - 1 db.

2. Az 1. pontban foglalt rendelkezéseket a kajakok, kenuk, kilbótok, szkiffek, dublók, triplettek, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

a) mentőmellény - a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,

b) evező - a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,

c) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs - 1 db,

d) kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc - 5 fm,

e) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó, a csónaktesten jól látható helyen, tartósan rögzített tábla,

f) fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel - 1 db.

3. A versenycsónak kötelező felszerelését az országos szakági szövetség verseny- és edzésszabályai szerint kell biztosítani. Ezzel a felszereléssel a meghirdetett edzés és a verseny - beleértve versenyre vagy edzésre előírt biztosítással a versenyre, edzésre megtett oda- és visszautat - ideje alatt közlekedhet versenycsónak.

4. Nagyhajó tartozékát képező csónakot az 1. pontban foglaltakon kívül a következőkkel kell felszerelni:

a) mentőmellény - a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,

b) mentőgyűrű vagy mentőpatkó, legalább 27,5 m hosszú felúszó kötéllel - 1 db,

c) legalább 1,5 m nyélhosszúságú csáklya - 1 db.

5.

II-3. melléklet

NEMZETKÖZI JELZŐ (KÓD-) LOBOGÓK ÉS LENGŐK

Betű- és számjelek

Helyettesítő lengők

Jelzőkulcs (kód-) és válaszlengő

II-4. melléklet

VESZÉLYES ÁRUT SZÁLLÍTÓ HAJÓ KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEI

1.

1. táblázat

2. A veszélyes árut tengeri kikötőbe vagy kikötőből szállító hajó által viselni köteles jelzések azokban az esetekben, amikor a fuvarokmányokat az IMDG Szabályzat előírásai szerint állították ki, a konténereken vagy közúti járműveken levő veszélyességi bárcák alapján a 2. táblázat szerint is megválaszthatók.

2. táblázat

Jelmagyarázat:

5 A bárcákon lévő egyes jelek:

* összeférhetőségi csoport az S csoport kivételével,

** alosztály és összeférhetőségi csoport

xxxx azonosító szám.

6 A jelzésnek nappal: a feltüntetett számú kék kúpból; éjszaka, illetve rossz látási viszonyoknál: feltüntetett számú kék fényből kell állnia.

3. Amikor egy hajónál több jelzés alkalmazható, csak azt a jelzést kell viselni, amelyben a legtöbb kék kúp, illetve kék fény van, vagyis az alábbi sorrendben:

- három kék kúp vagy három kék fény,

- két kék kúp vagy két kék fény,

- egy kék kúp vagy egy kék fény.

II-5. melléklet

A HAJÓÚT JELEI TAVON

A tavak hajóútjának jelzésére a következő jelek és jelzések alkalmazhatók:

I. Fejezet

FÉNYJELZÉSEK

Fény a kitűzés jelzésére használatos különleges fény

Állandó fény folytonos fényt kibocsátó, állandó fényerejű és színű fény

Ritmikus fény jellegzetes és időszakosan ismétlődő felvillanás sorozatokból álló, állandó fényerejű és színű fény

A fények ritmusa:

Villogó fény egy felvillanással

Csoportosan elsötétülő fény

Állandó fázisú fény

Villogó fény egy felvillanással

Felvillanás-csoportokból álló fény

Összetett felvillanás-csoportokból álló fény

Folytonosan ismétlődő gyors felvillanásokból vagy folytonosan ismétlődő nagyon gyors felvillanásokból álló fény

Gyors felvillanás-csoportokból vagy

Nagyon gyors felvillanás-csoportokból álló fény

II. Fejezet

KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEK

A. Veszélyes helyeket, hajózási akadályokat és rendkívüli jellegű akadályokat határoló jelek

1. Kardinális jelek

a) A körnegyedek és jelek meghatározása

A négy körnegyedet (Észak, Kelet, Dél, Nyugat) a megjelölendő pontból kiinduló valódi tájolóirányok ÉNY-ÉK, ÉK-DK, DK-DNY, DNY-ÉNY határolják. A kardinális jel annak a körnegyednek a nevét viseli, amelyben el van helyezve. A kardinális jel neve arra utal, hogy a jelhez képest a körnegyedben a jel nevét viselő irány felől kell elhaladni (lásd az 1. ábrát).

