Izgalommal és némi félelemmel indult el a nagy találkozás helyszínére, a MEC-Vasas soroksári csónakházába Ambrózi Irén. Családjától 75. születésnapjára kapta ajándékba a lehetőséget, amely évtizedek óta eltemetett emlékeket és érzelmeket hívott elő az 1970-es évek elején különösen sikeres vasasos női nyolcas tagjából. A meghatottság érthető volt, hiszen nemcsak a telepen nem járt 53 éve, de a sportággal is megszakadt minden kapcsolata.

„Ennél szebb ajándékot nem is kaphattam volna, hihetetlen érzés volt ismét átlépni a csónakház küszöbét – osztotta meg a látogatással kapcsolatos érzelmeit honlapunkkal Ambrózi Irén. – Robi fiam ötlete volt, ő vette fel a kapcsolatot a MEC-Vasas vezetésével, a pozitív visszajelzést követően pedig szinte pörögtek az események. Még három korábbi csapattársammal is sikerült azóta beszélnem, jóllehet a visszavonulásomat követően teljesen eltávolodtam a sportágtól. Csak a televíziós közvetítéseket követem, bár evezést ritkán adnak, így a kajak-kenu versenyek idéznek fel hasonló érzéseket bennem.”

Ambrózi Irén balról a harmadik 

 

"Bertényi Hannához kerültünk, az ifik edzőjéhez, aki nagyon kedves, gyermekszerető szakember volt – idézte fel a kezdeteket Ambrózi Irén. – Rajongtam érte, mintha csak a második anyukám lett volna. A közösség is jó volt, ami engem nagyon megfogott. A többi lány ezt követően szép lassan elkopott, én azonban maradtam. Hogy miért? Ezen most én is elgondolkodtam. Azt hiszem, hogy a jó hangulat és az edző személye tartott meg. Később pedig igen gyorsan jöttek az eredmények, sikeres csapat lettünk, Ballya Hugó személyében pedig a felnőttek között is kiváló mesterünk volt. Minden délután nagyon komolyan edzettünk, ennek volt köszönhető a hazai bajnoki címek sora, és az Eb-n is meg kellett dolgozunk azért az A döntőért.”

 

Ahogy az a 70-es években megszokott volt, Ambrózi Irén a statisztikusi, tervezői és könyvelői szakmájának köszönhetően igen gyorsan elhelyezkedett az érettségi után, a Hídépítő Vállalat pedig elfogadta a Vasas SC kikérőjét, s így a napi négy óra munkát követően a délutánok kizárólag az evezésről szóltak. Télen az Árpád fejedelem úti sporttelepen, a tavasz beköszöntétől pedig a MEC-Vasas jelenlegi csónakházában a Kis-Dunán. Később, immáron a klub révén, a Kohászati Alapanyag Előkészítő Vállalat dolgozója lett, s maradt „civilként” is, egészen 1983-ig. Ekkor indította el Albertirsán saját családi vállalkozását, amelynek azóta is vezetője és motorja, immáron több mint négy évtizede.

 

Németh Zsolt, evezős szakosztályunk elnöke, ajándékokkal is kedveskedett a születésnaposnak

 

„Sokat utaztunk a környező országok nemzetközi versenyeire, a két Európa-bajnokság pedig különösen szép emlékként maradt meg bennem. Tatán én voltam az egység legfiatalabbja, nagyon büszkék voltunk arra, hogy válogatottként szállhattunk vízre. Világosan emlékszem ezekre a szép évekre, pedig milyen sok idő telt el azóta. A mostani látogatásom során is csak ámultam-bámultam. Mintha egy időutazás részese lettem volna, hiszen mi még barna, fahajókban eveztünk, amelyeket nem is lehet a maiakhoz hasonlítani. De a környék is megváltozott, alig ismertem rá a számomra oly kedves, régi helyekre. Ennek ellenére nagyon jól éreztem magam, amiben óriási része volt annak a kedvességnek és szeretetnek, ahogy az „utódok” fogadtak. Nem tudom hangsúlyozni, milyen jól esett ez nekem, milyen csodálatos lett így a születésnapom!” - tette hozzá a korábbi vasasos sportoló.

 

S hogy lesz-e folytatás? Erről most még nem szeretne Ambrózi Irén beszélni, alaposan át kell gondolnia a történteket. Hiszen 53 év elteltével még ezek az örömteli pillanatok is lehetnek megterhelőek. 

 

A MEC-Vasas elnöke, Németh Zsolt szerint a csónakház ajtaja mostantól mindig nyitva áll korábbi sportolójuk előtt, örömmel vennék, ha legközelebbi látogatása során vízre is szállna velük. Hosszú távon pedig a szenior versenyzés gondolatával is megbarátkozhatna. Mert bár a klubban sok minden változott 1973 óta, az összetartó közösség és a jó hangulat nem.

 

A teljesség kedvéért álljon itt az archív képeken látható vasasos válogatott nyolcas teljes névsora: Lévai Erzsébet (kormányos), Sós Julianna, Bugyi Ágnes, Szentgyörgyi Judit, Varga Erzsébet, Szentkirályi Anikó, Bán Ágnes, Ambrózi Irén, Kallós Kati

 

A csónakházban Nagy Attila (jobbról) vezette körbe Ambrózi Irént és családját

 

Forrás: Gy. Szabó Csilla, vasassc.hu