1. ábra

b) A jelek kialakítása

Északi kardinális jel Szín Felső része - fekete,
alsó része - sárga

Alak Karó vagy úszó, csúcsjellel

Csúcsjel Két egymás felett elhelyezett csúcsával felfelé álló fekete kúp

Fény (amennyiben van) Szín: fehér
Ritmus: folytonosan ismétlődő nagyon gyors felvillanások

Keleti kardinális jel Szín Fekete, egy széles vízszintes sárga sávval

Alak Karó vagy úszó, csúcsjellel

Csúcsjel Két egymás felett elhelyezett, alapjávával egymás felé forduló fekete kúp

Fény (amennyiben van) Szín: fehér
Ritmus: Három gyors vagy nagyon gyors felvillanásból álló csoport

Déli kardinális jel Szín Felső része - sárga,
alsó része - fekete

Alak Karó vagy úszó, csúcsjellel

Csúcsjel Két egymás felett elhelyezett csúcsával lefelé álló fekete kúp

Fény (amennyiben van) Szín: fehér
Ritmus: Hat gyors vagy nagyon gyors felvillanásból álló csoport, melyet legalább 2 sec hosszú felvillanás követ

Nyugati kardinális jel Szín Sárga, egy széles vízszintes fekete sávval

Alak Karó vagy úszó, csúcsjellel

Csúcsjel Két egymás felett elhelyezett, csúcsával érintkező fekete kúp

Fény (amennyiben van) Szín: fehér
Ritmus: Kilenc gyors vagy nagyon gyors felvillanásból álló csoport

2. Különálló veszélyes helyeket jelző jelek

Különálló veszélyes helyeket jelző jel a hajózható vizek által határolt különálló veszélyes helyen van elhelyezve, vagy az ilyen veszélyes hely felett lehorgonyozva.

Szabályzat II-5/2. ábra

Szín: Fekete, egy vagy több széles vízszintes vörös sávval.

Alak: Bármilyen általában úszó vagy karó, csúcsjellel.

Csúcsjel: Két egymás felett elhelyezkedő fekete gömb.

Fény (amennyiben van):

Szín: fehér.

Ritmus: Két felvillanásból álló csoport.

B. A hajóút tengelyvonalának, a hajóút középvonalának és kikötőhelyek jelölése

Jelek, biztonságos vizek jelzésére:

Szabályzat II-5/3. ábra

Szín: Függőleges vörös és fehér sávok.

Alak: Gömb alakú bója; karó vagy úszó csúcsjellel.

Csúcsjel (amennyiben van): egy vörös színű gömb.

Fény (amennyiben van):

Szín: fehér.

Ritmus: állandó fázisú villogó fény egy felvillanással, egy hosszú felvillanás 10 másodpercenként vagy a MORSE ABC „A” jele.

C. Meteorológiai viszonyok jelzése tavakon

Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására

Az elővigyázatosságra figyelmeztető jelzést percenként 45 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. Az elővigyázatosság betartására intő figyelmeztetés veszélyes jelenségek közeledtének lehetőségét jelzi a keletkezés idejére való utalás nélkül.

Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre

A fenyegető veszélyt jelző figyelmeztetést percenként 90 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. A veszély jele a veszélyes jelenségek közvetlen közeledtére figyelmeztet.

III. Fejezet

TILTOTT VAGY KORLÁTOZOTT ZÓNÁK JELZÉSE

1. Különleges jelek:

Szín Sárga

Alak Bármilyen, de a kitűzési jelektől eltérő alakú

Csúcsjel (amennyiben van) Sárga színű „X” alakú jel

Fény (amennyiben van) Szín: sárga
Ritmus: bármilyen a Szabályzat II. rész 5. melléklet I. Részében leírt ritmusokat kivéve

2. A tilalom vagy korlátozás jellege, lehetőség szerint, megadható írott formában is (például térképeken), továbbá tájékoztatás segítségével is a helyszínen. A tájékoztatás a helyszínen a sárga bójákon is megadható. A tájékoztatás jelölhető csúcs-alakjelekkel, a bójákon elhelyezve, a fentiekben leírt alakjelek helyett. Például azok a bóják, amelyek a hajózás számára teljesen tiltott zónát határolják, viselhetnek egy rúdon elhelyezett merev, vörös színű háromszög alakú zászlót. A tájékoztatás megadható a parton elhelyezett táblákkal, amelyek az I-7. melléklet 1.A és E. Fejezetében megadott tiltó vagy korlátozó jelek egyikét képezik. Ezek a táblák szükség szerint kiegészíthetők az I-7. melléklet II. 3. részében megadott nyilakkal, amelyek megmutatják az adott jel hatálya alá eső szakasz irányát.

3. Ha az egy vagy több hajótípus vagy munkák számára tiltott vagy korlátozottan használható part menti zónán keresztül egy olyan csatorna jelölhető ki, amelyben az említett hajótípus korlátozottan használható (kivéve a II. Fejezet szerinti kikötőbejáratokat), abban az esetben ezen csatorna határai, ismételten, sárga bójákkal jelölhetők meg. A csatorna bejáratánál elhelyezkedő két bója felső része, amennyiben szükséges, a csatornából kihajózó hajóról nézve a jobb oldali vörös színű, a bal oldali pedig zöld színű lehet. A parton az I-7. melléklet E. Fejezetében megadott táblákkal meghatározhatják az engedélyezett hajótípust, illetve tevékenységet (pl. a „vízisízés”-t engedélyező jelzéssel, amely meghatározza a vízisí csatornát egy olyan területen, ahol maga a hajózás, vagy csak a vízisízés tilos). Ezek a táblák szükség szerint kiegészíthetők az I-7. melléklet II-3. részében megadott nyilakkal. Ahol egy zónában egynél több tevékenység végezhető, kijelölhető egy olyan csatorna, amelyben csak egyféle tevékenység végezhető; a csatorna széleit a fent leírtaknak megfelelően lehet kijelölni. Egy tábla a parton meghatározhatja az engedélyezett tevékenységet.

IV. Fejezet

EGYÉB BÓJÁK

A fentiektől eltérő célokhoz szükséges bóják fehér színűek. Ezeken a bójákon tájékoztató ábrák is feltüntethetők.

Az I-IV. Fejezetben feltüntetett jelek, jelzések elhelyezésének lehetőségeiről a következő ábra ad tájékoztatást:

II-6. melléklet

TAVI KIKÖTŐK MEGJELÖLÉSE

1. A tavi kikötő a mólók végén, a tó felől nézve, kellő magasságú oszlopon

a) kétmólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, kikötő bejáratát (1. ábra)

- éjszaka: minden oldalról látható, jobbról villanó zöld, balról villanó vörös fénnyel,

- nappal: a fénnyel egyező színű és fehér 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,

b) kétmólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, kikötő bejáratát (1. ábra)

- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható jobbról zöld kúppal, balról vörös hengerrel,

- nappal: az alakzatok színével megegyező és fehér 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal,

c) egymólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, balról megközelíthető kikötő mólóját (2. ábra)

- éjszaka: minden oldalról látható ritmikus vörös fénnyel,

- nappal: a lámpával egyező színű és fehér, 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,

d) egymólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, balról megközelíthető kikötő mólóját (2. ábra)

- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható vörös hengerrel,

- nappal: az alakzat színével megegyező és fehér 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal,

e) egymólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, jobbról megközelíthető kikötő mólóját (3. ábra)

- éjszaka: minden oldalról látható ritmikus zöld fénnyel,

- nappal: a lámpával egyező színű és fehér, 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,

f) egymólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, jobbról megközelíthető kikötő mólóját (3. ábra)

- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható zöld kúppal,

- nappal: az alakzat színével megegyező és fehér 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal,

g) egymólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, bármilyen irányból megközelíthető kikötő bejáratát (4. ábra)

- éjszaka: minden oldalról látható ritmikus fehér fénnyel,

- nappal: zöld és vörös, 1,5 méter széles vízszintes csíkokat,

h) egymólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, bármilyen irányból megközelíthető kikötő bejáratát (4. ábra)

- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható zöld és vörös vízszintes csíkozású gömbbel,

- nappal: zöld és vörös, 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal

kell megjelölni.

2. A jeleket, jelzéseket az 1-4. ábra szerint kell elhelyezni.

1. ábra

Tavi kétmólós kikötők jelölése.

2. ábra

Tavi egymólós kikötők jelölése.

3. ábra

Tavi egymólós kikötők jelölése.

4. ábra

Tavi egymólós kikötők jelölése.

II-7. melléklet

TAVAK METEOROLÓGIAI VISZONYAI

A tavak vízfelszíni jelenségei és a szélsebesség közötti tapasztalati összefüggéseket az alábbi Beaufort-skála tünteti fel:

Foko-
zat
Meghatározás Szélsebesség,
km/h
Tapasztalt jellegzetesség

0 szélcsend 0-1 tükörsima vízfelület

1 gyenge szellő 2-6 lépcsőzetes, pikkelyszerű fodrozódás habos taraj nélkül

2 enyhe szél 7-11 még rövid, de már határozottabb alakú kis hullámok, üvegszerű hullámtarajjal, amely még nem törik meg

3 gyenge szél 12-19 már megtörő tarajú hullámok, üvegszerű habbal, esetenként fehér tarajos hullámokkal

4 mérsékelt szél 20-29 hosszabbá váló hullámok, gyakoribbak a fehér tarajos hullámok

5 élénk szél 30-38 közepes hullámok, határozottabb hosszú alakkal, sok fehér tarajos hullámmal, hullámpermet is megjelenik

6 erős szél 40-49 magas hullámok, fehér habos tarajjal

7 viharos szél 50-61 tornyosuló hullámok, a megtörő hullámok tetejéről a fehér habot a szél csíkokat alkotva viszi tovább a víz felszínén

8 élénk viharos szél 62-72 magas és hosszú hullámok, a hullámtaraj pereme tajtékosan törik meg, a hab feltűnő csíkokat alkotva sodródik a szél irányába

9 heves vihar 73-85 magas hullámok, sűrű habcsíkok sodródnak a szél irányában; a hullámok taraja kezd előre bukni és átgördülni; a hullámpermet csökkenti a láthatóságot;

10 heves (dühöngő) vihar 86-100 magas hullámok átbukó hullámtarajjal; a keletkező hab nagy foltokban, sűrű csíkokban sodródik a szél irányában; a vízfelszín fehérré válik, a hullámok átbukása rengésszerűvé erősödik, a láthatóság csökken;

11 szélvész 101-115 igen magas hullámok, a vízfelületet elborítják a szél irányában fekvő, hosszú, fehér habfoltok; a hullámok teteje mindenütt tajtékzik; korlátozott a láthatóság;

12 orkán 115 felett a levegő megtelik habbal és hullámpermettel; a víz fehér a szél által elragadott hullámpermettől; a láthatóság erősen csökken;

II-8. melléklet

A LOBOGÓVISELÉS SZABÁLYAI

1. A hajón a következő helyeken helyezhetők el lobogók:

a) a farrészen levő lobogórúdon (főhely),

b) az orr-részen levő lobogórúdon (vezérpálca),

c) a jelzőeszközök elhelyezésére szolgáló árbocon (jelzőárboc).

2. A hajón alkalmazható lobogók és azok felvonásának sorrendje:

a) nemzeti lobogó,

b) idegen állam nemzeti lobogója,

c) Duna Bizottság lobogója,

d) hatósági lobogók,

e) jelzőlobogók,

f) vállalati, egyesületi lobogók,

g) lobogódísz.

A lobogók levonása fordított sorrendben történik.

3. A lobogók elhelyezési rendje:

a) a nemzeti lobogót a főhelyen, a farrészen levő lobogórúdra (vontatóhajón a kormányház mögötti lobogórúdra) kell felvonni. A főhelyre más lobogót elhelyezni tilos. Ünnepélyes alkalmakkor a nemzeti lobogó egyidejűleg a jelzőárbocra is felvonható;

b) az adott idegen állam nemzeti lobogóját kell felvonni

- a vezérpálcára, ha a hajó annak vízterületén közlekedik. Nem kell viselni ezt a lobogót, ha a hajó közös határt képező folyószakaszon (vízterületen) közlekedik, kivéve amikor a hajó idegen állam kikötőjébe érkezik,

- a jelzőárbocra, ha a hajón az idegen állam állam- vagy kormányfője utazik,

c) a Duna Bizottság lobogóját a jelzőárbocra kell felvonni, ha a hajón a Duna Bizottság tagja utazik,

d) a hatósági lobogót (Szabályzat I. részének 3.45 cikke) a vezérpálcára vagy a jelzőárbocra kell felvonni,

e) a jelzőlobogókat a jelzőárbocra kell felvonni vagy - mint jelzőzászlót - zászlónyélre erősítve, a hajónak a Szabályzat által megjelölt pontján kell mutatni vagy lengetni,

f) vállalati, egyesületi (pl. sportklub) lobogót a jelzőárbocra lehet felvonni,

g) lobogódíszként a II-3. melléklet szerinti jelzőlobogók használhatók. A lobogódísz lobogósora közé nemzeti vagy hatósági lobogót beiktatni tilos.

4. A keresztrudas jelzőárbocnál az árboc csúcsán kívül a keresztrúd két végére is lehet lobogót felvonni. Ha keresztrudas jelzőárbocra többféle lobogót vonnak fel, azokat a 2. pontban meghatározott sorrend szerint - balról kiindulva - kell felvonni. A jelzőeszközt (pl. jelzőlobogó, henger, gömb) a keresztrúd jobb oldalán - két jelzőeszköz esetében a keresztrúd két oldalán - kell elhelyezni.

5. A vitorlás hajón vezérpálca hiányában az orrmerevítő kötél felső harmadában, keresztrúd hiányában az oldalmerevítő kötelek felső harmadában lehet a lobogókat - a 3. pontban foglaltak szerint - elhelyezni.

6. Nemzeti lobogót viselhet a hajólajstromba bejegyzett úszómű és úszó munkagép is.

7. A parancsnoki szalagot viselő hadihajót más hajó részéről tiszteletadás illeti meg. A tiszteletadás a nemzeti lobogónak egyszeri lassú le- és felvonásával történik.

8. Nemzeti gyász elrendelése esetében vagy az üzemben tartó rendelkezése alapján a gyász jeléül a nemzeti lobogót félárbocra kell engedni.

II-9. melléklet

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ALKALMAZOTT KÜLÖNLEGES JELEK

1. Azt a vízterületet, amelynek közlekedési szabályait külön közlekedési rend állapítja meg, és ahol a veszteglés az abban meghatározott vízterületen engedélyezett, a szakasz kezdő és végpontján az 1. ábra szerinti jelet kell elhelyezni. A jel kiegészíthető a külön közlekedési rend által szabályozott vízterületet megjelölő kiegészítő jelzéssel (az I-7. melléklet II. részének 3. pontja szerint).

1. ábra

2. A folyókra, csatornákra telepített hajóhidat a hajózási hatóság által meghatározott helyen a 2. ábra szerinti jellel kell megjelölni mindkét irányból. A jel kiegészíthető a hajóhíd és a jel közti távolságról tájékoztató kiegészítő jelzéssel (az I-7. melléklet II. részének 3. pontja szerint). A jelet ki lehet egészíteni a szabaddá tehető nyílás szélességét megjelölő kiegészítő jelzéssel is (az I-7. melléklet I. része szerinti C.3. jellel).

2. ábra

II-10. melléklet

KEDVTELÉSI CÉLÚ VÍZI JÁRMŰ BÉRBE- VAGY HASZNÁLATBA ADÁSÁRA VONATKOZÓ BIZTONSÁGI SZABÁLYOK

A kedvtelési célú vízi jármű bérbe- vagy használatba adására (a továbbiakban: személyzet nélkül való kölcsönzés) a következő szabályokat kell alkalmazni:

1. A kedvtelési célú vízi járművet személyzet nélkül kölcsönző felel a kölcsönzött vízi jármű üzemképes állapotáért.

2. A vízi járművet személyzet nélkül kölcsönző vagy az általa megbízott személy köteles a bérlő (igénybevevő) nyilatkozatát beszerezni arról, hogy az tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízi járművet, valamint a szükséges mentőeszközöket átvette.

3. A kölcsönzött vízi járműről, ha annak vezetése képesítéshez kötött, a vízi járművet személyzet nélkül kölcsönző vagy megbízottja köteles naplót vezetni. Ebbe be kell jegyezni

- a vízi jármű nyilvántartási számát vagy azonosító jelét,

- az igénybevétel kezdetét és végét, valamint

- a bérlő (igénybe vevő) személyi adatait (név, lakcím, személyi igazolvány- vagy útlevélszám, a hajózási képesítés megnevezése, száma, érvényessége).

4. Nem üzletszerű használatba adás esetében a 3. pontban foglaltakat - napló helyett - a használatba adó nyilatkozatába kell foglalni.

II-11. melléklet

MENTŐMOTOROSRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK

1. Kisgéphajó akkor használható vízből mentésre mentőmotorosként, ha

a) befogadóképessége a vezetőn kívül legalább 3 fő,

b) biztonsági távolsága legalább 0,4 m,

c) oldala vagy annak borítása rugalmas anyagú és lehetővé teszi a vízből mentett személy sérülését kizáró, tetszőleges testhelyzetű beemelését,

d) lékesedés esetén is úszóképes,

e) viharos vízen is megfelelő stabilitással rendelkezik, kormányképes és hullámálló,

f) holtvízi sebessége teljes terhelésnél legalább 30 km/h,

g) az ülések rögzített kivitelűek,

h) gépi hajtóberendezése biztosítja a vízből mentendő személy sérülést kizáró megközelítését,

i) oldalanként legalább 4-4 db felerősített kapaszkodó füllel rendelkezik,

j) rendelkezik a 2. pontban felsorolt kiegészítő felszereléssel.

2. A kisgéphajó alapfelszerelésén kívül az alábbi felszerelést kell a hajón tartani:

a) 20 fm hosszú, legalább 12 mm átmérőjű felúszó műanyag kötél,

b) 1 db sárga színű szokásos erősségű villogó fény,

c) 1 db adó-vevő rádiókészülék,

d) 1 db kézi vagy beépített reflektor,

e) 1 db 0,4x0,4 m méretű vöröskeresztes lobogó,

f) 1 db szócső,

g) 1 db vödör.

]]>